Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2015

„A mulattatás még mindig fontos része az írásnak. Örömet akarok szerezni mindennel, amit írok. Intellektuális, emocionális, nyelvi és esztétikai örömet szerezni. Ötszáz olyan regény példáját tudnám felhozni, amely nekem örömet szerzett, és olyan munkákat próbálok írni, amelyek visszaadnak valamit abból, amit ez az ötszáz könyv adott nekem.”

Jonathan Franzen (részlet egy interjúból)

2015. április 23-26. között rendezik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Az idén rendhagyó módon nem lesz díszvendég ország, helyette a 220 éves szervezett magyar könyvkultúra áll a középpontban. Az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítás keretében mutatja be a magyar könyvkiadás fejlődéstörténetét a 18. század végétől a rendszerváltásig. Az idén több mint négyszáz program közül választhatnak a Millenárisra látogatók, félszáz külföldi s mintegy ötszáz hazai és határon túli magyar íróval találkozhatnak az olvasók, a Gyermek(b)irodalom pedig változatos programokkal várja a legifjabbakat.

 

A fesztivál nyitónapján, április 23-án kerül sor a Budapest Nagydíj átadására, amit az idén Jonathan Franzen vehet át. Ám sokkal izgalmasabbnak ígérkezik szombaton Franzen új könyvének, a Diszkomfortzónának (The Discomfort Zone, 2006) a bemutatója, amelyen az amerikai íróval és magyar fordítójával, Bart Istvánnal találkozhatunk, kedvenc Franzen-könyvünkkel pedig  beállhatunk a dedikálásra várakozók sorába.

Ha nem olvastunk volna még egy sort sem a szerzőtől, máris megnyert volna bennünket azzal, hogy visszahúzódó természetű, szenvedélyes madármegfigyelő és szereti a német irodalmat. Ettől persze még nem lesz jó író valaki, de az 1959-ben született Franzent az új amerikai regény megújítójaként tartják számon. Első regénye, a Twenty-Seventh City (A huszonhetedik város) 1988-ban jelent meg, ezt követte az 1992-es Erős rengés (Strong motion, magyarul, 2013), a könyv egy Massachusetts-beli család története, amelynek érzelmi életét és egzisztenciáját tönkreteszi egy váratlan földrengéssorozat Boston térségében. Az irodalmi elismertségen túl a 2001-ben megjelent Javítások (The Corrections, magyarul 2012) című regénye az olvasók széles körében is meghozta számára a népszerűséget, a könyv elnyerte a National Book Awardot. A mű egy középosztálybeli, többgenerációs család ízekre szedett története, melynek tagjai különféle életstratégiákkal próbálják meg sorsukat jobbra fordítani. A Szabadságot (Freedom, 2010, magyarul 2012) nevezték már az „évszázad regényének”, és az elmúlt évtizedben Franzen volt az első író, akinek arcképe megjelent a Time címlapján. A regény középpontjában egy középkorú házaspár családja és barátai állnak, a szerző elsősorban arra keresi a választ, hogy művének főszereplői mit is tudnak kezdeni azzal a híres amerikai szabadságeszménnyel.

25-én szombaton lesz a bemutatója a Barna Imre által Rozsban a fogó címmel újra fordított Salinger regénynek, a Zabhegyezőnek. A napokban a blogger, miután elolvasta az első reakciókat, otthon elővette Gyepes Judit fordítását, itt-ott beleszagolt a szövegbe, majd megragasztotta az elvékonyodott, bebarnult borítót.

Michel Houellebecq, aki a 2013-as fesztivál díszvendége volt, új regényét, a Behódolást nagy viták kísérték itthon és külföldön. A Charlie Hebdo szatirikus lap elleni merénylet napján megjelent könyvet és a magyar kiadás borítóját sokan iszlámellenesnek bélyegezték. A disztópikus jövőről íródott könyvet fordítója, Tótfalusi Ágnes inkább nevezte szatirikusnak.

