A szerelmi tematika József Attila kései költészetében (1936-37)

„József Attila – a költészet maga. Tragikus sorsa révén éppen a sors iróniája, a Történelem tette azzá, úgyhogy ha egy ma emberének az utcán (történetesen!) a költészetet hozza valami az eszébe, elsőre alighanem az ö nevét fogja társítani hozzá (…) És minél szorosabban olvassuk a verseket, minél részletezőbben az ún. nyelvi alakzatokat, annál több és több életrajzi és pszichológiai megfelelésre bukkanunk, gyakran jóslatokra, amelyek, a szaknyelv szerint, önbeteljesítő jóslásoknak bizonyulnak. Teremtő, ha nem egyenesen provokált realizmusnak."

(Marno János. In: József Attila válogatott versei. Budapest, Palatinus, 2005. részlet az utószóból.)

élete

József Attila életrajza

József Attila (1905-1937) (Kulturális Enciklopédia)

József Jolán: József Attila élete. (hasonmás kiadás) (PIM)

József Attila. (a MANDA összeállítása)

pályakép

József Attila-bibliográfia

József Attila életrajz, pályakép, értelmezések. (ELTE Gépeskönyv)

József Attila élete és munkássága (SlidePlayer ppt)

József Attila. Tanári útmutató.  (Szövegértés-szövegalkotás)

összes művei

József Attila összes verse a Magyar Elektronikus Könyvtárban

József Attila összes tanulmánya és cikke (ELTE)

József Attila összes versei. Budapest, Osiris, 2006. (Osiris klasszikusok) (Szaktárs)

József Attila: Válogatott versek. Osiris diákkönyvtár, 2005. (Szaktárs)

érettségi tételek

József Attila költészete. MTVA. (Kiss Judit Ágnes)

József Attila kései versei - Zanza Tv.

József Attila élete és munkássága (Érettségi.com)

József Attila kései költészete. MTVA. (Kiss Judit Ágnes)

Kései költészete

Veres András: A kései korszak verstípusairól. Magyar Tudomány. 2005.11.sz.

Költőnk és kora - József Attiláról (Litera Tanoda)

- kései szerelmi költészete

-  Flóra-versek

József Attila - A Flóra-versek (Sulinet)

Lapis József: A szerelem és a halál alakzatai József Attila„Flóra-verseiben” Irodalomtörténet. 2011. 1.sz.

József Attila: Nagyon fáj

Tverdota György: Nagyon fáj. ITK. 1998. 5/6.sz.

József Attila: Gyermekké tettél

József Attila - a gyermekség és árvaság motívuma. Irodalomóra.

szakirodalom

Bókay Antal: Énszerkezet, önteremtés - József Attila üzenete (Mindentudás Egyeteme. Videotorium)

Bori Imre: József Attila költészete. Újvidék, Fórum, 2005.

Valachi Anna: Az ősök hatalma. József Attila én- és világképének rejtett aspektusai. Liget. 2015.1.sz.

Bereményi Géza-Cseh Tamás: József Attila

Magyar Költészet Napja, 2019

Sajó László: József Attila a Dunánál

A rakodópart alsó kövén ültem,
most egy poshadt pocsolya peremén.
Nézem magamat: végleg elmerültem.
Harsog a felszin, lenn hallgatok én.
Állóvíz, soha nem folyik tova.
Zavaros, sekély, nagy a pocsolya.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt – néztem a halált:
egykedvü, örök eső módra hullt,
parton bűzlik a puffadt hullamult.

A tócsa csak állt. Nem mozdulok én se,
hajóvonták nem visznek innen el.
Az esővel vízbe, földbe enyészve
itt van találkozóm az Istennel.
Kővel, kereszttel dülöngenek ők,
hiába várnak rám a temetők.

A rakodópart alsó köve sírkő.
Öcsödhazám, itt hagytál magamra.
Nézed a vizet, azt mondod, ez itt ő.
Nincs Isten, haza, se apja, anyja.
Az ember végül vizes partra ér,
szétnéz. Nem hisz, nem szeret, nem remél.

A föld nem fogad, hol partot értem.
Föloldozódom az ég vizében.

