A groteszk látásmód Örkény István Tóték című kisregényében

"(...) az abszurdnak, groteszknek, ironikusnak, a szürreálisnak a panel elemei - és nemcsak az egypercesekben — olyan karteziánus stilaritással jelentek meg, ami írásait erősen megkülönbözteti a hatásuk alá került nagyon sok modern, posztmodern szövegtől; ugyanis a minimalizálásnak, az élőbeszédnek egy majdnem végletes feszítettségével operál és facsarja ki belőle az esztétikumot. Az igazi olvasói feszültséget az Örkény-írásokban az adja, hogy ezzel a klasszikus kartéziánus puritánsággal keresi meg azt az egy szót, ami oda való, és nem hagy több alternatívát. A villanófény esztétikáját tudja megvalósítani." (Mészöly Miklós)

 életrajz, pályakép, művek

Örkény digitalizált művei, életrajz, szakirodalom, bibliográfia a Digitális Irodalmi Akadémián (DIA)

Örkény művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK)

Örkény-honlap (Országos Széchényi Könyvtár) (OSZK)

Tóték

Örkény István. 12. oszt. tananyag. (nkp.hu)

Örkény István Tóték című műve (ZanzaTv)

Örkény István: Tóték - a mű témája, szereplők (Sulinet)

Szigethy Gábor: Tóték - epika és dráma. Irodalomtörténet. 1971. 2. sz. (EPA)

"(...) a háború után a túlélőknek egy sajátos életszemlélete, életérzése, amiről ő sokszor és sokféleképpen írt. Elsősorban talán a túlélők szégyene. Mások elpusztultak, én életben maradtam. Világos, aki túlélte és nem pusztult el, az bizonyára erőszakosabb volt, meg szerencséje volt, meg hát az isten tudja. Örkény nagyon racionális ember volt, akitől elég idegen lehetett mindenféle misztika, nem hajlott a metafizikus gondolkodásra. Ő inkább a kézzelfogható dolgok embere volt, és éppen ezért racionális szinten közelítette meg annak a katasztrófának az emberi képtelenségét, amit átélt, és annak a képtelenségét vagy valószínűtlenségét, hogy túlélte." (Nádas Péter)

a groteszk

Örkény István és a groteszk. (ZanzaTv.)

Örkény István művei és a groteszk világszemlélet. Kiss Judit Ágnes előadása. (MTVA)

Berkes Tamás: Örkény groteszk pályafordulata. A magyar irodalom történetei III. (Tankönyvtár)

Tarján Tamás: A groteszk. Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. (ADT)

szakirodalom

Szabó B. István: Örkény (Kortársaink) Budapest, Balassi, 1997. (MEK)

Szirák Péter: Örkény István. Budapest, Palatinus, 2008. (MTAK)

P. Müller Péter. A groteszk dramaturgiája. (JAK füzetsorozat) Budapest, Magvető, 1990. (MEK)

"Mi, magyar írók, ezer szállal kapcsolódunk hozzá. Ami nyelvhasználatát illeti, Örkény a Kosztolányi-féle purista vonalba tartozik. Hiányzik belőle minden szentimentalizmus, mondjuk, ez köti a legnagyobb józanhoz, Mészöly Miklóshoz, meg még a szövegeknek a szikársága, a mondatok dísztelen puritánsága. Reménytelen (magyar) küzdelmet folytat a fogalmak tisztázásáért, ebben Nádas Örkény-tanítvány, a romlékony köznyelv használata pedig e sorok írójának adott bátorságot - saját magához. Én még Kertész kegyetlen iróniája mögül is hallom Örkényt." (Esterházy Péter)

Isten hozta, őrnagy úr! (részlet)

magyar játékfilm (1969)

rendezte: Fábri Zoltán

Ünnepi Könyvhét, 2013

"Az írás: harc az angyallal. Nem kétes hát a birkózás kimenetele, más a súlycsoport, az angyal győzelme nyilvánvaló. Józan ésszel föl is kellene adni a harcot, de mi nem éber és józan állapotban, hanem, mint Jákob, álmunkban győzködünk az Ismeretlennel. Mi (mert azt hiszem, szaktársaim is) álmunkban, félálmunkban, félébrenlétünkben, vagy akár ébren tépelődve-rágódva végezzük írói munkánkat. (Munka? Egy megszállottság, melyért munkabért kapunk.) Akkor készül a "mű".

Amikor már a kezemben a toll, előttem az irkafüzet, az csak végső fázisa a munkának. Mesterség, technika, tapasztalás, rutin és szerencse. Erről nem is szeretek beszélni, mert puszta kivitelezés, és ahogy egy szöget is lehet rézsút beütni, vagy egy felhőkarcolót elfuserálni, sose tudom, mi készül a kezem alatt: elfogadható, vagy esetleg kijavítható vagy szemétre való. Ez magánügyem..."

Örkény István: Munkámról. 

In: Örkény István: A mesterség titkaiból. Budapest: Palatinus, 2003.

a 84. Ünnepi Könyvhét és a 12. Gyermekkönyvnapok újdonságai

Örkény 100

 "1912. április 5-én születtem Budapesten, egy Damjanich utcai bérházban, ha jól emlékszem, a 28. szám alatt.
Nagyon szép csecsemő voltam. A bába, mihelyt megfürdetett, letépett édesanyám kebeléről, és kirohant a folyosóra. Kiabálni kezdett: Ilyen gyönyörű gyereket! Ezt a gyönyörű kisfiút! Erre aztán sorra nyíltak az ajtók a gangon, és mindenki nézett engem és örvendezett. Néha azt hiszem, ez volt egyetlen felhőtlen sikerem. Innen kezdve életem merő dekadencia és romlás."

 Azt meséld el, Pista (részlet)

biográfia

Örkény-honlap - Országos Széchényi Könyvtár 

Mi mennyi? -  Örkény István százéves. Emlékkiállítás a PIM-ben

művek

Örkény művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

Örkény a Szabó Ervin Könyvtárban 

Örkény-fordítások - Bibliographia Hungarica

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt. Húsz éve van a vállalatnál. Hideget ebédel. Egyedül lakik.

Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné, Wolfné, Wolfné.

Trilla

  
tanulmányok, kritikák

Szirák Péter: Örkény István 

Irodalmi tanulmányok, cikkek bibliográfiája - FSZEK

Örkény művei a filmvásznon és a színpadon

Isten hozta, őrnagy úr!

színes, magyar játékfilm, 96 perc, 1969

rendezte: Fábri Zoltán 

Örkény 100

A Palatinus Kiadó 2008-ban indította el Örkény új életműsorozatát, melyben eddig az Egyperces novellák, a Kisregények, a Novellák gyűjteményes kötetei jelentek meg, valamint a Lágerek népe, az író szociografikus emlékezése világháborús hadifogságáról. A centenáriumra jelenik meg az Egyperces levelek új, bővített kiadása, továbbá egy fiatalkori mű, az 1934-ben íródott, mindeddig kiadatlan regény, az Április.