XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Huszadik születésnapját ünnepli az idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A fesztivált 1994 áprilisában nyitotta meg első alkalommal a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Budapest főpolgármesterével együtt alapították meg a Budapest Nagydíjat, amit a világirodalom legjelentősebb alkotói vehettek át az évek során: Sławomir Mrożek (2000), Mario Vargas Llosa (2003), Umberto Eco (2007), hogy csak néhányat említsünk. 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, ahol pályakezdő prózaírókat mutatnak be az olvasóközönségnek, ebben az évben hazánkat Bencsik Orsolya képviseli, Akció van című novelláskötete 2012-ben jelent meg. Évről-évre más-más ország a fesztivál díszvendége, az idén Olaszország kultúrája, könyvkiadása, kortárs irodalma áll a középpontban. 

És akkor jöjjenek a számok: az április 18-tól 21-ig tartó könyvvásáron 1600 m² alapterületű standon több mint 500 hazai és külföldi, továbbá határon túli magyar kiadó kínálja könyveit. 25 országból érkeznek íróvendégek, és közel 400 hazai és határon túli magyar alkotó művei lesznek jelen a fesztiválon, ahol közel 50.000 féle könyv, közöttük 300-350 újdonság közül választhatnak az olvasók. 

Az Európa Kiadónál debütál A mélygarázs című legújabb regényével Háy János, a Palatinus Balázs Attila  Kinek Észak, kinek Dél című munkája után a Pokol mélyén rózsakert című művét jelenteti meg. A Móricz-naplók mellett végre kezünkbe vehetjük Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond- monográfiáját a Kalligramnál, de a friss Békés Pál-díjas Tompa Andrea új regénye, Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben is sokat ígér, nem beszélve Pier Paolo Pasolini Korom vallása című verseskötetéről, Csehy Zoltán fordításában. Igazi irodalmi csemege a 150 éve született Justh Zsigmond Az utazás filozófiája című útirajza a Kortárs jóvoltából, s hogy a gyerekeket se hagyjuk ki, Lovász Andrea szerkesztő az Elfelejtett lények boltja karácsonyi antológiája után Érik a nyár címmel ezúttal a szünidei örömökre fókuszált.

2013-ban a Budapest Nagydíjat Michel Houellebecq francia író veheti át.

Michel Houellebecq a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén született Michel Thomas néven 1956. február 26-án, írói álnévként nagymamája leánykori nevét vette fel. 1980-ban szerzett agrármérnöki diplomát, irodalmi pályafutását költőként kezdte, a hírnevet azonban regényei hozták meg számára. Első nagy sikere az 1998-ban kiadott Elemi részecskék (Les particules élémentaires) című regénye volt, amelyet huszonöt nyelvre fordítottak le, Magyarországon 2001-ben jelent meg Tótfalusi Ágnes fordításában. Houellebecq néhány évig Írországban élt, itt írta meg A csúcson (Plateforme) című regényét (magyarul 2003-ban), amely a thaiföldi szexturizmust mutatja be. Ezután Spanyolországban telepedett le, itt született meg 2005-ben az Egy sziget lehetősége (La possibilité d'une île), a művet 2006-ban vehették kézbe a magyar olvasók. 2010. szeptember 4-én jelent meg A térkép és a táj (La carte et le territoire) című regénye (magyarul 2011), a Flammarion kiadónál. 2010 novemberében a könyvért megkapta a Goncourt-díjat. 

A negyven nyelvre lefordított szerző, akinek több mint 3 millió példányban keltek el a világon a művei, így nyilatkozott: „A depressziós írók sorában én vagyok a legbanálisabb, nálam az egész elvesztette minden tragikus dimenzióját. Inkább patetikusnak, mint tragikusnak mondanám. Beckettnél még volt valami nemes a depresszióban, néhány patetikus lépése ellenére, minthogy a Nobel-díját hajléktalanok között osztogatta el, de ott volt a gondolat, hogy a depresszió mélységekhez vezet. Nálam ez teljességgel hiányzik. Csak egy frusztrált állat helyzete."

Houellebecq Magyarországra látogatása és a Budapest Nagydíj átvétele alkalmából a Magvető Kiadó a szerző Lanzarote című kisregényét jelenteti meg. A művet Franciaországban adták ki 2000 tavaszán, dobozos kiadásban, amelyben a szöveg mellett helyet kaptak Houellebecq Lanzarote szigetéről készített fényképei is.