"Elérhető boldogság az, ha az embernek sikerül egyensúlyba kerülnie önmagával. Az önmagunkkal való egyensúlyt azonban nagyon nehéz saját erőből megteremteni. Minden ember segédeszközhöz folyamodik. Boldogsága attól függ, megtalálja-e azt a fogódzót, amelynél fogva sikerül békét teremtenie maga körül és önmagában." (Fodor Sándor)
2012. március 29-én elhunyt Fodor Sándor, József Attila-díjas író, műfordító, a erdélyi irodalom kimagasló alakja.
1927. december 7-én született Csíksomlyón. Csíkszeredán érettségizett 1946-ban, majd a kolozsvári egyetemen szerzett diplomát német-román szakon. 1951-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa volt. Az 50-es évek elején novellistaként indult, első kisregénye, az Önarckép 1964-ben jelent meg, ezt követte a Krónika című regény 1966-ban. Művei közül kiemelkedik a Büdösgödör (kisregény, 1970), az Egy nap – egy élet, (önéletrajzi regény, 1976), de a legnagyobb népszerűséget a Csipike című meseregény-sorozata hozta meg számára. A kis törpe kalandjait filozófiai mélysége miatt a kritikusok a világirodalom legnagyobb ifjúsági regényei közé sorolták. Válogatott novelláit tartalmazó, A feltámadás elmarad című kötetét 84. születésnapja alkalmából, 2011. december 3-án mutatták be a kolozsvári Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjában.
Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka - interjú Fodor Sándorral
