100 éve született Jékely Zoltán

 Jékely Zoltán

(1913. április 24. Nagyenyed - 1982. március 20. Budapest)

"Jékely a legnagyobbak egyik vonulatába tartozott. S ne tegyünk hozzá ilyet: pont úgy, ahogyan (amilyen) ő már csak volt. Mert polgári, nemzeti, érzelmi, észbeli stb. tartalékai határtalanok voltak. Hazáját sirató verse éppúgy tízesével akad, mint a halottak emlékét őrző poémája, szösszenete, sora. Az ember parányi mivoltát a nagy Mindenségben, az angyalok, Isten (és az istenek) köreit olykor rilkei ranggal érintgető költeményei egymást érik."

Tandori Dezső: A szív realistája, Jékely Zoltán (részlet)

 

 

Jékely Zoltán válogatott versei
A kötetet összeállította és az utószót írta: Tandori Dezső
Budapest: Palatinus, 2008.

Az én országom: in memoriam Jékely Zoltán
Válogatta, szerkesztette, összeállította:  Lator László
Budapest: Nap Kiadó, 2002.








Jékely Zoltán életrajza, művei, bibliográfia és szakirodalom a Digitális Irodalmi Akadémián

Körtefák csodája

 

Palánktalan, kihalt gyümölcsösök

alkonyi csendje csalt a tarka gyepre,

melyen bucskázva, szökve, hemperegve

hancúrozott az odaüldözött

 

 

levélsereg. A körtefák között

szél vinnyogott, s mint csonkaszárnyu lepke,

egy-egy veres levél indult lebegve,

és elkalimpált a fejem fölött.

 

 

S a testem lassan átalöltözött:

két hosszu lábam egybenőtt s a hegybe

ezeragancsu gyökeret döfött.

 

 

Fanedv lett testem mindenféle nedve,

fa voltam már a körtefák között,

s még most is ott vagyok boggá meredve.

 

  1932

Artisjus Irodalmi Díj, 2013

2013. április 19-én a Könyvfesztiválon mutatták be az idei Artisjus Irodalmi Díjat elnyert szerzőket.

Artisjus Irodalmi Nagydíj:

Kántor Péter, költő
Köztünk maradjon - Magvető, 2012.

Artisjus Irodalmi Díj:

Szvoren Edina, író
Nincs, és ne is legyen - Palatinus, 2012.

Szálinger Balázs, költő
Köztársaság - Magvető, 2012.

Szőnyei Tamás, író
Titkosírás - Noran, 2012.

XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Huszadik születésnapját ünnepli az idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A fesztivált 1994 áprilisában nyitotta meg első alkalommal a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Budapest főpolgármesterével együtt alapították meg a Budapest Nagydíjat, amit a világirodalom legjelentősebb alkotói vehettek át az évek során: Sławomir Mrożek (2000), Mario Vargas Llosa (2003), Umberto Eco (2007), hogy csak néhányat említsünk. 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, ahol pályakezdő prózaírókat mutatnak be az olvasóközönségnek, ebben az évben hazánkat Bencsik Orsolya képviseli, Akció van című novelláskötete 2012-ben jelent meg. Évről-évre más-más ország a fesztivál díszvendége, az idén Olaszország kultúrája, könyvkiadása, kortárs irodalma áll a középpontban. 

És akkor jöjjenek a számok: az április 18-tól 21-ig tartó könyvvásáron 1600 m² alapterületű standon több mint 500 hazai és külföldi, továbbá határon túli magyar kiadó kínálja könyveit. 25 országból érkeznek íróvendégek, és közel 400 hazai és határon túli magyar alkotó művei lesznek jelen a fesztiválon, ahol közel 50.000 féle könyv, közöttük 300-350 újdonság közül választhatnak az olvasók. 

Az Európa Kiadónál debütál A mélygarázs című legújabb regényével Háy János, a Palatinus Balázs Attila  Kinek Észak, kinek Dél című munkája után a Pokol mélyén rózsakert című művét jelenteti meg. A Móricz-naplók mellett végre kezünkbe vehetjük Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond- monográfiáját a Kalligramnál, de a friss Békés Pál-díjas Tompa Andrea új regénye, Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben is sokat ígér, nem beszélve Pier Paolo Pasolini Korom vallása című verseskötetéről, Csehy Zoltán fordításában. Igazi irodalmi csemege a 150 éve született Justh Zsigmond Az utazás filozófiája című útirajza a Kortárs jóvoltából, s hogy a gyerekeket se hagyjuk ki, Lovász Andrea szerkesztő az Elfelejtett lények boltja karácsonyi antológiája után Érik a nyár címmel ezúttal a szünidei örömökre fókuszált.

2013-ban a Budapest Nagydíjat Michel Houellebecq francia író veheti át.

Michel Houellebecq a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén született Michel Thomas néven 1956. február 26-án, írói álnévként nagymamája leánykori nevét vette fel. 1980-ban szerzett agrármérnöki diplomát, irodalmi pályafutását költőként kezdte, a hírnevet azonban regényei hozták meg számára. Első nagy sikere az 1998-ban kiadott Elemi részecskék (Les particules élémentaires) című regénye volt, amelyet huszonöt nyelvre fordítottak le, Magyarországon 2001-ben jelent meg Tótfalusi Ágnes fordításában. Houellebecq néhány évig Írországban élt, itt írta meg A csúcson (Plateforme) című regényét (magyarul 2003-ban), amely a thaiföldi szexturizmust mutatja be. Ezután Spanyolországban telepedett le, itt született meg 2005-ben az Egy sziget lehetősége (La possibilité d'une île), a művet 2006-ban vehették kézbe a magyar olvasók. 2010. szeptember 4-én jelent meg A térkép és a táj (La carte et le territoire) című regénye (magyarul 2011), a Flammarion kiadónál. 2010 novemberében a könyvért megkapta a Goncourt-díjat. 

