Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének lehetséges értelmezései; két-három olvasat bemutatása

"Nem mester, mert mester nincs, nem példa, mert Babits Mihály a példa, nem a legnagyobb, mert Móricz Zsigmond a legnagyobb, ha volna legnagyobb, de ő áll a legközelebb hozzánk." 

(Esterházy Péter Kosztolányi Dezsőről)

Kosztolányi összes művei

Kosztolányi művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Kosztolányi Dezső:  Édes Anna. Szegedy-Maszák Mihály et.al. (szerk.) Kosztolányi Dezső összes művei. Kritikai kiadás. Pozsony, Kalligram, 2010. (Szaktárs)

Kosztolányi Dezső: Édes Anna. Osiris Diákkönyvtár, Budapest, Osiris, 2005.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna. hálózati kritikai kiadás (szerzői kézirat, Nyugat-közlés, első kiadás)

életrajz

Kosztolányi Dezső (1885-1936). Kulturális Enciklopédia (Fazekas project)

Kosztolányi Dezső-honlap. MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport

Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis. MTA Könyvtár és Információs Központ

pályakép

Kosztolányi Dezső-pályakép. Sulinet

Mélyfúrás - Kosztolányi a lírikus és prózaíró. Szövegértés- szövegalkotás.Tanári útmutató. 

Kosztolányi életet és munkássága. Doksi.hu

Édes Anna

- érettségi tételek

Édes Anna - a regény értelmezése. Sulinet.

Kosztolányi regényei – Édes Anna. Zanza TV.

Kosztolányi Édes Anna. MTVA-érettségi- Kiss Judit Ágnes

Lélek- és társadalomrajz Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében. Sulinet.

- olvasatok

Bori Imre: Az Édes Anna egy lehetséges nézőpontjáról. Literatura. 1986. 1-2. sz.

Dobos István: A regény performativitása (Kosztolányi Dezső: Édes Anna) Alföld. 2011. 12. sz.

Hima Gabriella: A sorsregénytől a példázatig. (Kosztolányi Dezső Édes Anna) Irodalomtörténet. 1991. 22. sz.

Lengyel András: Miért gyilkolt Édes Anna? A pszichoanalízis mint regényszervező elv. Korunk. 1998. 9. sz.

szakirodalom

Arany Zsuzsanna:Kosztolányi Dezső élete. Budapest, Osiris, 2017. (Szaktárs)

Bónus Tibor: A másik titok. Kosztolányi Dezső Édes Anna. 

Budapest, Kortárs Kiadó, 2017.(Szaktárs)

Fábián László: Az Édes Anna keletkezésének körülményeiről. (Litera Tanoda)

Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső. Pozsony, Kalligram, 2010. (Szaktárs)

 Édes Anna. magyar film, 1958. rendezte Fábri Zoltán

(Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)

Arany János 200

„Bölcs atyamester, vezetői becsvágy nélkül. Csupán Múzeum-kerti bronzszobrának merevek a vonásai, magának Arany Jánosnak nemigen. Nem is szenilis apó, hanem „tamburás öregúr”, fanyar, nagyon angolos humorral. Műgondja legendás: nála az írásjelek hihetetlenül akkurátus elhelyezése is perdöntő. Összetéveszthetetlenek dőlt betűi, pontosvesszői, gondolatjelei, gyönyörködöm benne, ahogyan – látható élvezettel – elrendez, szerkeszt, ahogyan a betűrengeteggel bánni tud.”

Térey János: „Isten egészbe’ működik”. Arany János. In: Térey János: Teremtés vagy sem. Esszék és portrék, 1990-2011.Budapest: Libri, 2012.

- életrajz és életmű

Arany János. Források, relikviák, dokumentumok

Arany János összes művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Arany János verseinek fordításai a Bibliographia Hungarica-ban

„Soha nem találkoztam még költővel. aki a nyelvvel ily csodákat művelt volna. Nála nyelv és érzés, eszköz és cél, szándék és kifejezés döbbenetesen egy. Valahányszor egy szót használ, az más színt, árnyalatot kap, mint a közbeszédben, valami varázst, mely addig nem volt benne, erőt vagy bájat, zengést vagy selypítést, vagyis eltolja a költői-képzetes sík felé, s ez az a boszorkányosság, mely minden irodalmi alkotás mélységes lényege, titkos mivolta. Ő maga a magyar nyelv.”

Kosztolányi Dezső (Pesti Hírlap, 1930. november 16. In: Kosztolányi Dezső: Tükörfolyosó. Magyar írókról. Budapest: Osiris, 2004.

- a Toldi

Ki volt valójában Toldi Miklós?  Toldi Miklós történeti alakjáról.

Szilágyi Márton: "Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének" : Arany János:Toldi. In: Hagyománytörések: tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról, Budapest: Ráció, 2016.

Toldi - képregényben?  Arany János: Toldi - Vojnich Erzsébet illusztrációival, Budapest: Magvető, 2008.

A Toldi-trilógia már e-könyvben is olvasható.

Toldi - hangoskönyv

„Alkat és súlyos tehetség, a korszak szövetének csapódva. Nem zúzódik össze, porfelhőt ver, rá is ülepszik a por. Törli, prüszköl, végül félreáll, amúgy sem olyan középre-állós. Nem csupán belejavít, hanem 5718 helyen javít bele Madách szövegébe. Aranyról az öreg (nem iszik, megnősült stb.) Franz Schubert jut eszembe: halk, finom, telt, törékeny hibanélküliség, vonósnégyesek és triók lassú tétele. „

Kukorelly Endre: (Esszé1) „…És elámul rajta.” Aranypor (1989. szeptember 10.) In: Kukorelly Endre: Porcelánbolt: Kedvenxcekről. Olvasókönyv. Budapest, Jelenkor, 2016.

