Szilágyi Ákos 70

Szilágyi Ákos költészete különleges ötvözet: a ráolvasók ősi-népi szertartásának hangzóvilágára bízza rá játékosan mindazt, amit a költő is, olvasója is nagyon komoly ügynek tart. Ilyen „ügy” a meghalt gyerekkori barát és művésztárs, El Kazovszkij emléke, amelynek Szilágyi a Ká és Bá című, 2015-ös kötetét szentelte. „Most valahogy úgy alakult”, írta egyik versében akkor, de a fájdalom iróniába öltöztetett ténymegállapítása máskor is, mindig időszerű.

(most valahogy)

most valahogy úgy alakult

hogy szívem is belevakult

hogy szavam is belefakult

semmi csalás! semmi okkult!

most valahogy úgy alakult

aki hangos volt megkukult

ami fenn volt csillag lehullt

sisteregve földhöz lapult

most valahogy úgy alakult

üres minden eladópult

hol a semmit adták-vették

embert ahol teremtették

most valahogy úgy alakult

lét türelme is lekonyult

nem mutat már neki ökölt

történetből aki okult

Szilágyi Ákos költő, esztéta weboldala

A hónap szerzője: Szilágyi Ákos - Litera.hu

Irodalmi barangolások Kolozsváron

2019-ben, a Könyvhétre jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, Balázs Imre József és Daray Erzsébet szerkesztésében a Kolozsváros - Irodalmi kalauz című irodalmi antológia. A harminc kolozsvári születésű vagy a városhoz erősen kötődő kortárs magyar szerző (Bodor Ádámtól Szabó T. Annán, Térey Jánoson és Tompa Andreán át Vida Gáborig)  regényrészleteiből, novelláiból, verseiből készült kötet sokszínű képet nyújt arról, milyennek látja a ma irodalma ezt a nagy múltú történelmi-szellemi-kulturális központot.  A kötetet a 17. századtól a 20. század végéig terjedő időszakból származó várostérkép részletek egészítik ki. 

Az antológia megjelenése alkalmából a latin betűk egy kis kolozsvári barangolásra hívja meg olvasóit. Visszatekintünk a múltba, felidézzük a városhoz kötődő írókat, költőket, bemutatjuk az irodalmi orgánumokat, a kulturális élet színtereit, s további kolozsvári témájú könyvekre is felhívjuk a figyelmet. 

„Csudálatos város, amelyik az ő furcsa, de öröklött és patinás érthetetlenségét, a maga speciális kolozsvári bélyegét reányomja polgáraira is. Hatalmába keríti az embert, aki falai közé telepedik és levegőjét szívja. Megbabonázza és magáévá teszi”- írta Kós Károly az Erdélyi Helikon hasábjain 1934-ben.

a Mátyás király-emlékmű (fotó latin betűk)

Elsőként lapozzuk fel Erős Zoltán Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig című kézikönyvét, melyben a szerző betűrendben közli a különböző helységek magyar irodalmi vonatkozásait. Jó alkalom Kolozsvárral kapcsolatban próbára tenni a művet!

A Kolozsvárhoz  való kötődésnek számtalan fajtája, tere van. Lelkesen böngésszük, ki született, tanult a városban, töltötte itt egész életét, vagy éppen a történelmi események következményeként kellett elhagynia a helyet.  

A Farkas utca két végén állnak a város meghatározó alma materei. A Református Kollégium híres tanárai között találjuk Apáczai Csere Jánost, Gyulai Pált, Áprily Lajost, itt tanult Szabó Dezső, Kós Károly, Jékely Zoltán, hogy csak néhány nevet említsünk. A ma Báthory István Elméleti Líceum néven működő iskola jezsuita korszakában ide járt Pázmány Péter, Mikes Kelemen, a piarista időkben Kuncz Aladár, Laczkó Géza és Passuth László koptatta az iskola padjait.

