Itt a nyár, s a nyaralás nélkülözhetetlen kelléke a könyv. A latin betűk világirodalmi összeállítással szeretné színesíteni a szabadság napjait, a legfrissebb könyvtermésből válogatva. A nevek és címek egy-egy kritikára, ajánlóra vagy interjúra mutatnak, ezzel is segítve a tájékozódást. A 12 könyvből 8 a skandináv irodalom termése, nemcsak azért, mert jelen sorok írója most grönlandi fókaként szeretne megpihenni egy úszó jégtáblán, hanem mert a skandináv irodalom igazi reneszánszát éli Magyarországon. Az áprilisi, XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégei is a skandináv országok voltak. Elsőként a Tisztogatás című regényével korábban nagy sikert aratott extravagáns finn írónőt, Sofi Oksanent kell megemlíteni, de itt van a norvég Erlend Loe is, aki Doppler történeteivel robbant be a köztudatba, s ne feledkezzünk meg Karen Blixenről sem, a Polar Kiadó és Kertész Judit fordító jóvoltából szinte a teljes életmű olvasható már magyarul. A dán Janne Teller Semmi című munkája elsősorban a tizenéveseket szólítja meg, de fájóan aktuális témája miatt a felnőttek számára is katartikus élmény. A könnyedebb, szórakoztató műfaj két alkotásával szerepel két svéd író, Jonas Jonasson és Katarina Mazetti, a fanyar északi humor és világszemlélet igazán derűs perceket ígér. Ha jó krimire vágyunk, és nem akarjuk negyedszerre is végigolvasni az Agatha Christie életművet, akkor bátran vegyük kezünkbe a kortársakat. A Larsson-trilógia világsikere után nem fogunk csalódni a nemrég Magyarországon járt norvég Jo Nesbo könyveiben sem, nem beszélve az osztrák Wolf Haasról, kinek Brenner-történetei kitűnő bűnügyi regények, szójátékokban gazdag, eredeti nyelvhasználatuk Bán Zoltán András bravúros fordításában szellemi csemegét ígér. Igazi különlegesség a fantasy területén munkálkodó Neil Gaiman kötete is, aki átrándult egy kicsit a másik oldalra, egyfajta szabálytalan életrajzzal tiszteleg mestere, Douglas Adams előtt. Az inkább amerikai íróként számon tartott kanadai Douglas Coupland korábbi könyve, az X generáció kapcsán nemcsak a nemzedék szerzőit (a legismertebb köztük Bret Easton Ellis), hanem az egész korosztályt ezzel a névvel illetik. És ne feledjük a kortárs orosz irodalmat sem, egyik jelentős képviselője, mondhatni fenegyereke, Viktor Pelevin egy elbeszéléskötetével szerepel listánkon.
Tavaly jelent meg az izlandi Sjón A macskaróka című kisregénye. A mitológiai hagyományokra épülő mű szikár nyelvezetével, balladai hangvételével a XIX. század Izlandjára vezet vissza bennünket. Olyan mágikus erővel beszél ember és természet, ember és társadalom, az emberi és állati létállapot közötti átmenetről, hogy közben mi is a történet részévé válunk, s a szöveggel együtt lebegünk a végtelen jégmezőkön.
„Épphogy tovább tudott araszolni.
Mikor már azt hitte, hogy beérte a rókát,
hirtelen mélyült a hó. Már egészen az ágyékáig ért – s a
következő lépésnél az ember megrekedt a hóban.
Nem jutott se előre, se hátra; az orráig sem látott.
Hó örvénylett körülötte mindenfelől, felülről és alulról."
Sjón: A macskaróka
Ford.: Kertész Judit
Budapest: Polar, 2012.
Neil Gaiman: Ne ess pánikba! : Douglas Adams és a Galaxis útikalauz stopposoknak
Ford.: Holbok Zoltán és Márton Róza Krisztina
Budapest: Akadémiai K., 2012.
Ford.: Holbok Zoltán és Márton Róza Krisztina
Budapest: Akadémiai K., 2012.
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Ford.: Kúnos László
Budapest: Athenaeum, 2011.
Ford.: Kúnos László
Budapest: Athenaeum, 2011.
Ford.: Földényi Júlia
Budapest, Scolar, 2011.
Ford.: Kertész Judit
Budapest: Park, 2012.
Ford.: Petrikovics Edit
Budapest: Animus, 2012.
Sofi Oksanen: Baby Jane
Ford.: Bába Laura
Budapest, Scolar, 2012.
Viktor Pelevin: Ananászlé a szépséges hölgynek: h@ború és béke
Ford.: Goretity József
Budapest: Európa, 2012.
Ford.: Weyer Szilvia
Budapest: Scolar, 2011.