Zelk Zoltán-díj, 2017

Krusovszky Dénes nyerte el az idei Zelk Zoltán-díjat. Az elismerést 2017. december 12-én adták át át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Laudációt mondott: Kántor Péter. A Zelk Zoltán-díjat 2000-ben alapította a Zelk Zoltán Alapítvány. Az alapítvány kuratóriuma (Ágh István költő, író, műfordító, Bazsányi Sándor kritikus, irodalomtörténész, Kántor Péter költő, műfordító) évente egy alkalommal, minden év decemberében, Zelk Zoltán születésnapja (december 18.) környékén adja át a díjat egy arra érdemesnek tartott költő részére.

Miután

Miután befejeztem a matek leckét,

elkezdhetem a magyart,

miután befejeztem a magyar házit,

elkezdhetem az angolt,

miután befejeztem az angolt,

elkezdhetek rajzolni,

miután befejeztem a rajzolást,

kimehetek az udvarra focizni,

miután eleget fociztam,

bemehetek tévét nézni,

miután a tévé előtt megvacsoráztam,

megmoshatom a fogam,

miután megmostam az arcom is,

lefeküdhetek aludni,

miután lefeküdtem aludni,

bármiről álmodhatok,

miután legszebb álmomból felébresztettek,

készülődhetek az iskolába,

miután elmentem az iskolába,

végigülhetem az órákat,

miután az iskolának vége,

hazamehetek délután,

miután ezt az évet elvégeztem,

egész nyáron nyaralok majd,

miután eltelik a nyári szünet,

rögtön harmadikos leszek,

miután véget ér a negyedik is,

nemsoká felsős leszek,

miután az általános is véget ér,

választunk majd egy gimnáziumot,

miután a gimnáziummal végeztem,

nagy leszek és egyetemista,

miután diplomám is lesz,

szerzek magamnak egy jó állást,

miután jó állásom lett,

lesz majd saját családom is,

miután gyerekeim születnek,

elkezdek megöregedni,

miután megöregedtem,

elmehetek nyugdíjba végre,

miután nyugdíjba mentem, én is folyton

a barátaimmal sakkozom majd,

miután eleget sakkoztam,

nem tudom mi lesz,

de valami majd csak lesz,

akkor is, miután.

forrás: Tiszatáj, 2013. 08.28.

Krusovszky Dénes: Mindenhol ott vagyok. Budapest: Magvető, 2013.

Szívlapát: kortárs versek. Budapest: Tilos az Á, 2017.

Füst Milán-díj, 2017

Németh Gábor és Zoltán Gábor kapta az idei Füst Milán-díjat. Németh Gábornak legutóbb Egy mormota nyara (2016) és Ez nem munka (2017), Zoltán Gábornak Orgia (2016) címmel jelent meg prózakötete, mindhárom a Kalligram Kiadó gondozásában. A díjat, melyről a díj kuratóriuma –Földényi F. László, Márton László, Sándor Iván elnök – döntött, 2017. december 5-én adták át a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A díjat Füst Milán özvegye, Helfer Erzsébet alapította 1975-ben azért, hogy „erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtson azoknak a költőknek és íróknak, akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben.

- részlet a regényből a Szombat Online-on

- kritika: Kerpel-Fronius Gábor: Nemzetvédelem a Városmajorban (Jelenkor, 2016-07.)

- interjú a szerzővel a HVG.hu-n

- részlet a regényből a Literán

- kritika: Smid Róbert: Szunnyadó csalimese (Műút 2016057)

- interjú a szerzővel a Könyvesblogon

Irodalmi Nobel-díj, 2017

Az Irodalmi Nobel-díjat 2017-ben Kazuo Ishiguro japán származású, brit író kapta. Az indoklás szerint „nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit”. „Ha összeadjuk Jane Austent és Franz Kafkát, elénk járul Kazuo Ishiguro egy csukott kagylóhéjban. A recepthez már csak egy kis Marcel Proust szükségeltetik, és akkor nagyjából már megvan, miféle művek kerülnek ki Ishiguro keze alól.” – nyilatkozta a Svéd Akadémia titkára, Sara Danius.

Kazuo Ishiguro 1954. november 8-án született Nagaszakiban. Öt éves volt, amikor a családjával az Egyesült Királyságba költöztek. Ishiguro angolt és filozófiát tanult Kentben, majd kreatív írást hallgatott a Kelet-angliai egyetemen. 