Kolozsváron született és egész életében itt élt Reményik Sándor, aki Babits szerint „Erdély leghangosabb hatású dalnoka” volt, s rövid élete itt telt Dsida Jenőnek. Bánffy (Kisbán) Miklós munkásságát is meghatározta Kolozsvár,  ahogy Cs. Szabó Lászlóét is, a nyugati emigráció kiemelkedő alkotója visszaemlékezéseinek középpontjában mindig a kolozsvári gyermekkor állt. A fentebb említett szerzők néhány elbeszélését fellelhetjük a Noran Kiadó gondozásában megjelent Város a Szamosnál című kötetben, melyben klasszikus íróink kolozsvári témájú novelláit olvashatjuk. Kántor Lajos pedig Fellegek a város felett című tanulmányában Tamási Áron, Szabó Dezső művein túl, a fiatalabb nemzedékek kolozsvári tárgyú munkáira is ráirányítja a figyelmet, például a ma oly ritkán emlegetett Bálint Tibor Zokogó majom című regényére.

Megfordult a városban Ady, akit a helyi idegklinikán kezeltek, Petőfi nászútjáról hazatérőben a Biasini fogadóban szállt meg feleségével, Szendrey Júliával, Móricz az Erdély-trilógia felolvasókörútja során időzött a városban. Bródy Sándor újságíróként csak egy tudósításra érkezett, de másfél évig maradt, mert szerelmes lett Hunyady Margit színésznőbe, e frigyből született Hunyady Sándor író, kinek egyik legkitűnőbb novellája A vöröslámpás ház Kolozsvárott játszódik (Makk Károly készített belőle filmet Egy erkölcsös éjszaka címmel).

Kolozsvár irodalmi folyóirataival is központi szerepet játszott a magyar irodalmi életben. A Romániai magyar irodalmi lexikonban bőséges információt találunk az irodalmi lapokról is. Egy adatra érdemes felhívni a figyelmet: 1867 és 1918 között 235 időszaki sajtótermék jelent meg a városban, 1919 és 1948 között 400 folyóirat és napilap közül válogathattak az olvasók. Az első magyar erdélyi folyóiratot, az  Erdélyi Múzeumot (1814-18) Döbrentei Gábor alapította (a folyóirat pályázatára küldte be a Bánk bánt Katona József).  Az 1921 és 44 között megjelenő Pásztortűz főszerkesztője Reményik Sándor volt, a folyóiratnak olyan jelentős szerzői voltak, mint Dsida Jenő, Nyírő József vagy Jékely Zoltán. 

Az 1928-ban induló Erdélyi Helikon (1928-44) fő motorja Kós Károly volt, főszerkesztője mindvégig Bánffy (Kisbán) Miklós, a lapban publikált Benedek Elek, Tamási Áron, Kuncz Aladár, de írtak ide a Nyugatosok is. Ma Helikon címmel jelenik meg, főszerkesztője Karácsonyi Zsolt. Az 1926-ban indult Korunk meghatározó szerkesztői között találjuk Lászlóffy Aladárt, Cs. Gyimesi Évát, Kántor Lajost, akit 2008-ban Balázs Imre József követett, ma Kovács Kiss Gyöngy a lap vezetője. Az 1946-tól 1989-ig megjelenő Utunk főszerkesztői közül Szilágyi Istvánt emelnénk ki, Bodor Ádámnak 1978 és 1981 között a lap hasábjain megjelent publicisztikái Az utolsó szénégetők címmel 2010-ben látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában. S ne feledkezzünk meg a Napsugár című gyermekirodalmi folyóiratról, amelynek évtizedekig fő munkatársa volt Fodor Sándor, a lap ma Zsigmond Emese irányításával jelenik meg.

a Házsongárdi temető (fotó latin betűk)

