"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2013. december 31., kedd

Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön - Quimby

Költészet és zene sorozatunkban ezúttal Tamkó Sirató Károly Bőrönd Ödön című versét mutatjuk be a Quimby zenekar előadásában. A felvétel érdekessége, hogy a Kaláka együttes 40. születésnapján, 2009. december 27-én, a Meglepetéskoncerten hangzott el, ahol a zenész pályatársak egy-egy Kaláka szám előadásával köszöntötték az együttes tagjait.

Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön 

Bőrönd Ödön
a Köröndön
ül a kövön,
fekete színű bőröndön.

Arra száll egy helikopter,
lerádióz egy riporter:
Bőrönd Ödön!
Bőrönd Ödön!
Miért is ülsz itt
a Köröndön
fekete szín
bőröndödön?

Visszafelel Bőrönd Ödön
csepp zsebrádió-adóján:
Azért ülök a Köröndön
fekete szín bőröndömön,
várom, hogy a tearózsa,
várom, hogy a tearózsa
kinyíljon az aszfaltkövön,

s a 4-es busz begörögjön!

"Tamkó Sirató Károly kiemelkedő költeményeiben a nyelvi lelemény és a mesei-szürreális hangütés a technika motívumaival s a kozmikus látás elemeivel gyarapodik - természetes szintézist alkotva a hagyományos gyermekversek és egy frissebb természettudományos világkép komponenseiből, (...) így lesz Bőrönd Ödön a technikai civilizáció és a hétköznapok kozmikus figurája", írja Aczél Géza a monográfiájában (Aczél Géza: Tamkó Sirató Károly, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.) Tamkó Sirató gyerekkötetei (Tengerecki Pál, Pinty és ponty, Majomkönyv, Tengerecki hazaszáll, Szélkiáltó, Jövőbúvárok) olvashatók a Terebess Ázsia E-Tárban.




Az 1991-ben Dunaújvárosban alakult Quimby, élén Kiss Tibor énekessel az egyik legismertebb magyar alternatív rockzenekar. Legnagyobb sikerük a  Kilégzés (2005) című lemezükön megjelent Most múlik pontosan daluk volt. Legújabb CD-jük Kaktuszliget címen jelent meg 2013. december 13-án.

2013. december 9., hétfő

könyvek a karácsonyfa alá


Közeleg a Karácsony, a latin betűk könyveket ajánl a karácsonyfa alá, ezúttal a kortárs magyar irodalom idei terméséből merítve, azzal a reménnyel, hogy az év végi ünnepek alatt mindenkinek lesz lehetősége egy jó könyvvel bevackolva olvasni. A bevezető utáni könyvcímek linkek, egy-egy honlapra, kritikára, szövegrészletre, interjúra utalnak, ezzel is segítve a tájékozódást.

Csányi Vilmos, az etológia professzora nem csak átrándult az irodalom térfelére, személyében az első szépprózakötetei (A lény és az őrző, 2003), (Malion és Thea, 2005), megjelenése után vérbeli írót köszönthettünk. Legújabb műve, A tökéletesség illata a XVI. században élt Avilai Szent Teréz karizmatikus alakját idézi meg. 

A napokban jelent meg a reneszánsz műveltségű, sokrétű szerző, Géczi János rendhagyó, válogatott verseskötete, a Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz, amelyben nem időrendben követik egymást egy negyedszázad lírai darabjai, hanem az életmű legjellemzőbb, legizgalmasabb témái, motívumai mentén.

Nem éppen karácsonyi olvasmányként ajánlható Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című könyve. 1975-ben az írónak a Valóság című folyóiratban publikált szociográfiája egy nyugat-magyarországi elmeszociális otthon botrányos viszonyait tárja fel. A folyamatosan bővülő anyagot 1981-ben beadta a Magvető Kiadóhoz, a kézirat azonban csak most, több mint harminc év múltán, Nagy Tamás, a Hajnóczy-műhely kutatója szerkesztésében jelent meg.

Czapáry Veronika, a kortárs magyar irodalom „Sofi Oksanenje” 2012-ben, a Jelenkor Kiadónál debütált Anya kacag című regényével. Az idén megjelent Megszámolt babák az olvasót az emberi részvétlenséggel és szenvedésekkel egy traumák közt felcseperedő lány történetében szembesíti.

Borbély Szilárd Halotti pompa (2004) kötete az elmúlt évtized legnagyobb lírai teljesítménye volt. Az idei Könyvhéten megjelent Nincstelenek című regénye a gyerekkor kilátástalannak tűnő világába vezet vissza, a szociografikus elemek mellett a legmegrázóbb a könyv szikár és könyörtelen nyelvezete.