A negyven nyelvre lefordított szerző, akinek több mint 3 millió példányban keltek el a világon a művei, így nyilatkozott: „A depressziós írók sorában én vagyok a legbanálisabb, nálam az egész elvesztette minden tragikus dimenzióját. Inkább patetikusnak, mint tragikusnak mondanám. Beckettnél még volt valami nemes a depresszióban, néhány patetikus lépése ellenére, minthogy a Nobel-díját hajléktalanok között osztogatta el, de ott volt a gondolat, hogy a depresszió mélységekhez vezet. Nálam ez teljességgel hiányzik. Csak egy frusztrált állat helyzete."

Houellebecq Magyarországra látogatása és a Budapest Nagydíj átvétele alkalmából a Magvető Kiadó a szerző Lanzarote című kisregényét jelenteti meg. A művet Franciaországban adták ki 2000 tavaszán, dobozos kiadásban, amelyben a szöveg mellett helyet kaptak Houellebecq Lanzarote szigetéről készített fényképei is. 

Aegon Művészeti Díj, 2013

A 2013-as Aegon Művészeti Díjat  szakmai zsűri döntése alapján Barnás Ferenc nyerte el Másik halál című regényéért.



Barnás Ferenc: Az élet kényszerített bele. Litera nagyvizit. 2013. március 15.

Barnás Ferenc honlapja

Képterápia. Balajthy Ágnes kritikája. Műút. 2012. 4.sz.

ÉS arcok - Wiegmann Alfréddal. Vendég: Barnás Ferenc. 2013.02.08.

Költészet Napja, 2013

A magyar költészet napja alkalmából költészet és zene sorozatunkban Petőfi Sándor A magyar politikusokhoz című versét mutatjuk be Ferenczi György és a Rackajam előadásában.

 "Tanuljátok meg, mi a költő,

És bánjatok szépen vele,

Tanuljátok meg, hogy a költő

Az istenség szent levele,

Melyet leküld magas kegyében

Hozzátok, gyarló emberek,

Amelybe örök igazságit

Saját kezével írta meg."

(részlet)

Petőfi Sándor: A magyar politikusokhoz

A vers 1847. november 26. és december 10. között keletkezett, közvetlen előzménye az 1847 novemberében Petőfi fordításában megjelent Thomas Moore-vers, Oh, ne bántsd a költőt.

Az 1847. szeptember 17-én kelt királyi rendelet az országgyűlést november 7-re Pozsonyba hívta össze, V. Ferdinánd 1847. november 12-én nyitotta meg: „Magyarország rendeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások mutatják. Fogadják bizodalommal.”
Két kérdés volt, ami a költőt ezekben az években közvetlenül foglalkoztatta, az egyik a sajtószabadság, a másik a művészek szerzői jogi helyzetét szabályozó törvény tervezete. 1844. novemberére ugyan elkészült a szerzői jogi törvényjavaslat, ám nemcsak törvénycikk nem lett belőle, de a 1847/48-as országgyűlés napirendjére sem került.
A költemény 1848 augusztusában látott napvilágot a Vahot Imre szerkesztette Országgyűlési Emlék című politikai, történeti és szépirodalmi almanachban. A megjelenés előtt néhány héttel 1848. június 5-én nyílt meg a pesti nemzetgyűlés, amelynek tagjai közé nem jutott be sem Petőfi Sándor, sem Arany János.

Ferenczi György 1985-ben kezdte zenei pályafutását, mint countryzenész. 1993-ban a trossingeni szájharmonika VB-n a legjobb minősítést kapta. 1993-tól a Herfli Davidsonnal játszott együtt. A Rackajam együttes jelenlegi négy tagja 2005-től dolgozik együtt Ferenczi Györggyel. Fúziós zenét játszanak, melyben fontos szerepet tölt be a magyar népzene, a rhytm&blues, a funky, a reggae, a hip-hop és a groove.

A Ferenczi - Petőfi album 2006-ban jelent meg a Hangzó Helikon sorozatban. A megjelenést követően, erdélyi turnéjukon forgatták Bordos Anikó rendezővel a Petőfilmet.

„Egy magyar zenésznek normál esetben a népzenétől kellene bárhova eljutnia, de a Kodály-módszer hazájában ez rendszerint nem így van. Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi. Aki a rock and rollt életformájának vallja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm… Legjobb tudásom szerint igyekeztem méltóvá válni a költőhöz és a sorozathoz. Petőfi, ha most élne, Chuck Berry-rajongó lenne. Tanuljátok meg, mi a költő, mert én most megtanultam.” - nyilatkozta Ferenczi György.

Sziveri-díj, 2013

A Sziveri-díjat 2013-ban Lanczkor Gábor költő, író vehette át. A laudációt Csehy Zoltán irodalomtörténész tartotta. Az április 8-i átadó ünnepség helyszíne Veszprém volt, ahol ezen a napon rendezett konferenciát a magyar folyóirat-kultúráról a tavaly megalakult Sziveri János Intézet.

Lanczkor Gábor honlapja

Tájszerelem. Németh Zoltán kritikája 

Ménesi Gábor beszélgetése Lanczkor Gáborral





Sötétpászma. A Boldog Szerelem apoteózisa

A holdi meteorbecsapódások a látható fény
tartományában
már kisebb távcsövön keresztül

is megfigyelhetőek
az előfeltétellel,
hogy az égitest éjszakai

oldalán vagy teljes hold-
fogyatkozáskor következzenek be.
Hiszen

a fényes oldal
ragyogása elrejti a legnagyobb becsapódások villanásait
is.