Ki ne ismerné Kolozsvár temetőjét, a  Házsongárdit, a "nemzeti-könyvtárnyi temetőt", amit 1585-ben a pestisjárvány idején nyitottak meg. Vegyük kezünkbe a kolozsvári költő, szerkesztő  Lászlóffy Aladár Házsongárd című munkáját. A Kántor László fotóival illusztrált könyvben a szerző leírja a temető történetét, részletesen megemlékezik a jelentősebb síremlékekről, rövid, lírai pályaképben vázolja fel az ott nyugvó írók, költők életét. A mű végén térképet és a sírok jegyzékét is megtaláljuk. Itt nyugszik Dsida Jenő, a családi sírbolton olvashatjuk a legendás sorokat: „Megtettem mindent, amit megtehettem, /Kinek tartoztam, mindent megfizettem./ Elengedem mindenki tartozását,/ Felejtsd el arcom romló földi mását". Itt az építész és szépíró Kós Károly, a megannyi történelmi regény szerzője, Jósika Miklós, a zsoltárköltő és bibliafordító Szenczi Molnár Albert, Kriza János, etnográfus, a Vadrózsák népköltészeti gyűjtemény összeállítója, Brassai Sámuel, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, Szabó T. Attila, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár főszerkesztője, Apáczai Csere János és hitvese, Aletta van der Maet, aki Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben című versét ihlette. A sírkert talán legtragikusabb sírja egy családé, az 1976-ban öngyilkos lett Szilágyi Domokost 1977-ben a bukaresti földrengésben elhunyt fia, Attila (Kobak) követte, az anya és egykori feleség, költő Hervay Gizella 1982-ben önkezével vetett véget életének Budapesten.

Kolozsvár ma is az erdélyi magyarság kulturális központja. A városban működő könyvkiadókon, színházakon túl alkotói műhelyek és irodalmi szalonok várják a közönséget.

A könyvkiadás nagy múltra tekint vissza a városban: Heltai Gáspár nyomdája (1553-1575) az első magyar nyelvű officina volt (itt adta ki egyik legismertebb művét, a Száz Fabulát), Tótfalusi Kis Miklós Amszterdamból tért haza 1689-ben, nyomdájából 12 év alatt 100 könyv került ki. Ma a városban működő Koinónia Könyvkiadó szerzői között olyan  kortárs magyar írókat találunk, mint Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, vagy Selyem Zsuzsa.

A színházi életnek mindig nagy hagyományi voltak a városban, az 1821-ben megnyíló Farkas utcai kőszínház az első magyar színház volt. A Kolozsvári Állami Magyar Színház ma Tompa Gábor rendező és Visky András művészeti vezető irányításával dolgozik.

1999 decemberében a Korunk szerkesztősége ”Kolozsvári anziksz” címmel  egyetemistákat, értelmiségieket szólított meg, milyennek látják a várost 2000 küszöbén. A Kulcsok Kolozsvárhoz: A föl nem adható város című kötet 76 kortárs szerző - író, szerkesztő, tanár, történész, lelkész, műfordító - vallomását tartalmazza.

Balázs Imre József: A város mellényzsebben

Ha egyetlen fogkefével érkezel, a város fényeivel ismerkedj előbb.

A magaslaton állj meg, s mielőtt alámerülsz, mielőtt hónapos szobád bé-

relt lakásra váltod, mielőtt házat vásárolsz egy meredek utcában, mielőtt

még lenne tavaszi köpenyed, amivel óvatoskodva lépsz át minden po-

csétát, ne feledd a fogkefét. Mártsd meg őt a fényben (persze előny, hogy-

ha telehold van éppen), és a rostok elraktározzák, ami elraktározható. Ami

pedig átszűrődik, sokkal szelídebb.

Ha érkezel, a magaslaton lassíts, ez a város. Valami óriás, nyugodt, szórt

fény, amit követhetsz, ha időd van rá, minden ablakig. S egy fogkefe, mely

ott a hónapos szoba, majd lakás, majd ház szekrényének mélyén. 

Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig

Budapest: Sanoma Media, 2012. 

Kántor Lajos: Fellegek a város felett: Kolozsvár, 20. század

Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.

Kulcsok Kolozsvárhoz: A föl nem adható város

szerk. Kántor Lajos és Kovács Kiss Gyöngy

Szeged: Mozaik Kiadó, 2000.

  

Lászlóffy Aladár: Házsongárd

Budapest: Helikon Kiadó, 1989.

Nagy Péter (Grandpierre Emil): Ó, kedves Kolozsvár! Lírai városkalauz

Budapest: Noran, 2005.

Romániai magyar irodalmi lexikon

Bukarest: Kriterion, 1981-2010.

Sas Péter: Mesélő képeslapok. Kolozsvár 1867-1919.

Budapest: Noran, 2003.