Szombaton délután író-olvasó találkozón vehetünk részt a kortárs német irodalom egyik kiemelkedő alkotójával, Daniel Kehlmann-nal, aki a legnagyobb sikerét A világ fölmérése című regényével aratta. A két tudós, Humboldt és Gauss életéről szóló művet 2006-ban olvashattuk magyarul Fodor Zsuzsa fordításában. Legutóbbi könyve, az F tavaly jelent meg a Magvetőnél.

A pályájuk elején lévő írók az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja keretében két pódiumbeszélgetésen mutatkoznak be, Gács Anna és Forgách András vezetésével. S ahogy már megszokhattuk, az Élet és Irodalom az idén is 16 oldalas mellékletben közöl szemelvényeket a fiatal írók munkáiból. Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, Boldogtalanság az Auróra-telepen című novelláskötete 2014-ben jelent meg a JAK-Prae.hu közös kiadásában. 

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ugyan a kortárs világirodalmat helyezi a középpontba, ám az utóbbi években jelentős hazai megjelenéseket is jegyeznek a kiadók. Kíváncsian várjuk a friss Artisjus-díjas Háy János Hozott lélek című novelláskötetét az Európánál, a napokban ünnepelte 65. születésnapját Esterházy Péter, ebből az alkalomból a Magvető Az évek iszkolása. Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni címmel Marianna D. Birnbaum beszélgetőkönyvét jelentette meg.

Ha Géczi János, akkor a Vadnarancsok, legtöbben még mindig ezt a művét említik először, ám most jó helyen járunk, mert a szerző ismét az irodalmi szociográfia vizén evezve, Bunkerrajzoló címmel Likó Marcell, a Vad Fruttik énekesének élettörténetét tárja elénk. Felkavaró képek egy fiatalember kilátástalanságba jutott életéről a rendszerváltás utáni Magyarországon.

S ha van még időnk, benézhetünk még néhány eseményre. A Tarandus Kiadó és a Francia Intézet rendezésében a tavalyi irodalmi Nobel-díjas Patrick Modiano világát idézik meg. Soproni András Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének újra fordításáról beszél, s ne feledkezzünk meg a skandináv irodalomról, az Északi Tanács tavalyi Irodalmi Díjával kitüntetett finn Kjell Westö, Délibáb és Ahol valaha jártunk regényeinek bemutatójára is beülhetünk. De ha a zsúfolt és levegőtlen Millenáris épületében áramló tömeg végképp elsodort bennünket, hallgassunk Vad Fruttikat!

Géczi János 60

Belátom

Belátom, nem lesz mondat majd,
amelyet ruhaként ráadhatok, ezért marad megnevezetlen.
Lehetett volna kézben tartott rózsa,
amelynek napja körül, illat foglyaként zümmögő darázs,
bolygók és arcok keringenek, belerévülve a körforgásba,
a rózsa, amelyet sosem adnak senkinek át.
Lehetett volna az, aki a szál virágra vár és ezért
olvassa az érkező vonatok hol fényes,
a távolság szennyével hol teleírt  ablaklapjait,
amelyek mögött utasok derengnek.
Avagy éppen röpke és szürke folt, nevenincs madár,
amely az állomáscsarnok vastraverzei között cikáz,
magával ragadva a várakozás kopott mítoszát,
mintha angyal, amely megcsömörlött az örökléttől.
Vagy fénykép, amelynek a másik oldalát senki nem ismeri.
Költő, aki régimódi könyveket ír
és kinek oly illatos egyik-másik verse, mint a rózsabor.
Belátom, nem, nem lehet soha megnevezve.


A vers Géczi János Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz. verseskönyv 1983-2013 című kötetében jelent meg.

