Egy éve halt meg Térey János

A jelenés

Aznap nem mentem messze, csípett a hideg.
   Parabola-antennák tányérja figyelt
A cselédlakások hátsó udvarában;
   Egyetlen utasával befutott az a sárga busz is,
Mely a völgybeli, sűrű élethez kapcsolja a kastélyt.
   Igen, legvégül megnyilatkozott
A hámló oldalú ékszerdoboz, 
   Az unalomnak ez a fellegvára;
Aznap kiderült: átjárhatóak vagyunk.
   Egy öregember-arcú öregasszony
Várt rám az East Block ajtaja előtt. Akadémista,
   Ahogy mi magunk? Mire fölocsúdtam, 
Már elslisszolt mellettem, átlépte a küszöböt.
   Hozzám hajolt. Lehelete kénes volt, a pupillája
Óriás, obszidián-fekete. Ruhája rendes. Ő maga
   Tetőtől talpig gyanús. Azt hitte, szálloda,
Úgy tudta, itt intenzív kényeztetés folyik.
   Ki akart venni egy csinos szobát.
Egy szép szobácskát, panorámával
   A takaros platánteraszra! Keze már a kilincsen.
Udvariasan jeleztem, bármi, csak nem szálloda,
   Kaszárnya és falanszter keveréke
Inkább. Nincs tagfelvétel, asszonyom.
   De ő nem tágított. Mondta, megvárná a főnököt.
És a teakonyhában leült. Elkezdte tépkedni
   Kontyba font haját, szaporodtak
A galambősz hajcsomók a hamutál mellett.
   Gondoltam, ki kéne tennem a szűrét, de
A poklot láttam szemében: az otthon-keresés
   Eszelőjét. Így aztán elnémultam, hogy jövök én ahhoz.
Úgy döntött, örök bútordarab lesz.

A vers Térey János Moll: újabb versek 2007-2012, (Budapest: Libri, 2013.) című kötetében jelent meg. 


Térey Jánosról

Ünnepi Könyvhét, 2019

2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét. Az idén a Duna-korzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen várják a könyvkiadók a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődő olvasókat.

A rendezvényt ajánló összefoglalónkra készülve tervünk még az volt, hogy egy Márai- idézettel emlékezünk a háború után megrendezett első könyvnapokra, amikor a még romokban heverő város könyvünnepet tartott. Elképzelésünket azonban átírta egy megrázó esemény. Június 3-án meghalt Térey János, kortárs irodalmunk kiemelkedő alakja.

Tavaly, 2018-ban, a Magyar Próza Napján könyvtárunk vendége volt. Lelkesen készült az eseményre, részleteket küldött az akkor még megjelenés előtt álló Káli holtak című regényéből, majd a könyvet néhány hónappal később a Kortárs és kedvelt című, a mai magyar irodalmat népszerűsítő játékunk leendő győztesének dedikálta.

„Nem akarnok és önjelölt vátesz volt, ő költőnek született, ez teljesen egyértelmű volt. Engedelmesen hajlott kezében a nyelv, úgy pofozta, csűrte-csavarta, ahogy a kedve tartotta, érezte a költészet, e varázstalanított világban az egyetlen mágikusnak megmaradt erő minden varázsigéjét. Az intuíciót mindig meg tudta szűrni a műveltségen, engedelmesen gördültek elé a szavak, meg tudta nyitni a magyar legősibb rétegeit, és parádésan keverte az újjal. Élvezet és ünnep volt minden vele töltött perc, mert az ember mindig az Örök Költővel beszélt; ő volt a bizonyíték arra, hogy ha van is idő, nincsen mégsem. Az első pillanattól kezdve a saját hangján szólalt meg, a nyelvből összetéveszthetetlen Térey-hangot kalapált, és ezt a fegyvert forgatta aztán sikerrel 48 éves koráig”- írja Péterfy Gergely A költő halálára – búcsú Térey Jánostól című írásában.

E sorok után nehéz megszólalni, de most nézzünk szét a könyvheti lista kínálatában! Az elmúlt héten a Litera 4 részes sorozatában válogatott az újdonságokból, érdemes elolvasni a szerkesztők ajánlóit!

Az évről-évre kiadott Körkép és Szép versek az idén sem marad el, a kortárs rövid próza és líra friss terméseit bemutató kötetek igen népszerűek és tájékozódási pontot jelentenek a széles olvasóközönség körében.

