"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2012. február 29., szerda

irodalmi szalonok, bárok, műhelyek

"Budapestnek az irodalomban három arculata vált hitelessé: a regényes, a lírai és a bölcselkedő Budapesté. Krúdy, Kosztolányi és Karinthy… Mindebből persze már a városokra nézve is következik valami. Mert vannak unalmas városok, vannak izgatott városok, vannak érdekesek és vannak szomorúak; és vannak értelmetlen és buta városok, akadnak muzeális városok is. És így tovább. Budapest regényes, lírai és bölcs város” -írja Mátrai László: Az író és a város című tanulmányában.

Nézzünk egy kicsit körül, milyen arcát mutatja most a város, vannak még kávéházak, írói törzshelyek, mit kínál Budapest ma az irodalomszerető nagyközönségnek?

Budán, a Déli pályaudvar szomszédságában található a Nyitott Műhely. Kezdetben bőrdíszműves műhelyként funkcionált, mígnem 2002-ben a tulajdonos, Finta László jóvoltából átalakult egyfajta kulturális centrummá. Az idén 10. születésnapját ünneplő hely egyre népszerűbb lett az évek során. A kínálat széles: irodalmi estek, könyvbemutatók, kiállítások, filmklubok, folyóiratok lapszám-bemutatói, koncertek, színházi előadások és műhelybeszélgetések. Irodalmi sorozatai közül kiemelkedik a Rózsaszín szemüveg, amelyben a beszélgetés résztvevői egy-egy nőíró életművét járják körül, terítéken volt már Nemes Nagy Ágnes, Galgóczi Erzsébet, de Polcz Alaine és Szabó Magda is. A Literával közös Előhívás már a VII. szériáját indította el az idén. Míg korábban az évtizedekkel ezelőtt megjelent, máig nagy hatású prózai művekből válogattak, ebben a szemeszterben a folyóiratok aktuális, néhány hónapra visszamenő esszémegjelenéseire fókuszálnak a beszélgetésben résztvevő kritikusok és irodalomtörténészek. Az Író mozija szintén Litera-koprodukció, egy-egy kortárs író kedvenc filmjének vetítését követően beszélgetést hallhatunk a filmet kiválasztó alkotóval, megtudhattuk, hogy Spiró György miért kedveli Wajda Menyegzőjét, Vathy Zsuzsa Truffaut Jules és Jim-jét, s kíváncsian várjuk, miért szereti Németh Gábor Tati Playtime című filmjét.
 
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2009-ben Az év múzeuma-díjat azért kapta, mert rendezvényeivel is nyitott a közönség felé. A könyvbemutatókon, felolvasóesteken, kamaraelőadásokon, konferenciákon és tárlatvezetéseken túl íme néhány rendszeresen jelentkező program. A Párbeszélgetés - X beszélget Y-nal sorozatban a meghívott írók, költők a maguk választotta irodalmárokkal, írókkal beszélgetnek saját, a közelmúltban megjelent alkotásukról, legközelebb Erdős Virág érkezik A Trabantfejű Nő című művével. Az Irodalom újraolvasva - Kortárs klasszikusok-klasszikus kortársak napjaink irodalmának egy-egy jelentős alkotására szeretné felhívni a figyelmet, Parti Nagy Lajos húsz év után újra kiadott  Szódalovaglás című kötetével nyitottak. A Színek és évek - Nők a művészetben a huszadik századelőn, a múlt század női szerepeinek változásait vizsgálja egy-egy művészeti alkotáson keresztül. Legutóbb a Nyugat nőíróit helyezték a középpontba.

A 2010-ben újra megnyitott Hadik Kávéház, Karinthyék hajdani törzshelye is irodalmi ínyencségekkel várja a közönséget. Itt tarja estjeit a Kortárs folyóirat, de alkalmanként helyet foglalhatunk a Könyvhét törzsasztalánál is. A legnépszerűbb sorozat, a Hadik Irodalmi Szalon, a havonta tematikus összeállítással jelentkező irodalmi-művészeti esten olyan alkotók kerültek már a reflektorfénybe, mint Latinovits Zoltán, Kass János vagy Petrovics Emil.
 
A Hadikkal egy épületben működő fiatalosabb, lendületesebb enteriőrjével jellemezhető Szatyor Bár is kínál irodalmi programokat a betérő vendégeknek. A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) Kritikustusa - Amit a metrón olvasol kerekasztal beszélgetéseiben egy-egy kortárs szerző újonnan megjelent kötete szerepel, legutóbb Tóth Krisztina nagy sikert aratott, Pixel című művét boncolgatták a fiatal kritikusok. A Literával közös az Itt van a város című beszélgetéssorozat, ahol Jánossy Lajos írókat, költőket, kultúrtörténészeket faggat a várossal való kapcsolatukról, kötődésükről, vendégei között volt már Garaczi László, Lábass Endre, Saly Noémi és Wilhelm Droste is.
 
Az Írók Boltja, a régi Japán kávéház helyén működik immár 20 éve, munkatársai kifogyhatatlan erővel és lelkesedéssel azon dolgoznak, hogy nemcsak az írók, az olvasók is otthonra leljenek a bolt falain belül, ezért hétről-hétre gazdag kínálattal várják a közönséget. A könyv- és lapszám bemutatókon túl érdemes néhány állandó programot is nyomon követni. Ilyen az És-Kvartett kritikai sorozat, hónapról-hónapra egy, a kánonba bekerülni látszó kortárs magyar művet vesz górcső alá a négyes fogat, a következő Papp Zsigmond Sándor: Semmi kis életek című regénye lesz. Az Írók Boltja Kerekasztal márciusban egy irodalmi összeállítással emlékezik a 100 éve született Örkény Istvánra. S ha elfáradtunk és szeretnénk egy kicsit megpihenni a rohanó város közepén, térjünk be a bolt falain belül működő Írók Szanatóriumába, ahol minden második héten egy-egy kortárs írónk rendel, s ahogy az alcím is sugallja: Nyugtatók helyett vegyen (be) szépirodalmat!



2012. február 2., csütörtök

A hónap verse: Takács Zsuzsa: Virágok példája


Ha csak a virágok szenvedélyességére
gondolok, szemrehányást teszek magamnak.
Nem tiltakoznak, nem emelnek panaszt,

amikor kezünkbe vesszük őket,
csak sápadnak, égnek és figyelnek.
Ha tudnák, hogy testetöltésük nekünk,

mit jelent. Élj sokáig!-kívánják-
mi a szerelem hírhozói vagyunk-
s rajongva küldik leveleiket. Ez a forróság

engem éget. Ez a közelség engem zavarba
hoz. Következnek mégis a ceremóniák,
a reggelik, a tükrök, a csábítások.