Géczi János honlapja 

könyvek a karácsonyfa alá

Közeleg a Karácsony, a latin betűk könyveket ajánl a karácsonyfa alá, ezúttal a kortárs magyar irodalom idei terméséből merítve, azzal a reménnyel, hogy az év végi ünnepek alatt mindenkinek lesz lehetősége egy jó könyvvel bevackolva olvasni. A bevezető utáni könyvcímek linkek, egy-egy honlapra, kritikára, szövegrészletre, interjúra utalnak, ezzel is segítve a tájékozódást.

Csányi Vilmos, az etológia professzora nem csak átrándult az irodalom térfelére, személyében az első szépprózakötetei (A lény és az őrző, 2003), (Malion és Thea, 2005), megjelenése után vérbeli írót köszönthettünk. Legújabb műve, A tökéletesség illata a XVI. században élt Avilai Szent Teréz karizmatikus alakját idézi meg. 

A napokban jelent meg a reneszánsz műveltségű, sokrétű szerző, Géczi János rendhagyó, válogatott verseskötete, a Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz, amelyben nem időrendben követik egymást egy negyedszázad lírai darabjai, hanem az életmű legjellemzőbb, legizgalmasabb témái, motívumai mentén.

Nem éppen karácsonyi olvasmányként ajánlható Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című könyve. 1975-ben az írónak a Valóság című folyóiratban publikált szociográfiája egy nyugat-magyarországi elmeszociális otthon botrányos viszonyait tárja fel. A folyamatosan bővülő anyagot 1981-ben beadta a Magvető Kiadóhoz, a kézirat azonban csak most, több mint harminc év múltán, Nagy Tamás, a Hajnóczy-műhely kutatója szerkesztésében jelent meg.

Czapáry Veronika, a kortárs magyar irodalom „Sofi Oksanenje” 2012-ben, a Jelenkor Kiadónál debütált Anya kacag című regényével. Az idén megjelent Megszámolt babák az olvasót az emberi részvétlenséggel és szenvedésekkel egy traumák közt felcseperedő lány történetében szembesíti.

Borbély Szilárd Halotti pompa (2004) kötete az elmúlt évtized legnagyobb lírai teljesítménye volt. Az idei Könyvhéten megjelent Nincstelenek című regénye a gyerekkor kilátástalannak tűnő világába vezet vissza, a szociografikus elemek mellett a legmegrázóbb a könyv szikár és könyörtelen nyelvezete.

Talán kevesebben ismerik a homeopátia mestere, Bóna László szépírói tevékenységét. A Kalligram Kiadónál 2008-ban jelent meg a Nemszeret – szeret című kitűnő esszégyűjteménye. A Mit képzelsz?. Szövegek a képzeletről című új kötetében a szerző a parabolisztikus történetek középpontjába az apa és fiú kapcsolatot állítja.

Az idén többször is felhívtuk a figyelmet a Békés Pál-díjas Tompa Andrea Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben című regényére, mert az év egyik kiemelkedő írói teljesítményének gondoljuk. A korábban színházi írásairól ismert kolozsvári születésű szerző (első regénye A hóhér háza, 2010) könyve a múlt század eleji Kolozsvárra vezet vissza, a mű két orvos, egy magányos férfi és egy magányos nő párhuzamos életrajza, akik felváltva beszélnek hozzánk.

Nagysikerű könyveihez hasonlóan (Budapest, nőváros, 2004), (Milyen egy női mell?: hazánk szíve, 2006), Kőrösi Zoltán női sorsok köré építi új regényét. A Magyarka egy család történetét mondja el három nemzedéken keresztül, a hagyományokat őrző nagymamától a tanárnő anyán át a szexuális rabszolgamunkára kényszerülő lányig.