- Arany-tanulmányok

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó,

1992.

Fűzfa Balázs: Arany János, a "nyelvrontó" : tanulmányok Arany János költészetéről Szombathely:
Savaria Univ. Press, 2014.

Kovács Gábor: A történetképző versidom: Arany János elbeszélő költészete.
Budapest: Argumentum, 2010. 

Milbacher Róbert: Arany és az emlékezet balzsama: az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben. Budapest. Ráció, 2009.

Nyilasy Balázs: Arany János. Budapest : Korona Kiadó, 1998.

Szilágyi Domokos: Kortársunk, Arany János. Kolozsvár: Polis, 2004.

Szilágyi Márton: Hagyománytörések: tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról. Budapest, Ráció, 2016. 

Szili József: Arany hogy istenül: az Arany-líra posztmodernsége. Budapest: Argumentum Kiadó, 1996.

Szörényi László: A nagy, a várt, rettegett jövendő: tanulmányok a XIX. századi magyar

irodalomról. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2015.

Tarjányi Eszter: Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas: EditioPrinceps, 2013.

- Arany 200

Kortársunk-e Arany János? Kortárs írók, költők, irodalmárok Aranyról

A tölgyek alatt. Arany János-emlékév 2017. Országos Széchényi Könyvtár

200 év 200 üzenet Arany Jánosnak. Petőfi Irodalmi Múzeum

ARANY-kori feltölt(őd)ések. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

ARANY-ÉV a szülővárosban, Nagyszalontán.

Ünnepi Könyvhét, 2012

"...Az író mindig levelet ír. Vajon kinek a kezébe kerül? Vajon micsoda visszhangot kelt benne? Vajon lát-e engemet, átérzi-e csak ezredrészét is annak a szükségnek, amely írásra kényszerít? Nem tudom. Hiába minden hipokrízis és hencegés. Akár verejtékezve írunk, akár gondatlanul füstölve két feketekávé között, keserű lámpaláz gyötör minden írót. Ájulatos bizonytalanságban vergődünk, íróasztalunk előtt az ismeretlen tömeg. Ha egy tengerparton kiabálnék a ködnek és a messze végtelenségnek, nem éreznék ily fájó szorongást, mint mikor a szokott pózban, kezemben egy tollal, tentával karmolom tele a fehér papírt és elküldöm a nyomdába, hogy az ólombetű és a rotációs gép röpítse ismeretlen sorsa felé..."

 Kosztolányi Dezső: Azokról, akiknek írunk

1927 tavaszán Miskolcon rendezték meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének rendes évi közgyűlését. A tanácskozáson Supka Géza, a Literatura című folyóirat főszerkesztője azzal a javaslattal állt elő, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként könyvnapokat kell rendezni.

„Az évnek egyik napján (…) az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely (…) az írót és közönséget kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás is kimenjen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”
1929. május 13-án megnyílt az első magyar könyvhét. A hivatalos megnyitón, az Akadémia dísztermében gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter mondott ünnepi beszédet. Felvázolta egy új tantárgy, az olvasástan bevezetésének szükségességét, a könyvhét céljáról pedig így nyilatkozott:
„A magyar társadalom legszélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyvet s meg kell győznünk az olvasás hasznosságáról.”
Május 14-én és 15-én az utcákon 10 százalékos árengedménnyel, magyar írók részvételével könyvvásár zajlott, 16-án csütörtökön a Magyar Írók Egyesülete rendezett díszelőadást a Nemzeti Színházban. 17-én és 18-án a könyvkereskedésekben rendeztek kedvezményes vásárt. A Rádió helyszíni közvetítést adott az eseményekről, s előadás-sorozatában olyan írók beszéltek a könyv és a közönség kapcsolatáról, mint Kosztolányi vagy Móricz.
Az első könyvhéten nem volt még könyvheti lista, de erre az alkalomra jelent meg például Szabó Dezső Az elsodort falu vagy Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye.


Az idei könyvhetet június 7-től 11-ig rendezik meg. Június 7-én 16 órakor a budapesti Vörösmarty téren Ferdinandy György, József Attila-díjas író nyitja meg a 83. Ünnepi Könyvhetet és Gyermekkönyvnapokat. A Liszt Ferenc téren Grecsó Krisztián mond beszédet 17 órától. 95 hazai és határon túli kiadó 335 újdonságot jelentet meg, kizárólag magyar szerzők köteteit, s ezek közül 46 szól a gyermekeknek.
A könyvhét hagyományos központi helyszíne, a Vörösmarty tér és környéke mellett a fővárosban még öt kerületben, s szerte az országban több mint nyolcvan városban, községben lesz könyvheti rendezvény, s magyar könyvhét lesz az idén is Erdélyben, Kolozsvárott.
A könyvheti szombaton, június 9-én, a Vörösmarty téren megrendezik a Könyvek Éjszakáját, utcabállal, sok programmal, éjszakai dedikálásokkal.


A könyvhét és a könyvek. A magyar könyvhét története 1941-ig.

83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok (részletes program)