Első regénye, A dombok halvány képe 1982-ben jelent meg. Az alig kétszáz oldalas történet középpontjában a Nagy-Britanniában vidéki otthonában egyedül élő japán nő, Ecuko áll, aki férje halála és nagyobbik lánya öngyilkossága után emlékezik vissza közös életükre, s mindeközben visszajutunk a világháborús vereség megrázkódtatásából éppen csak kilépő Japánba.

Az 1986-ban megjelenő Lebegő világ művésze (Whitbread-díjat kapott) Japán világháborús veresége után játszódik, főszereplője Ono, a festőművész. A naplószerű vallomás fő témája a magány, az elmúlás, bűnhődés a múltban elkövetett vétkekért. A kor leírásából, az emlékezet kockáiból összeálló képek egy művészi és emberi pálya állomásait, egy tünékeny világot mutatnak be.

A világsikert a Napok romjai (1989) (A főkomornyik szabadsága címmel is megjelent) című regénye hozta meg számára, amiért 1989-ben Man Booker-díjat kapott. 

Mr. Stevens, egy angol nemesi ház, a Darlington Hall főkomornyikja szabadságot kap új amerikai gazdájától, aki ezt az alkalmat arra használja, hogy elautózzon Dél-Angliába, s találkozzon a volt házvezetőnőjével, és megkérje, térjen vissza a birtokra. Ishiguro a könyv első pillanatától azt sugallja, hogy Stevens számára több lehetett Miss Kenton, mint egy házvezetőnő… A regényből készült nagysikerű filmet 1993-ban mutatták be James Ivory rendezésében, Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével.

A 2000-ben megjelent Árva korunkban című művében egy ünnepelt magándetektív nyomoz szülei eltűnésének ügyében az 1930-as évek második felében.
Ezt követte a Time magazin által az évtized legjobb angol nyelvű regényének kikiáltott Ne engedj el… 2005-ben. A műfaját tekintve disztópiának mondható mű egy bentlakásos intézet elzárt világában játszódó szerelmi háromszög története. A regény főhőse, Kathy H. idézi fel kapcsolatát két iskolatársával, Tommyval és Ruth-szal. S e különös iskola tanulói életének titkaira csak lassan derül fény…

„Akkor meg miért hallgattunk? Azt hiszem, azért, mert már akkor, kilenc-tízévesen is eleget tudtunk ahhoz, hogy ne akarjunk erre a területre merészkedni. Ma már nehéz felidézni, pontosan mennyit tudtunk. Azzal kétségtelenül tisztában voltunk, bár nem sokat töprengtünk rajta, hogy mások vagyunk, mint a tanáraink, és mások, mint a normális emberek odakint; talán még azzal is, hogy egyszer a távoli jövőben donorok leszünk. De valójában nem fogtuk fel, hogy ez mit jelent. „ 

A regényből Mark Romanek rendezett filmet, Keira Knightley-val a főszerepben.


Legutolsó műve, Az eltemetett óriás (2015) fő helyszíne a kora középkori Britannia, a regény kezdetén egy idős pár kel útra, hogy megkeresse évek óta nem látott fiát. A történelmi fantasy világát idéző történetben az író újra az emlékezés és az identitás összefüggéseinek kérdését járja körbe.

"Ishiguro harmincöt év alatt mindössze hét regényt és egy elbeszéléskötetet jelentetett meg. Nem bőbeszédű író tehát. Amikor azonban megszólal, a végeredmény majdnem mindig emlékezetes. Következetes kísérletező, aki minden regényében az emlékezet bizonytalanságát és a múlt kísértetszerű jelenlétét vizsgálja, de mindig megjósolhatatlan formában. Ezen remélhetőleg a Nobel-díj sem fog változtatni."

Bényei Tamás: Az emlékezés homálya - Kazuo Ishiguro regényei. In: Élet és irodalom. 2017. október 13.

