"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2017. március 28., kedd

Békés Pál-díj, 2017

2017. március 27-én ötödik alkalommal adták át a Békés Pál-díjat, melyet 2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban Szaniszló Judit a Beenged című kötetéért vehetett át. 
A 2013 januárjában megalakult Békés Pál Civil Társaság a díjat évenként ítéli oda. A díjat olyan szerző kaphatja meg, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet. A díjat eddig Tompa Andrea (2013), Csabai László (2014), Kiss Tibor Noé (2015) és Potozky László (2016) vehette át. 
Szaniszló Judit 1977-ben született Miskolcon. Az ELTE magyar–esztétika szakán végzett 2004-ben. Írói pályája bloggerként indult (Combfiksz,  Neszharisnya, (Zetor Leila). 2008 óta jelennek meg prózai írásai és versei a Holmiban, az Élet és Irodalomban, az Ex-Symposionban. A Beenged az első kötete, 2016-ban jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. 2015-ben Petri György díjat kapott. 


 


„Legalább azzal nem kell sokat bíbelődni, hogy mi is ez. Hiszen van pontos öndefiníció: „mesélek neked szép mesét történet híján, ilyen pontokból állót, ceruzával összekötőset, sok valós motívummal” (Gyomlálunk, gazolunk, önigazolunk). Azért is hangsúlyoztam a bevezetőben a papírra nyomott könyvet, mert alapvetően blogszövegek ezek, a net az igazi hazájuk, s egynémelyik kicsit idegenül is mozog ezen a maradi formátumon, nem találja önnön súlyát, kiterjedését. Szerencsére a „bejegyzések” morzsalékosságát a következetesen kitartott hang összetartja, s nem engedi szétszóródni. A fájdalomig kilengő irónia. És az olvasó tényleg összeköti a maga ceruzájával a pontokat, kitölti a réseket és nem bánja, hogy semmi felismerhető nem tűnik elő a vonalakból. Egy zsiráf vagy utazóláda miért lenne megnyugtatóbb?”
(Papp Sándor Zsigmond: Nem zsiráf, nem utazóláda. Revizoronline. 2016. 06.23.)

2017. március 10., péntek

90 éve született Gabriel García Márquez

90 éve, 1927. március 6-án született Gabriel García Márquez, Nobel-díjas kolumbiai író. Az alkotóra Gerald Martin 2009-ben megjelent Gabriel García Márquez – Egy élet című életrajzának bemutatásával emlékezünk. 

   
A pittsburghi egyetem irodalomprofesszora 1990-től 2008-ig kísérte végig García Márquez életét, a 18 év alatt mintegy 300 interjút készített az író családtagjaival, barátaival, többek között az édesanyjával, de még Fidel Castro-t is sikerült szóra bírnia. A könyv terjedelme önmagáért beszél, pedig a közel 700 oldal csak a rövid változat, a hosszú verzió 2000 oldal 600 oldalnyi lábjegyzettel. A biográfus persze mindig nehéz helyzetben van, különösen így van ez egy hivatalos életrajzíróval, megtűrt személy az író körül, a másik gond a tények pontossága és megbízhatósága terén adódik, mennyire bízzon meg az ember egy ilyen nagy történetmondóban, aki „élete legtöbb, jól ismert történetét számos különböző változatban meséli el…” De Gerald Martin nem adta fel, megszállottságát az is mutatja, hogy szakadó esőben eltöltött egy éjszakát Aracataca főterén, csak hogy magába szívhassa a kisváros hangulatát, ahol az író született.