Talán kevesebben ismerik a homeopátia mestere, Bóna László szépírói tevékenységét. A Kalligram Kiadónál 2008-ban jelent meg a Nemszeret – szeret című kitűnő esszégyűjteménye. A Mit képzelsz?. Szövegek a képzeletről című új kötetében a szerző a parabolisztikus történetek középpontjába az apa és fiú kapcsolatot állítja.

Az idén többször is felhívtuk a figyelmet a Békés Pál-díjas Tompa Andrea Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben című regényére, mert az év egyik kiemelkedő írói teljesítményének gondoljuk. A korábban színházi írásairól ismert kolozsvári születésű szerző (első regénye A hóhér háza, 2010) könyve a múlt század eleji Kolozsvárra vezet vissza, a mű két orvos, egy magányos férfi és egy magányos nő párhuzamos életrajza, akik felváltva beszélnek hozzánk.

Nagysikerű könyveihez hasonlóan (Budapest, nőváros, 2004), (Milyen egy női mell?: hazánk szíve, 2006), Kőrösi Zoltán női sorsok köré építi új regényét. A Magyarka egy család történetét mondja el három nemzedéken keresztül, a hagyományokat őrző nagymamától a tanárnő anyán át a szexuális rabszolgamunkára kényszerülő lányig.

Úgy gondoljuk, hogy a gyermekirodalom egyenértékű társa az ún. felnőttirodalomnak, nemcsak a gyerekeknek, hanem az idősebbeknek is beható élményt jelenthet egy színvonalas mese vagy gyermekvers olvasása. Nehéz volt a választás az idei bőséges könyvtermésből. A költőként ismert  Sopotnik Zoltán (Saját perzsa, 2012) első gyermekeknek szánt munkáját tartjuk a kezünkben, a Fahéjas kertet. „A Fahéjas kert valójában egy erdő. Nem is erdő, földrész, óriáskontinens, bolygó. Ha jobban belegondolok: csillagrendszer. És ha még hunyorgok is, úgy erőltetem az agyam, valójában a világmindenség.” A szürrealisztikus, filozofikus mese két főhőse Nagyapa és Lassú Báró, és olyan csodás lények népesítik be, mint a Lépeklények, a Hecc macskák vagy a Viszlát halak.

Az utóbbi hetek irodalmi szenzációja volt, hogy kiderült, ki bújik meg a Spiegelmann Laura álnév mögött. Az Édeskevés 2008-as megjelenése óta titok övezte a szerző kilétét, egy fülszöveg bibliográfiai adataként tárult fel, hogy Kabai Lóránt írta az először blog formájában publikált szöveget. A Műút szerkesztőjeként is ismert költő (előző kötete Klór, 2010) után most az Avasi keserű című új verseskötetére szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

S a blogírónak is vannak kedvencei, az idei év felfedezése és meglepetése számára Kun Árpád Boldog Észak című kötete a Magvetőnél. A mű az afrikai Aimé Billion Norvégiába kerülését és életét meséli el, de nem csak erről van szó, a történet elemi sodrása mellett a regény szövege tiszta és áttetsző, akár egy hópehely.

„Ha akkoriban elégedettnek éreztem magam, az mégsem abból fakadt, hogy új BMW-m lett, hanem attól volt, amit mindenfajta részletfizetés nélkül, teljesen ingyen adott az északi természet: a hótól. Az az áradó boldogság, ami életem legelső hópelyhei láttán feltört belőlem, azóta sem apadt el. Szivárgott, majd visszafagyott, mint a jégátfolyások az úttesten a szurdokban. Ha néha kedvetlen lettem, elég volt rácsodálkoznom a hóra, megállapítanom, hogy mindenhol körbevesz, és visszatért az első hóesés boldogsága.”
 Kun Árpád: Boldog Észak (részlet)





Bóna László: Mit képzelsz? : szövegek a képzeletről
Pozsony: Kalligram, 2012. 


Borbély Szilárd: Nincstelenek: Már elment a Mesijás?
Pozsony, Kalligram, 2013. 


Csányi Vilmos: A tökéletesség illata
Budapest: Libri, 2013. 

Czapáry Veronika: Megszámolt babák
Budapest: Scolar, 2013. 

Géczi János: Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz 
Budapest: Gondolat, 2013. 

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből 
Budapest: Magvető, 2013. 

Kabai Lóránt: Avasi keserű 
Miskolc: Szoba Kiadó, 2013. 

Kőrösi Zoltán: Magyarka: Család, regény 
Pozsony: Kalligram, 2013. 

