"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodalmi díjak 2020. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodalmi díjak 2020. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. május 14., csütörtök

Libri-díj, 2020

A Libri irodalmi díj nyertese 2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes átadóját május 13-án tartották – a rendkívüli helyzetre való tekintettel a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.






Az 1958-as születésű, Marosvásárhely mellett élő Láng Zsolt a kilencvenes évek óta sokoldalú szerkesztői és kisprózai, esszéista jelenléte mellett egy kiemelkedő regénysorozattal, a Bestiárium Transylvaniae négy kötetével vált a kortárs magyar irodalom jelentős alakjává. Bolyai című új regényében lebilincselő párhuzamos történetet mesél a matematikus zseni Bolyai János tragikus sorsáról és a vele foglalatoskodó író életéről, elképzeléseiről: „Ha valaki a nemeuklideszi tér felfedezőjéről ír regényt, úgy volna illő, hogy a regény nemeuklideszi formáját hozza létre.”



Láng Zsolt írói oldala. (Transindex Adatbank- Erdélyi magyar elektronikus könyvtár)






A költőként indult s a költészethez (Magamról többet, 2020) máig sem hűtlen Grecsó Krisztián egy nagy feltűnést keltett novellaciklus, a Pletykaanyu után regényeivel (Isten hozott, Tánciskola, Megyek utánad) vált a kétezres évek töretlenül népszerű, markáns szerzőjévé. Vera című közönségdíjas regényében ezúttal egy kislány szemszögéből mutatja be egy család elfojtásokkal és elhallgatásokkal teli sorsát. A kamaszkor küszöbén járó Verának hőssé kell válnia saját családja történetében, miközben egy titokzatos lengyel fiú alakjában rátalál a szerelem is, a benne és körülötte kavargó érzések pedig szinte megbénítják. A cselekmény hátteréül a Kádár-kori Szeged élettel teli díszletei szolgálnak.

Grecsó Krisztián-interjú  (24.hu) 2020. 05.14.

A feltétel nélküli szeretet regénye a Vera. (A hét könyve. Könyvesblog)




2020. május 4., hétfő

Hazai Attila-díj, 2020

Kiss Tibor Noé kapta idén a Hazai Attila Irodalmi Díjat. Az alapítvány a megváltozott körülmények miatt rendhagyó módon április 30-án a Hazai Attila Irodalmi Díj Facebook-oldalán, online bejelentkezéssel jelentette be döntését.

Kiss Tibor Noé

A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A Hazai Attila-díjat 2016-ban Bartók Imre, 2017-ben Tóth Kinga, 2018-ban Orcsik Roland nyerte el. 

Hazai Attila (1967–2012) az ezredforduló legvitatottabb prózaírója, aki az erőteljes szakmai kétségektől egy radikálisan új irodalmi-művészeti gondolkodás képviseletének elismeréséig sokféle minősítést kapott. Termékeny tanácstalanság vette körül, műveinek utóélete és személyiségének utóhatása ma is eleven. Első kötete: Feri. Cukor Kékség (kisregény, 1992), legismertebb könyve: Budapesti skizo (regény, 1997).



Kiss Tibor Noé (1976) Pécsett élő prózaíró, a Jelenkor folyóirat műhelyében dolgozik. A legutóbbi évtized felfedezettje, első regénye, az Inkognitó 2010-ben jelent meg, a második, az Aludnod kellene 2014-ben, ez utóbbi nyomán Békés Pál-díjat kapott. Laudációjában Závada Pál így jellemzi: „Kiss Tibor Noé nyelvének légkörében fölidéződik Krasznahorkai Sátántangójának várakozó, Tar Sándor A mi utcánkjának pedig vágyakozó hangulata, de meglegyinti az olvasót a Bodor Ádám Sinistra körzetéből ismerős otthonosság is, ahol az emberi és állati lények egyaránt fölismerik egymást a szagukról is.”

2020. április 27., hétfő

Nádasdy Ádám az idei Aegon-díjas

Nádasdy Ádám kapja az idei Aegon Irodalmi Díjat Jól láthatóan lógok itt című verseskötetéért, amelyet a Magvető Könyvkiadó jelentetett meg 2019-ben.