A három részre tagolódó könyv első fejezetében a szülőföldet állítja középpontba, bemutatva Latin-Amerika történetét, azt a különös atmoszférájú világot, ahonnan az író elindult és később Bogotában sikeres újságíró lett.
A második részben García Márquez európai utazásait, a kubai forradalommal való kapcsolatát, a sikert hozó, nagy mű megírásáig vezető útját vázolja fel. A Száz év magány megszületésének leltára: 18 hónap, 1300 oldal (490 lett a regény), 30 ezer cigaretta és 120 ezer peso tartozás. A kész művet feleségével, Mercedessel csak két részletben tudták feladni az argentin kiadónak, mert egyszerre nem tudták kifizetni a postadíjat. Feltehetnénk a kérdést, fontosak-e az ilyen jellegű információk egy mű keletkezéstörténetéhez, de egy részletes, aprólékos biográfiához hozzátartoznak ezek az adatok is. „Talán a legnagyobb reveláció a spanyol nyelvben Cervantes Don Quijoté-ja óta" - írta Pablo Neruda a 30 millió példányban kiadott, 35 nyelven olvasható regényről.
A harmadik részben Martin a befutott, ismert író, A pátriárka alkonya, az Egy előre bejelentett gyilkosság szerzőjének portréját árnyalja tovább, részletesen számol be az 1982-ben kapott Nobel-díjról. Mintha egy filmet látnánk, kockáról kockára tudósít az eseményekről, az író minden jelentős megmozdulásáról, a nyakába szakadt népszerűségről és sikerről. A Nobel-díj után 1985-ben megszületett García Márquez talán legnépszerűbb és legolvasottabb műve, a Szerelem a kolera idején, Fermina Daza és Florentino Ariza ötvenhárom év, hét hónap és tizenegy nap után beteljesedett szerelméről, amiről Thomas Pynchon így ír: „… soha nem olvastam a bámulatos utolsó fejezethez hasonlót, ami olyan, akár egy szimfónia, biztos a saját dinamikájában és tempójában, s maga is úgy mozog, akár egy folyami hajó…”
Az életrajzot jegyzetapparátus és bibliográfia egészíti ki, tanulmányozhatjuk García Márquez családfáját, és gazdag fotóanyagot találunk életének legfontosabb állomásairól.
Gerald Martin műve monumentális vállalkozás, amelyben a szakszerűség ötvöződik a közvetlen stílussal, a kritikai él a humorral, s mindeközben személyes portrét kapunk mindannyiunk szeretett Gabo-járól.

2017. március 8., szerda

A hónap verse: Szabó T. Anna: Filoméla


Madár voltam egykor, madár leszek:
épp csak átmenetileg vagyok ember.
Szállok, dalolok, őrzöm fészkemet.

Sármány, poszáta, rigó, vadgalamb,
csilpcsalp füzike, cinke, szürkebegy:
tőlem zsizsereg és beszél a lomb.

Légbuborékos jég alá bukom,
mint feketefejű búvármadár,
pöttyök gyöngyöznek zsíros tollamon.

Szállok a sötétedő víz felett,
tűcsőrű, fehér tündércsér vagyok,
befogom a sóspermetű szelet.

Kígyászkeselyű: elszántan futok,
táplálékot les örvös, vad szemem,
tekereg, szisszen: rögtön lecsapok.

Nádlábam felett hullámzó nyakam
rózsaszín, mint horizont csíkja este.
Flamingó vagyok, megperzselt a nap.

Makkot török, rikoltok, csárogok,
kíváncsiskodom, szarkákkal verekszem,
izgága, szemtelen szajkó vagyok.

Agyagüregből zurranok elő,
kékbarna villogású szalakóta,
a gyors vadász, a parti fészkelő.

Remeterigó: énekem meleg,
felcsipkézi a tömött lombú fákat.
Sárból építem csészefészkemet.

És végül ott vagyok, ha minden elhagy,
dalommal mézezem a hűvös éjt:
fülemülecsattogásban alhatsz.

Elbeszélem a történetemet,
a bántalmat, mi emberbőrben ért…
Ki érti? Mindig lesz, aki megért!


(forrás: Szabó T. Anna honlapja

2017. március 7., kedd

Artisjus Irodalmi Díj, 2017

Dante Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. Az egyéb kategóriákban Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter kerül a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai közé.
Az Artisjus Irodalmi Díj több mint 10 éve a legjelentősebb hazai irodalmi elismerések egyike. Próza, líra tanulmány, valamint esszé/kritika kategóriákban jutalmazza az elmúlt év meghatározónak ítélt műveit, ezzel ösztönözve a művészek további alkotómunkáját. Az irodalmi nagydíj célja egy kiemelkedő, különösen értékes alkotás elismerése. 
A díjazottak az elismeréseket az Artisjus ünnepségén veszik át, 2017. március 28-án a Budapest Music Centerben.