Margó-díj, 2017

Szöllősi Mátyás kapta az idei Margó-díjat: a legjobb első prózakötetért járó elismerést a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár záróestjén vehette át a szerző Váltóáram című könyvéért, amely az Európa Könyvkiadónál jelent meg. Szöllősi Mátyás költőként indult, írt már drámát, volt szerkesztő és fotóriporter, illetve nevéhez köthető a város jellegzetes arcait felvillantó Budapest Katalógus. 

részlet a Váltóáram című novelláskötetből

interjú a szerzővel

kritikák a Váltóáramról

Déry-díj, 2017

2017. október 13-án adták át a Déry Tibor-díjat. Az idén Lábass Endre képzőművész, író és Vida Gábor író, fordító érdemelték ki az elismerést.

                                                           

                                                                                           

A Déry Tibor-díj az első olyan irodalmi elismerés, amelyet magánvagyonból alapítottak, és 1984 óta évenként ítélik oda a magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak.

Csáth Géza-díj, 2017

A Csáth Géza-díj a Fiatal Írók Szövetsége 2016-ben alapított irodalmi díja, melynek kuratóriumát a FISZ-tábor nulladik napjának mindenkori résztvevői alkotják. A kizárólag adományokból alapított Csáth Géza-díj mellé egy hasított sertést, illetve névre szóló hentesbárdot kap a díjazott. A Csáth Géza-díjat 2016-ban, a díj alapításának évében Kabai Lóránt költő, szerkesztőnek ítélte oda a kuratórium. A díjat a budapesti Neurológiai Klinikánál, Csáth Géza agyvelejének nyughelyén adták át. 

A 2017. szeptember 11-én másodízben átadott díjat Orcsik Roland költő, szerkesztő és irodalomszervező kapta. Orcsik Roland 1975-ben született Óbecsén, költőként négy kötete jelent meg: Rozsdamaró (2002), Holdnak, arccal, (2007), Mahler letöltve, (2011), Harmadolás, (2015). Regényíróként 2016-ban debütált, Fantomkommandó című regényével. Jelenleg Szegeden él, 2011-től a Tiszatáj szerkesztője. A díjazottat Kollár Árpád laudálta.

Barna Miklós kisfilmje a díjátadóról és az azt követő felolvasásról és koncertről

Libri irodalmi díj, 2017

Jászberényi Sándor kapta az idei Libri irodalmi díjat 2016-ban megjelent, A lélek legszebb éjszakája című kötetéért. A közönségdíjat az olvasók szavazatai alapján Kepes András esszéregénye, a Világkép érdemelte ki.

Jászberényi Sándor: "Érzéketlen társadalomban élünk" In: HVG, 2017. május 16.

A Közel-Keleten az élet még jelent valamit  In: Könyvesblog, 2017. május 4.

"Kairóban, a lucskos, negyvennyolc fokos nyárban, egy kertvárosban találtam meg először a kurvákat. A kertvárost Ma'adinak hívják. Eredetileg persze nem a kurvákat kerestem, hanem a gödör alját, az erkölcsi nullpontot. A kurvák csak jelölték, hogy megérkeztem  a célterületre. Mire hozzájuk értem, már túl voltam a Halottak városának viadalain, ahol sok pénzt vesztettem, és kiabáltam piszkos fogadókkal, túl a khatlevélen és az ópiumon, túl az alváson, mert száz óra ébrenlét után az embernek már egy kicsit sem hiányzik az alvás, maximum az idegrendszere jelzi, hogy hamarosan meghal. Sok mindenen túlvoltam. Kivéve a házasságomat." (részlet)
Jászberényi Sándor: Dögevő. In: J. S. A lélek legszebb éjszakája. Budapest: Pesti Kalligram, 2016. 

- visszhang

Harasztos Ágnes: Az emberiség legsötétebb éjszakája. In: Jelenkor. 2017. május

"A novelláknak erős sodrásuk van, olvastatják magukat, alig bírja letenni az ember a könyvet. Persze, kényelmetlenül érzi magát közben, hiszen pirinyóra összezsugorodik a saját kis világa, és olyan konfliktusokkal szembesül, melyekre nincs megoldás. Mint ahogyan nincsenek kész válaszok morális kérdésekre sem, valamint Marosh saját, külön bejáratú problémáira sem. Reménytelenül megfejthetetlen, kibogozhatatlan ez a világ, mégis élnek itt emberek, és ez is élet. Ettől támad az emberben valami olyan érzés, ami a katarzishoz hasonlít." (Deczki Sarolta: Történelem testközelből. In: ÉS. 2016. november 25.)