Úgy gondoljuk, hogy a gyermekirodalom egyenértékű társa az ún. felnőttirodalomnak, nemcsak a gyerekeknek, hanem az idősebbeknek is beható élményt jelenthet egy színvonalas mese vagy gyermekvers olvasása. Nehéz volt a választás az idei bőséges könyvtermésből. A költőként ismert  Sopotnik Zoltán (Saját perzsa, 2012) első gyermekeknek szánt munkáját tartjuk a kezünkben, a Fahéjas kertet. „A Fahéjas kert valójában egy erdő. Nem is erdő, földrész, óriáskontinens, bolygó. Ha jobban belegondolok: csillagrendszer. És ha még hunyorgok is, úgy erőltetem az agyam, valójában a világmindenség.” A szürrealisztikus, filozofikus mese két főhőse Nagyapa és Lassú Báró, és olyan csodás lények népesítik be, mint a Lépeklények, a Hecc macskák vagy a Viszlát halak.

Az utóbbi hetek irodalmi szenzációja volt, hogy kiderült, ki bújik meg a Spiegelmann Laura álnév mögött. Az Édeskevés 2008-as megjelenése óta titok övezte a szerző kilétét, egy fülszöveg bibliográfiai adataként tárult fel, hogy Kabai Lóránt írta az először blog formájában publikált szöveget. A Műút szerkesztőjeként is ismert költő (előző kötete Klór, 2010) után most az Avasi keserű című új verseskötetére szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

S a blogírónak is vannak kedvencei, az idei év felfedezése és meglepetése számára Kun Árpád Boldog Észak című kötete a Magvetőnél. A mű az afrikai Aimé Billion Norvégiába kerülését és életét meséli el, de nem csak erről van szó, a történet elemi sodrása mellett a regény szövege tiszta és áttetsző, akár egy hópehely.

„Ha akkoriban elégedettnek éreztem magam, az mégsem abból fakadt, hogy új BMW-m lett, hanem attól volt, amit mindenfajta részletfizetés nélkül, teljesen ingyen adott az északi természet: a hótól. Az az áradó boldogság, ami életem legelső hópelyhei láttán feltört belőlem, azóta sem apadt el. Szivárgott, majd visszafagyott, mint a jégátfolyások az úttesten a szurdokban. Ha néha kedvetlen lettem, elég volt rácsodálkoznom a hóra, megállapítanom, hogy mindenhol körbevesz, és visszatért az első hóesés boldogsága.”

 Kun Árpád: Boldog Észak (részlet)

Bóna László: Mit képzelsz? : szövegek a képzeletről
Pozsony: Kalligram, 2012. 

Borbély Szilárd: Nincstelenek: Már elment a Mesijás?
Pozsony, Kalligram, 2013. 

Csányi Vilmos: A tökéletesség illata
Budapest: Libri, 2013. 

Czapáry Veronika: Megszámolt babák

Budapest: Scolar, 2013. 

Géczi János: Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz 
Budapest: Gondolat, 2013. 

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből 
Budapest: Magvető, 2013. 

Kabai Lóránt: Avasi keserű 
Miskolc: Szoba Kiadó, 2013. 

Kőrösi Zoltán: Magyarka: Család, regény 
Pozsony: Kalligram, 2013. 

Kun Árpád: Boldog Észak: Aimé Billion mesél 
Budapest: Magvető, 2013. 

Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert: Nagyapa és Lassú báró 
Budapest: Kolibri, 2013.  

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól: Kettő orvos Erdélyben 

Pozsony, Kalligram, 2013.  

Költészet Napja, 2012

1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a Magyar Költészet Napját. A latin betűk Géczi János versével köszönti ezt a napot.

A szavak…

A szavak – feloldódva – a tintatartóban
készek arra, hogy szétszivárogjanak
és az írótoll nyomán alakot öltsenek
a papíroson. Akár a lélek,
amely a földi létét elhagyta
s a paradicsomba bejutott. A sokszor átírt
magas ég, a kékké vált mappa
megtelt a mondatoktól.
Nincs több hely, amelyen fölfénylene
a végtelenbe tartó gyöngybetűk zarándoksora,
se a napfehér sóvárgás,
mely képes a mondat végén
egyetlen pontként, mint kő, megülni.

Géczi Jánosról