A verseskötetek szerzői közül két költőre hívjuk fel a figyelmet. Nádasdy Ádám a közelmúltban sorra fordította újra a klasszikus irodalom kiemelkedő alkotásait: Shakespeare  drámáit, Dante Isteni színjátékát. Katona József Bánk bánjának idén megjelent mai magyar nyelvű prózai átdolgozása pedig vélhetően megkönnyíti majd diák és tanár munkáját a magyar irodalom oktatásában is. A Jól láthatóan lógok itt című kötete a Magvető népszerű Időmérték című sorozatában jelenik meg.

Igazi irodalmi szenzáció volt 2017-ben, hogy Peer Krisztián 15 év hallgatás után jelentkezett a 42 című, a barátnője korai és hirtelen halálát feldolgozó verseskötetével, az idén a  Jelenkornál kiadott kötetének a címe Nem a sajátod.

A prózai köteteket böngészve most is széles kínálattal találkozunk. Nagy a várakozás az olvasók körében is sikert arató, 2015-ben Aegon-djat kapott Kitömött barbár szerzőjének, Péterfy Gergelynek az új regényét illetően, már a címe is ígéretes, A golyó, amely megölte Puskint. Schein Gábor az utóbbi évek nagyszerű esszé-, illetve lírai kötetei után (Esernyők a Kossuth téren, Üdvözlet a kontinens belsejéből), nem beszélve Füst Milán-monográfiájáról, szintén nagyprózát írt, Megleszünk itt címmel a mai értelmiségi lét útvesztőit tárja elénk.

A bloggerként indult Szeifert Natália Az altató szerekről című művét már korábban ajánlottuk a latin betűk oldalain. A most megjelenő, Mi van veletek, semmi című prózájának középpontjában a kétezres évek harmincas-negyvenes generációja áll.

A kortárs magyar rövid próza egyik mestere, Tóth Krisztina (legutóbbi kötete, a Párducpompa) most Fehér farkas címmel jelenteti meg új novelláit, Nádas Péter pedig egy karcsú esszékötettel lepi meg olvasóit A szabadság tréningjei címmel.

„Tizenhat éve élek e fa közelében. Nem a házat vettem meg, nem az udvart, nem a hozzá tartozó földet, hanem a fát. Helyesebben soha, egyetlen pillanatra nem éreztem, hogy a vásárlással a fa a tulajdonomba került volna. Legfeljebb ahhoz vásároltam magamnak jogot, hogy minden évszak minden napján közelről figyeljem. Tizenhat éve nézem ezt a fát, rendszeres fényképezése mégis kivételes meglepetéseket tartogatott. Nem gondoltam volna, hogy a lassan vörösödő, majd sárguló lombozat az első fagyos éjszakán visszazöldül. Ezek szerint az embernek még azokkal az előítéletekkel is meg kell küzdenie, amelyeket egy életen át az őszről táplált. Világos, az elszíneződött levelek az első hidegebb éjszakán lehullnak, s az addig védelmükben élő zöldek megmaradnak. Miközben az ember abban a hiszemben él, hogy ősszel a fáknak folyamatosan színesedik és folyamatosan ritkul a lombja. S lám, nem minden évben teszi így, de minden évben szakaszosan teszi, s a fa minden éve más év” – írja Nádas Péter a kötet egyik, 1999-es esszéjében.

A körtefa (fotó Nádas Péter)

S ha kitekintünk a határon túlra, elsőként Balázs Attilának a vajdasági Forum Kiadónál megjelenő magyarfauszt című regényére szeretnénk felhívni a figyelmet, az Újvidéken élő Végel László pedig Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényével jelentkezik. Sokan várjuk az erdélyi Szilágyi Istvántól a Katlanvárost, a kötet olyan írásokból válogat, amelyek külön-külön napvilágot láttak a kolozsvári hetilap, az Utunk évkönyveiben. A közelmúltban elhunyt Grendel Lajos nemcsak szépíróként volt az egyetemes magyar szépirodalom kiemelkedő szerzője, hanem a pozsonyi egyetem oktatójaként is tevékenykedett, most Modern magyar irodalomtörténetének új, bővített kiadását vehetjük kézbe.

Az utóbbi években néhány, már klasszikusnak számító szerző új életmű kiadása indult el: a Könyvhéten lát napvilágot Mészöly Miklós eredetileg 1952-ben megjelent Sötét jelek című elbeszéléskötete a Jelenkornál, a Helikon Kiadónál Örkény István a Tóték prózai változata és a „Rózsakiállítás” van terítéken, a Jaffa a Szabó Magda-sorozatában pedig a szerzővel készített beszélgetéseket gyűjtötte egybe Interjúk címmel.