Kun Árpád: Boldog Észak: Aimé Billion mesél 
Budapest: Magvető, 2013. 

Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert: Nagyapa és Lassú báró 
Budapest: Kolibri, 2013.  

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól: Kettő orvos Erdélyben 
Pozsony, Kalligram, 2013.  


2013. december 5., csütörtök

A hónap verse: Tandori Dezső: Sugallatodban csuklóizület. Kis körtánc


Sugallatodban csuklóizület
szórja szűnhetetlen villámait.
És hiába fogod be a füled,
hallod akármid omló támjait,


támfalait, oszlopait. A fák csak,
persze, ők hintik leveleiket,
mint szemedbe a port. Feladatának
tesz eleget még ín, képzet, ideg:


de veled már valaki más van itt;
s miért ne, a járdán akárki járhat;
jó, most még elhajítod álmait,
mit árthat – hanem vigyázni sem árthat. 


Tandori Dezső a DIA-n

Ezzel a verssel köszöntjük a 75 éves Tandori Dezsőt!

2013. november 28., csütörtök

Szerelmes magyar írók

Az olvasóközönség mindig szívesen csipeget egy-egy alkotó magánéletének, különösen szerelmi életének morzsáiból. Ezt mutatja Nyáry Krisztián - először a facebook oldalán közzétett írásaiból összeállt - Így szerettek ők 1-2. köteteinek elsöprő sikere, többezres, internetes rajongótábora, a szerző médiaszereplései és országjárása. A kérdés csak az, hogy irodalomtörténetileg is megállják-e a helyüket az ilyen típusú könyvek. Scherter Judit: Hősnők és írók című, idén megjelent, kortárs magyar íróink nőábrázolásait középpontba állító beszélgetőkönyve is inkább elmegy az irodalom mellett, mintsem hogy annak a mélyére ásna.

A Holnap Kiadó tíz éve indította el a Szerelmes magyar írók című sorozatát, melyben irodalomtörténészek, biográfusok tárják fel klasszikus íróink, költőink szerelmi életét műveik tükrében. A sorozatból a József Attila szerelmeiről szóló kötetet emeljük ki, annak kapcsán is, hogy a szerkesztő, Valachi Anna új műve „A nő számomra rejtély”. József Attila asszonyai a közelmúltban jelent meg a Noran Libro Kiadó gondozásában.
A Szépség koldusa. József Attila szerelmei 2005-ben, a centenárium évében látott napvilágot. A rendezőelv a sorozat többi kötetéhez hasonló: „Kötetünkben igyekeztünk e tragikus sorstörténetet a múzsák, a barátnők, a plátói és beteljesült szerelmeket kiváltó lányok, asszonyok neve köré csoportosítva, versek, levelek és emlékezések tükrében fölidézni.”

Azon túl, hogy a szerkesztő biográfiailag pontosan alátámasztva, fotókkal illusztrálva tárja fel József Attila életének fontos állomásait és szereplőit, folyamatosan és szenvedélyesen arra keresi a választ (már-már egy pszichoanalitikus vizsgálatnak lehetünk tanúi), hogy a költő miért nem találta meg soha azt a beteljesedett szerelmet, melyben személyisége teljességével képes lett volna feloldódni.


A sorozat kötetei:

Akarsz-e játszani?: Kosztolányi Dezső szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)
Budapest : Holnap, 2004.

Egyfülű kosár: Karinthy Frigyes szerelmei. (szerk. Fráter Zoltán)
Budapest: Holnap, 2007.

A félrecsúszott nyakkendő: Juhász Gyula szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)
Budapest: Holnap, 2003.

Házasság előtt, válás után: Madách Imre szerelmei. (szerk. Andor Csaba)
Budapest: Holnap, 2003.

Modell és társ: Móricz Zsigmond szerelmei. (szerk. Cséve Anna)
Budapest: Holnap, 2005.

Múlt ifjúság tündértaván: Vajda János szerelmei. (szerk. Praznovszky Mihály)
Budapest: Holnap, 2009.

Rózától Belláig: Jókai szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)
Budapest: Holnap, 2002.

A Szépség koldusa: József Attila szerelmei. (szerk. Valachi Anna)
Budapest: Holnap, 2005.

Szeretném, ha szeretnének: Ady Endre szerelmei. (szerk. Borbély Sándor)
Budapest: Holnap, 2004.

Szindbád titkai: Krúdy Gyula szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)
Budapest: Holnap, 2008.

A te színed előtt: Kaffka Margit szerelmei. (szerk. Borgos Anna)
Budapest: Holnap, 2006.