Jól láthatóan lógok itt

Két felhő között ím lógva maradtam,
a lábam kalimpál a semmibe.
Nincs biztos föld, szilárd talaj alattam,
de legalább ellátok messzire.

Fiatalon mindig a múltba néztem,
hogy hol siklott ki az egész dolog.
Kerestem: kinek hajtsam meg a térdem,
most meg ha kell, ha nem kell, lerogyok.

A felhők közt hideg van és világos,
én is jól láthatóan lógok itt.
Kíváncsi gúnnyal vizsgálgat a város,
és hallom a kérdést, a szónokit:

nem kéne-e a jövő felé csúszni,
a nappal szemben siklani akár?
Kell-e a mások igazába bújni,
mint használt fészket használó madár?


"Hogyan lehet a fenyegető halál botrányát kifejezni pátosz és önsajnálat, kéjelgő barokk drasztikum és vallási tételesség nélkül, miközben erre is, arra is természetes hajlamunk lenne? Például úgy, ahogy Nádasdy Ádám teszi: a tragikum és a komikum intellektuális sakkjátszmáinak költői dokumentálásával. Nádasdy új kötetében még a talajvesztés is elsősorban „csak” perspektívaváltást jelent, az irónia alulnézetét, mely olyan pillanatfelvételek létrejöttét segíti elő, melyek más léthelyzetben aligha hatnának ennyire. Nádasdy úgy beszél a test botrányáról, mintha egy mennyei kávéházban csevegne róla, kissé kosztolányisan, kissé dantésan, mintha csak felhívták volna egy teára, hogy mondja már el, mitől olyan tragikusan gyönyörű a földi szerelem, a romló hús vágya, hogy mitől kap lángra a gyújtózsinór, mert ezek a dolgok az örök istenszerelemmel eltelt, a démoni küzdelmektől szabad lelkek számára már felfoghatatlanok."




Video-interjú Nádasdy Ádámmal (ATV - Reggeli Start)

2020. március 3., kedd

Artisjus-díj, 2020 - irodalom




A Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferencé

idén az Artisjus Irodalmi Nagydíj.  A fődíjas mellett Cselényi Béla,

Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell részesült az

elismerésben 2020. március 2-án, az Artisjus-díjak ünnepélyes átadásán.





A 2006-os alapítása óta összesen 69 költőt és írót ismertek el ezzel a díjjal. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához.


2020 irodalmi díjazottjai:


Artisjus Irodalmi Nagydíj - Kovács András Ferenc: Requiem Tzimbalomra

Artisjus Irodalmi Díj / költészet - Cselényi Béla: Órajáték bronzapával

Artisjus Irodalmi Díj / próza - Kováts Judit: Hazátlanok

Artisjus Irodalmi Díj / tanulmány - Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái

Artisjus Irodalmi Díj / esszé - Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat

Pilinszky esszéiben



Kovács András Ferenc: Konkrét szonett magamról


Ki dolgozószobámban

Időzget, írni próbál –

Nem én vagyok sosem. Más

Mindig a benti.


(Ez érthető, közismert.)

Talán Lázáry, Jack Cole,

Calvus lehet, vagy Asztrov –

Senki s akárki,


Csak én nem… Olykor

Mindenki éppen “alkot” –

Helyettem ír benn,


S nem tudom: ki ír,

Mit ír, s kinek nevében,

Névtelen űrben?


„Költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is. Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel.” – Bazsányi Sándor laudációja (részlet)

2020. január 20., hétfő

Mészöly Miklós-díj, 2020


Csabai László író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat a Magvető Kiadónál megjelent, A vidék lelke című novelláskötetéért. A díjat Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke adta át a szekszárdi Művészetek Házában a 17. alkalommal rendezett Mészöly-emléknapon.

Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán, első elbeszéléskötete, A hiéna reggelije 2006-ban jelent meg. A szakmai és közönségsikert a Szindbád-történetei (Szindbád, a detektív (2010), Szindbád Szibériában (2013), Szindbád, a forradalmár (2017) hozták meg számára. A szerző 2014-ben Békés Pál-, 2018-ban Artisjus-díjat kapott.





interjú 
Csabai László: Kötöttségek nélkül . Könyvesblog. 2013. július 13. 

részlet
 A vidék lelke (részlet) Litera. 2019. október 19.

kritika