Összeállításunk végén tekintsünk ki egy kicsit a gyerekirodalomra is, az idén Kiss Judit Ágnes A tündérkeresztanya, Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik kötetén akadt meg a szemünk, s hogy Lackfi János miként „gombolta újra” a Kincskereső kisködmönt megkönnyítve az alsós gyerekek számára a regény befogadását, kiegészítve mindezt a saját dalszövegeit tartalmazó zenés CD-vel, arra nagyon kíváncsiak vagyunk!

A Könyvhéttel párhuzamosan zajlik a Margó Fesztivál, június 12-től 16-ig 70 program és 200 fellépő várja az érdeklődőket a PIM-ben. A rendezvényen többek között interjúkat hallhatnak a közelmúlt irodalmi díjazottjaival (Takács Zsuzsa, Aegon-díj, Libri-díjasok), kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt a kortárs irodalmi szövegek középiskolai tanításáról, kurátori vezetéssel tekinthetik meg a PIM kiállításait (Csáth Géza 100), továbbá gyerekprogramok, zenés estek (a nagysikerű Rájátszás) színesítik a programot.

Rájátszás: Kemény István: Egy nap az élet

Arany János 200

„Bölcs atyamester, vezetői becsvágy nélkül. Csupán Múzeum-kerti bronzszobrának merevek a vonásai, magának Arany Jánosnak nemigen. Nem is szenilis apó, hanem „tamburás öregúr”, fanyar, nagyon angolos humorral. Műgondja legendás: nála az írásjelek hihetetlenül akkurátus elhelyezése is perdöntő. Összetéveszthetetlenek dőlt betűi, pontosvesszői, gondolatjelei, gyönyörködöm benne, ahogyan – látható élvezettel – elrendez, szerkeszt, ahogyan a betűrengeteggel bánni tud.”

Térey János: „Isten egészbe’ működik”. Arany János. In: Térey János: Teremtés vagy sem. Esszék és portrék, 1990-2011.Budapest: Libri, 2012.

- életrajz és életmű

Arany János. Források, relikviák, dokumentumok

Arany János összes művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Arany János verseinek fordításai a Bibliographia Hungarica-ban

„Soha nem találkoztam még költővel. aki a nyelvvel ily csodákat művelt volna. Nála nyelv és érzés, eszköz és cél, szándék és kifejezés döbbenetesen egy. Valahányszor egy szót használ, az más színt, árnyalatot kap, mint a közbeszédben, valami varázst, mely addig nem volt benne, erőt vagy bájat, zengést vagy selypítést, vagyis eltolja a költői-képzetes sík felé, s ez az a boszorkányosság, mely minden irodalmi alkotás mélységes lényege, titkos mivolta. Ő maga a magyar nyelv.”

Kosztolányi Dezső (Pesti Hírlap, 1930. november 16. In: Kosztolányi Dezső: Tükörfolyosó. Magyar írókról. Budapest: Osiris, 2004.

- a Toldi

Ki volt valójában Toldi Miklós?  Toldi Miklós történeti alakjáról.

Szilágyi Márton: "Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének" : Arany János:Toldi. In: Hagyománytörések: tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról, Budapest: Ráció, 2016.

Toldi - képregényben?  Arany János: Toldi - Vojnich Erzsébet illusztrációival, Budapest: Magvető, 2008.

A Toldi-trilógia már e-könyvben is olvasható.

Toldi - hangoskönyv

„Alkat és súlyos tehetség, a korszak szövetének csapódva. Nem zúzódik össze, porfelhőt ver, rá is ülepszik a por. Törli, prüszköl, végül félreáll, amúgy sem olyan középre-állós. Nem csupán belejavít, hanem 5718 helyen javít bele Madách szövegébe. Aranyról az öreg (nem iszik, megnősült stb.) Franz Schubert jut eszembe: halk, finom, telt, törékeny hibanélküliség, vonósnégyesek és triók lassú tétele. „

Kukorelly Endre: (Esszé1) „…És elámul rajta.” Aranypor (1989. szeptember 10.) In: Kukorelly Endre: Porcelánbolt: Kedvenxcekről. Olvasókönyv. Budapest, Jelenkor, 2016.

- Arany-tanulmányok

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó,

1992.

Fűzfa Balázs: Arany János, a "nyelvrontó" : tanulmányok Arany János költészetéről Szombathely:
Savaria Univ. Press, 2014.

Kovács Gábor: A történetképző versidom: Arany János elbeszélő költészete.
Budapest: Argumentum, 2010. 

Milbacher Róbert: Arany és az emlékezet balzsama: az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben. Budapest. Ráció, 2009.

Nyilasy Balázs: Arany János. Budapest : Korona Kiadó, 1998.