Város a Szamosnál: magyar írók kolozsvári novellái

Budapest: Noran, 2004.

A székelység világának reális és költői megidézése Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében

„Élmény Tamási Áront olvasni. Elvarázsol. Lépdel Ábel a rengetegben, vagy éppen sétálgat a hatalmas Amerikában, történnek vele a dolgok, ő meg csak mesél, mesél, őszintén, átéléssel. Nem nehéz megjósolni, amíg lesz magyarul olvasó, addig Tamási életművének a legfontosabb darabjai megmaradnak. Az Ábel a rengetegben bizonyosan.”

(Petőcz András)

életrajz

Tamási Áron 1897-1966. (Romániai Magyar Irodalmi Lexikon)

Tamási Áron-életrajz. (Digitális Irodalmi Akadémia)

Tamási Áron-dosszié (Magyar Napló - Irodalmi Magazin)

művei

Tamási Áron művei a Digitális Irodalmi Akadémián

Tamási Áron művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Tamási Áron művei, életrajz, szakirodalom és bibliográfia (DIA)

Egyedüllét, magány – Tamási Áron: Ábel a rengetegben

(MTVA)

Ábel a rengetegben

Czine Mihály Népiség és mítosz: Tamási Áron. A magyar irodalom története. (ADT)

Tamási Áron élete, elbeszélései, az Ábel-trilógia (Sulinet-Tudástár)

„most az eget is megnéztem” – Tamási Áron: Ábel a rengetegben (Nemzeti Köznevelési Portál)

"Ha nem volna oly különböző egymástól a két mű, azt mondanám, Tamási új könyve a Fekete Kolostor mellett a második remeke az új erdélyi epikának, kissé elsietett befejezése ellenére is. Tamási nem az eddigi regényírását folytatja; az új regénynek több köze van a Helytelen világ meseszerű novelláihoz, mint a Cimeresekhez. Az író itt is mitoszt csinál, és sikerül neki az ami magyar íróknak alig sikerült még: egy népi figurát formálni aki mitosz és zsáner egyszerre; letéteményese egy nép kedélyvilágának s mintegy ama «mély és íratlan» kultúrájának is, szembenállva evvel a másik, modern kultúrával, melyben a naív csihés és a salamoni, nevető bíró szerepét egyformán vállalhatja; ez a Tamási találós-eszű székely legénye. S ahogy a hős több és jobb egy egyéni figuránál, úgy a történet minden szimbolikus mellékíz nélkül is, több mint a zamatos epizódok véletlen sorozata; noha ezek az epizódok is - a nyúlkergetés, a saskoppasztás, a betegség, az anya halálhíre, a bankigazgató, a szerzetesek, s a csendőrből lett haramia epizódja - kifogyhatatlan gazdag ízeikkel s különös humorukkal magukban elegendők volnának a könyv értékéül. De háttérben nagyobb motivumok feszülnek, az ember és a magány, a szűz természet s a bürokratikus civilizáció, őserdő és kapitalizmus, természet és könyvek, természet és vallás, ember és állat és betegség és halál... és mindez mégis egy és végtelenül egyszerű, édes és könnyű és minden erőltetés nélküli. És amit először kellett volna említenem: egy különös világ ez, egy magyar-román világ, oly magasból és csodálatos szabadon ábrázolva, minden korruptságában és szinte gyermeki cinizmusában..."

Babits Mihály: Könyvről könyvre.  In: Nyugat. 1933. 2 szám

Tamási Áron Ábel a rengetegben

hangoskönyv

Előadja Fekete Ernő

szakirodalom

Sipos Lajos: Tamási Áron. Élet- és pályarajz. Monográfia. Budapest. 2006. Elektra Kiadó. (PIM-DIA)

150 éve halt meg Charles Dickens

A latin betűk digitális olvasmányok című sorozatában olyan szépirodalmi művekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek szabadon hozzáférhetőek az interneten. Ezúttal Charles Dickens digitálisan is elérhető regényeiről szólunk, abból az alkalomból is, hogy az író 150 éve, 1870. június 9-én hunyt el. 