Nádasdy Ádám


2017 irodalmi díjazottjai:

Artisjus Irodalmi Nagydíj - Nádasdy Ádám: Isteni színjáték  fordítás (verses epika)

Artisjus Irodalmi Díj (líra) - Ladik Katalin: A víz emlékezete 

Artisjus Irodalmi Díj (próza) - Ménes Attila: Folyosó a Holdra 

Artisjus Irodalmi Díj  (tanulmány) - Dérczy Péter: Között. Orbán Ottó költészetéről

Artisjus Irodalmi Díj  (esszé/kritika) - György Péter: Az ismeretlen nyelv. A hatalom színrevitele


2017. március 2., csütörtök

Arany János 200

„Bölcs atyamester, vezetői becsvágy nélkül. Csupán Múzeum-kerti bronzszobrának merevek a vonásai, magának Arany Jánosnak nemigen. Nem is szenilis apó, hanem „tamburás öregúr”, fanyar, nagyon angolos humorral. Műgondja legendás: nála az írásjelek hihetetlenül akkurátus elhelyezése is perdöntő. Összetéveszthetetlenek dőlt betűi, pontosvesszői, gondolatjelei, gyönyörködöm benne, ahogyan – látható élvezettel – elrendez, szerkeszt, ahogyan a betűrengeteggel bánni tud.”
Térey János: „Isten egészbe’ működik”. Arany János. In: Térey János: Teremtés vagy sem. Esszék és portrék, 1990-2011.Budapest: Libri, 2012.



- életrajz és életmű



„Soha nem találkoztam még költővel. aki a nyelvvel ily csodákat művelt volna. Nála nyelv és érzés, eszköz és cél, szándék és kifejezés döbbenetesen egy. Valahányszor egy szót használ, az más színt, árnyalatot kap, mint a közbeszédben, valami varázst, mely addig nem volt benne, erőt vagy bájat, zengést vagy selypítést, vagyis eltolja a költői-képzetes sík felé, s ez az a boszorkányosság, mely minden irodalmi alkotás mélységes lényege, titkos mivolta. Ő maga a magyar nyelv.”
Kosztolányi Dezső (Pesti Hírlap, 1930. november 16. In: Kosztolányi Dezső: Tükörfolyosó. Magyar írókról. Budapest: Osiris, 2004.


- a Toldi

Ki volt valójában Toldi Miklós?  Toldi Miklós történeti alakjáról.

Szilágyi Márton: "Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének" : Arany János:Toldi. In: Hagyománytörések: tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról, Budapest: Ráció, 2016.

Toldi - képregényben?  Arany János: Toldi - Vojnich Erzsébet illusztrációival, Budapest: Magvető, 2008.

A Toldi-trilógia már e-könyvben is olvasható.



Toldi - hangoskönyv



„Alkat és súlyos tehetség, a korszak szövetének csapódva. Nem zúzódik össze, porfelhőt ver, rá is ülepszik a por. Törli, prüszköl, végül félreáll, amúgy sem olyan középre-állós. Nem csupán belejavít, hanem 5718 helyen javít bele Madách szövegébe. Aranyról az öreg (nem iszik, megnősült stb.) Franz Schubert jut eszembe: halk, finom, telt, törékeny hibanélküliség, vonósnégyesek és triók lassú tétele. „
Kukorelly Endre: (Esszé1) „…És elámul rajta.” Aranypor (1989. szeptember 10.) In: Kukorelly Endre: Porcelánbolt: Kedvenxcekről. Olvasókönyv. Budapest, Jelenkor, 2016.


- Arany-tanulmányok

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Budapest: Argumentum Kiadó,
1992.

Fűzfa Balázs: Arany János, a "nyelvrontó" : tanulmányok Arany János költészetéről Szombathely:
Savaria Univ. Press, 2014.

Kovács Gábor: A történetképző versidom: Arany János elbeszélő költészete.
Budapest: Argumentum, 2010. 

Milbacher Róbert: Arany és az emlékezet balzsama: az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben. Budapest. Ráció, 2009.

Nyilasy Balázs: Arany János. Budapest : Korona Kiadó, 1998.

Szilágyi Domokos: Kortársunk, Arany János. Kolozsvár: Polis, 2004.

Szilágyi Márton: Hagyománytörések: tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról. Budapest, Ráció, 2016. 

Szili József: Arany hogy istenül: az Arany-líra posztmodernsége. Budapest: Argumentum Kiadó, 1996.

Szörényi László: A nagy, a várt, rettegett jövendő: tanulmányok a XIX. századi magyar
irodalomról. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2015.

Tarjányi Eszter: Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest: Universitas: EditioPrinceps, 2013.



- Arany 200

Kortársunk-e Arany János? Kortárs írók, költők, irodalmárok Aranyról

A tölgyek alatt. Arany János-emlékév 2017. Országos Széchényi Könyvtár

200 év 200 üzenet Arany Jánosnak. Petőfi Irodalmi Múzeum

ARANY-kori feltölt(őd)ések. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

ARANY-ÉV a szülővárosban, Nagyszalontán.