Hazai Attila-díj, 2017

2017. április 29-én adták át a Hazai Attila-díjat. Az elismerést az idén Tóth Kinga költő, író, performer kapta.

A Hazai Attila-díjat 2012 őszén, az író halálának évében alapították, célja, hogy pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.

Hógömb

zárja a védőkupak
hógömbben ül
a nyomás miatt
délben fejre állítják
helye szimmetrikus
visszaveri a sugarakat
a padlóról leeső flitterek
nem ragadnak bőrére
nem izzad az alakok
leperegnek róla zselés
ápolóanyag vonja be
tartósít és finomít
a felszínen nyugtatja
szívja a salakanyagot
visszaalakítja a károsból
létrehozza a szükségest
a hordozó az örömön
osztozik vele a vezérlő
legjobbjait örökíti

Aegon Művészeti Díj, 2017

Báró Wenckheim hazatér című regényéért Krasznahorkai László nyerte az idén az Aegon Művészeti Díjat. Az írót április 5-én, a díjátadó gálán zenei és irodalmi műsorral  köszöntötték a Katona József Színházban.

"Nem vagyunk fölkészülve a valóságra" Interjú Krasznahorkai Lászlóval.

Magyar Narancs. 2016. szeptember 14.

A magyarok még Krasznahorkai új regényében is a csodát várják. A Könyvesblog összeállítása.

Krasznahorkai felolvas a regényből az Írók Boltjában

"Krasznahorkai László félezer oldalas, kiváló érzékkel megkomponált nagyregényt tett az olvasó asztalára. Ebben a konstrukcióban minden a helyén van, egyetlen mozzanat sem tűnik feleslegesnek. Rendkívül dinamikus szöveg szerveződik, mely elejétől a végéig képes fenntartani az érdeklődést. A Báró Wenckheim hazatér ezzel együtt nem könnyű olvasmány, komoly aktivitást, együttműködést vár a befogadótól, de érdemes megküzdeni vele."

Ménesi Gábor: "Égni fog itt minden." Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér In: Bárka. 2017. 1. szám

Artisjus Irodalmi Díj, 2017

Dante Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. Az egyéb kategóriákban Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter kerül a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai közé.

Az Artisjus Irodalmi Díj több mint 10 éve a legjelentősebb hazai irodalmi elismerések egyike. Próza, líra tanulmány, valamint esszé/kritika kategóriákban jutalmazza az elmúlt év meghatározónak ítélt műveit, ezzel ösztönözve a művészek további alkotómunkáját. Az irodalmi nagydíj célja egy kiemelkedő, különösen értékes alkotás elismerése. 

A díjazottak az elismeréseket az Artisjus ünnepségén veszik át, 2017. március 28-án a Budapest Music Centerben.

Nádasdy Ádám

2017 irodalmi díjazottjai:

Artisjus Irodalmi Nagydíj - Nádasdy Ádám: Isteni színjáték  fordítás (verses epika)

Artisjus Irodalmi Díj (líra) - Ladik Katalin: A víz emlékezete 

Artisjus Irodalmi Díj (próza) - Ménes Attila: Folyosó a Holdra 

Artisjus Irodalmi Díj  (tanulmány) - Dérczy Péter: Között. Orbán Ottó költészetéről

Artisjus Irodalmi Díj  (esszé/kritika) - György Péter: Az ismeretlen nyelv. A hatalom színrevitele

Mészöly Miklós-díj, 2017

Szabó Róbert Csaba fiatal erdélyi író, a Látó szerkesztője kapta az idei Mészöly Miklós-díjat az Alakváltók című regényéért, amely a Jelenkor Kiadónál jelent meg 2016-ban.

A díjat a szekszárdi Művészetek Házában január 19-én rendezett Mészöly Miklós Emléknapon az egyesület elnöke, Szörényi László irodalomtörténész adta át.

- Az Alakváltók a román Sztálin-nak is nevezett hírhedt diktátor, Gheorghiu-Dej uralmának korszakába, az ötvenes évekbe, majd a Ceauşescu-diktatúra első évtizedébe vezet vissza bennünket, miközben keretéül a 89-es forradalom szolgál. Részlet a regényből.

- Szabó Róbert Csaba: A nyolcvanas években mintha örökké november lett volna. Interjú a szerzővel.

- Szabó Róbert Csaba blogja.