Charles Dickens művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Charles Dickens 1812. február 7-én született az angliai Portsmouthban. A nyugalomban telt vidéki évek után a megélhetési gondokkal küszködő család Londonba költözött, s Dickens már gyerekként dolgozni kényszerült. Egy örökség megoldotta anyagi helyzetüket, így Dickens iskolába járhatott, innen egyenes volt az út az újságírópályáig. Kiemelkedő íráskészsége folytán hamarosan felfigyeltek rá, és felkérték, írjon kísérőszöveget Seymour, a kiváló karikaturista rajzaihoz, amelyek egy londoni klub tagjainak kalandjait ábrázolták, így született meg 1836-ban első regénye, a Pickwick Klub. A borzalmas  körülmények között működő londoni dologházak egyikében játszódik következő regénye, a Twist Olivér, az író egy kisfiú szemszögéből láttatja ezt a kegyetlen világot, a szegények és megalázottak világát. 1841-ben Amerikába utazott, de csalódást okozott számára az Újvilág, hazatérése után jelent meg a Karácsonyi ének, ami talán Dickens legtöbb nyelvre lefordított könyve. Ezután jöttek a nagylélegzetű művek, a családregénynek is tekinthető Dombey és fia, az ifjúsági regényként is ismert Copperfield Dávid. Az Örökösök, a Nehéz idők, A kis Dorrit szinte egy regényfolyam különböző kötetei. Élete utolsó szakaszát magánéleti válságok kísérték, egészsége megromlott, a korszak kiemelkedő, s egyben pályáját lezáró műve a Szép remények, egyfajta összegzésnek is tekinthető. 1870. június 9-én hunyt el, síremléke a Westminster-apátságban található.

"Charles Dickens regényeiben az erkölcsi nézőpont olyan módon válik poétikai tényezővé, hogy a cselekmény kibomlását és végkifejletét nem annyira az elbeszélt események belső oksági összefüggései határozzák meg, mint inkább a megdönthetetlen erkölcsi világrend szemléltetésére irányuló törekvés. Művei lényegében erkölcsi példázatok vagy sajátos mesék, melyekben végül a morális ítélkezés jelöli ki a szereplők sorsát és az események végpontját."

(Gintli Tibor-Schein Gábor: Az irodalom rövid története)

Dickens népszerűsége töretlen, regényeinek kiadásai több százmillió példányban jelentek meg szerte a világon, s minden idők legtöbb adaptációja készült műveiből. 

A Christmas Carol

amerikai animációs film, 72 perc, 1997.

Nyári Margó Fesztivál, 2020

A 2011 óta megrendezett Margó Fesztivál nyári programjai az eredeti tervek szerint a Könyvhéttel párhuzamosan zajlottak volna. Az olvasók és könyvtárosok legkedveltebb könyvünnepe, az Ünnepi Könyvhét a járvány miatt az idén elmarad, a Margó Fesztivál pedig átköltözött az online térbe, s június 3-tól 7-ig öt napon át, ha személyesen nem is, a számítógépek, okostelefonok képernyőin keresztül találkozhatunk kedvenc szerzőinkkel. A programokat a „Bárhol vagy, velünk lehetsz” szlogennel hirdető fesztiválon könyvbemutatók, online tárlatvezetések, interjúk, beszélgetések, karanténszínházi bemutatók, zenés műsorok tekinthetők meg. Az eseményekről részletesen tájékozódhatunk a Margó Fesztivál honlapján és Facebook oldalán.

Május 13-án hirdették ki az idei Libri-díj nyerteseit, a fesztivál keretében Valuska László beszélget a szakmai díjas Láng Zsolttal és a közönség által jutalmazott Grecsó Krisztiánnal.

A programsorozatban az idei Aegon-díjas Nádasdy Ádám első szépprózai kötetével A szakállas Neptunnal szerepel, amely május utolsó hetében jelent meg. Ugyancsak Nádasdy – akinek nagyszerű fordításai (Shakespeare, Dante) már iskolai tananyagok – a beszélgető társa a Nibelung-ének legújabb magyar fordítójának, Márton Lászlónak (neki több német klasszikus mű új magyar fordítását köszönhetjük, például Goethe Faustjáét).