Szilágyi Domokos: Kortársunk, Arany János. Kolozsvár: Polis, 2004.

Szilágyi Márton: Hagyománytörések: tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról. Budapest, Ráció, 2016. 

Szili József: Arany hogy istenül: az Arany-líra posztmodernsége. Budapest: Argumentum Kiadó, 1996.

Szörényi László: A nagy, a várt, rettegett jövendő: tanulmányok a XIX. századi magyar

irodalomról. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2015.

Tarjányi Eszter: Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas: EditioPrinceps, 2013.

- Arany 200

Kortársunk-e Arany János? Kortárs írók, költők, irodalmárok Aranyról

A tölgyek alatt. Arany János-emlékév 2017. Országos Széchényi Könyvtár

200 év 200 üzenet Arany Jánosnak. Petőfi Irodalmi Múzeum

ARANY-kori feltölt(őd)ések. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

ARANY-ÉV a szülővárosban, Nagyszalontán.

Ünnepi Könyvhét, 2014

2014. június 12. és 16. között rendezik meg a 85. Ünnepi Könyvhetet és a 13. Gyermekkönyvnapokat. A Könyvhetet június 12-én, csütörtökön 16 órakor Spiró György nyitja meg a rendezvény hagyományos budapesti helyszínén, a Vörösmarty téren. A magyar könyvkiadás ünnepén a fővárosi eseményekkel egy időben nyolcvan vidéki településen rendeznek programokat. Debrecenben Esterházy Péter, Szegeden Végel László mond köszöntőt. A határon túl is várják az olvasó közönséget, Kolozsvárott a 4. Ünnepi Könyvhetet nyitják  meg.

A Vörösmarty téren nemcsak a kiadók gazdag kínálatából válogathatunk négy napon keresztül, hanem a dedikálások alkalmából személyesen is találkozhatunk a szerzőkkel. Az Oroszlános kútnál felállított színpadon pedig interjúkat, felolvasásokat hallgathat meg a publikum a Litera, a Prae.hu és Bán Magda szerkesztésében. Míg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a kortárs külföldi irodalmat, a Supka Géza által 1929-ben elindított Könyvhét a magyar irodalmat helyezi a középpontba.

A MKKE minden évben összeállítja a könyvheti kiadványok hivatalos listáját, szétnéztünk egy kicsit.

Ahogy több évtizede, most is kézbe vehetjük a Szép versek, és a Körkép című antológiát, hálás kiadvány még mindig, az olvasó arra számít, hogy egyfajta keresztmetszetet kap az előző évi vers, illetve novella-termésből. Jó játék lehet megnézni, hogy a MKKE-Kossuth páros Burger Barna 85 kortárs szerző fotóit tartalmazó albumában kit találunk meg a fent említett gyűjtemények szerzőiből.

Önálló verseskötettel jelentkezik Aczél Géza (szino) líra – torzószótár címmel, várjuk Térey János Átkelés Budapesten című művét, igazi gyöngyszem Sziveri János Pasztorál hangzó kötete, melyben az idén 60 éve született vajdasági költő válogatott verseit olvashatjuk, hallgathatjuk megzenésítve és a szerző előadásában.

 
Rejtélyes szálakat mozgat a korábban költőként megmutatkozó Lanczkor Gábor Folyamisten című regénye, ahogy a szabadkai Lovas Ildikó Cenzúra alatti (készülődés szabómagdaságra) című munkája is, s biztos választás lehet Rakovszky Zsuzsa Szilánkok című prózája.

S egy irodalmi bloghoz illően ne feledkezzünk meg az irodalomtörténeti tanulmánykötetekről sem, az idén 200 éve született Kemény Zsigmond munkásságát tárgyalja Szegedy-Maszák Mihály A sors kísértései című munkája.

De most toljuk félre az irodalmat, a madárszerető blogger úgyis Schmidt Egon Tarka madárvilág – A világ madarai című könyvéért fog először sorban állni, de aztán gyorsan begyűjti mellé Kollár Árpád Milyen madár című gyermekkötetét is!

 Kollár Árpád: Ki mondta

honnan van a madárnak hangja,

a madártól vagy attól, akiről nem tudunk semmit,

ki mondta, hogy legyen a verébnek tolla,

és a bokorba bújjon el a karvaly elől,

ki akarta, hogy legyen nekem is fülem,

hogy legyen arcom meg kezem is hozzá,

és a kezem olyan ügyetlen legyen,

hogy ne tudjak megfogni egy galambot,

és ki hagyja, hogy mindig mindent elfelejtsek,

ami szerintetek annyira fontos.

 forrás: (Bárka online)