Több kortárs magyar prózaíró a Könyvhétre tervezett kötete jelenik meg a napokban-hetekben. Ebből az alkalomból készülnek online beszélgetések a fesztivál keretein belül. Interjút láthatunk Háy Jánossal, a Ne haragudj, véletlen volt. Karanténnapló című kötetéről; Cserna-Szabó András legújabb prózája, az Extra Dry egy igazi fekete komédia, a szerzővel Valuska László beszélget, Szilasi László Kései házasság című regényét már nagyon várjuk, ahogy Spiró György Malaccal teljes éveink című esszékötetét, az íróval Margócsy István irodalomtörténész beszélget.

A versek kedvelői is igazi csemegékkel találkozhatnak: a népszerű, fiataloknak szánt Szívlapát című versantológia után itt a következő kötet, a Kortárs és kortalan versek – Lehetnék bárki című gyűjtemény, Péczely Dóra szerkesztésében. A budapesti Hős utca lakói ihlették Erdős Virág Hősöm című kötetének alkotásait, Krusovszky Dénes pedig a nagysikerű, Akik már nem leszünk sosem regénye után újra verset írt, Áttetsző viszonyok címmel megjelent kötetéről a szerzővel Szegő János beszélget.

Fontos munkák jelentek meg a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára, ezek közül egy szépirodalmi antológiára, a Nézzünk bizakodva a múltba! – Alternatív Trianon című kötetre hívjuk fel a figyelmet. A Hévíz folyóirat szerkesztői arra kértek tizenegy szerzőt, írjanak olyan novellát, melyben a trianoni döntés valahogy másként alakul. Az írók között találhatjuk Csabai Lászlót, Kácsor Zsoltot és Mán-Várhegyi Rékát is.

Rendhagyó tárlatvezetésre invitál a Petőfi Irodalmi Múzeum: a Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából Csáth* A varázsló halála címmel rendezett emlékkiállítását láthatjuk, de beülhetünk egy színházi előadásra is, Tóth Krisztina a karantén ideje alatt íródott Csütörtök van című darabjából Szikszai Rémusz rendezett karanténszínházi előadást, az online bemutató június 7-én, vasárnap este 8 órakor lesz.

Egy éve halt meg Térey János

A jelenés

Aznap nem mentem messze, csípett a hideg.
   Parabola-antennák tányérja figyelt
A cselédlakások hátsó udvarában;
   Egyetlen utasával befutott az a sárga busz is,
Mely a völgybeli, sűrű élethez kapcsolja a kastélyt.
   Igen, legvégül megnyilatkozott
A hámló oldalú ékszerdoboz, 
   Az unalomnak ez a fellegvára;
Aznap kiderült: átjárhatóak vagyunk.
   Egy öregember-arcú öregasszony
Várt rám az East Block ajtaja előtt. Akadémista,
   Ahogy mi magunk? Mire fölocsúdtam, 
Már elslisszolt mellettem, átlépte a küszöböt.
   Hozzám hajolt. Lehelete kénes volt, a pupillája
Óriás, obszidián-fekete. Ruhája rendes. Ő maga
   Tetőtől talpig gyanús. Azt hitte, szálloda,
Úgy tudta, itt intenzív kényeztetés folyik.
   Ki akart venni egy csinos szobát.
Egy szép szobácskát, panorámával
   A takaros platánteraszra! Keze már a kilincsen.
Udvariasan jeleztem, bármi, csak nem szálloda,
   Kaszárnya és falanszter keveréke
Inkább. Nincs tagfelvétel, asszonyom.
   De ő nem tágított. Mondta, megvárná a főnököt.
És a teakonyhában leült. Elkezdte tépkedni
   Kontyba font haját, szaporodtak
A galambősz hajcsomók a hamutál mellett.
   Gondoltam, ki kéne tennem a szűrét, de
A poklot láttam szemében: az otthon-keresés
   Eszelőjét. Így aztán elnémultam, hogy jövök én ahhoz.
Úgy döntött, örök bútordarab lesz.

A vers Térey János Moll: újabb versek 2007-2012, (Budapest: Libri, 2013.) című kötetében jelent meg. 


Térey Jánosról