A vers Sajó László hal.doc (Budapest, Könyvpont Kiadó, L'Harmattan Kiadó, 2012.) című kötetében jelent meg.

József Attila és a Kex, költészet napja, 2015.

A Magyar Költészet Napja alkalmából költészet és zene sorozatunkban József Attila Tiszta szívvel című versét mutatjuk be a legendás Kex együttes előadásában.

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,

se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,

hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,

áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

A vers 1925 tavaszán a Szeged című lapban jelent meg. „Itt el kell mosolyodnom – van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét -írta Ignotus a Nyugat 1926. szeptember 16-i számában.

A Tiszta szívvel első sora lett a költő 1929-es verseskötete, a Nincsen apám sem anyám címe.

„A vers első olvasásra is nyilvánvalóan önismereti természetű és önteremtő szándékú, kifejezetten énvers. Kiemelkedő, figuratív centruma, leginkább titokzatos értelemmagva a „szív” szó, illetve annak lényeges pontokon peremmé, keretté változtatott, ismételt, háromszori kimondása. Erre a magra épül, vagy még pontosabban: ezt a magot képezi le az igen szigorúan szerkesztett, pontos szintaktikai és szemantikai struktúrában kibontott sorozat, a vers szövege. (…)

A megjelenő, poétikailag kidolgozódó szelf – paradox módon – a sorozatos tagadásokból épül fel, a tagadás szavai kiemelkedő gyakoriságúak, a verskezdő „nincsen” után az egymást követő kopogó, ritmikusan ismétlődő „se-se” sorozat elkerülhetetlenül magára vonja figyelmünket. Az ismétlődő tagadás értelmezésére a vers olvasásakor szokásosan működik a már nagyon korán kialakult kultusz alapú recepciós stratégia, mely a költő kamaszos, szertelen, nyomorgó képét vetíti elénk, és a verset ennek a létpozíciónak a kivetüléseként magyarázza. Ez a külső segítség azonban félre is vezethet minket, már magából a vers hatásából, poétatörténeti fontosságából ítélve a háttérben sokkal több rejlik, mint puszta fiatalos, mindent elutasító hév vagy éppen a tényleges élethelyzet elkeserítő nyomora.”

Bókay Antal: A vers olvasata – poétizált szelf mint a tagadás tere. In.: Bókay Antal: Líra és modernitás – József Attila én-poétikája. (Budapest, Gondolat, 2006.)

Baksa-Soós János, a Kex énekese

"A Kex soha nem adott két egyforma koncertet. A műsor mindig a pillanat hatására, a közönség reakciójától függően, a színpadon született. Baksa-Soós szívesen rögtönzött, engedve a közönség kívánságainak, a körülmények kihívásainak, így váltak a Kex-koncertek az istentisztelet, a pogány-szertartás, a kabaré, az orfeumi ripacskodás, a magánszámok és a happening furcsa keverékévé. Poénok és pofonok csattantak, jelképesen és valóságosan, az olyan szürrealista látomásokat, mint a Zöld-sárga vagy az Elszállt egy hajó a szélben, olcsó slágerek követték, majd minden átmenet nélkül József Attila Hetedikje vagy a legendás Tiszta szívvel. Aztán reklámversikék és blődlik, gegek és parabolák, fricskák és halandzsa, értekezések a művészetek történetéből. Áhitat, olcsó szentimentalizmus, dacos keménység, leheletfinom banalitások követték egymást. A Kex, mint egy vulkán ontotta magából az ötleteket."

Sebők János: Magyar-Rock 1. Zeneműkiadó, 1983.

Költészet napja, 2014

"József Attila Születésnapomra című verse a legismertebb és legnépszerűbb versek közé tartozik, mind a szakma, mind a nagyközönség sokszor hivatkozik rá. Népszerű lett azért, mert egy olyan dacos, szókimondó, hetyke, támadó hangot használ, amit jó olvasni. Népszerű azért is, mert olyan hatalmasságot támad meg, egy nagytekintélyű tanárt, akit jó érzés – már csak pozíciója okán, akár ismeretlenül is – megtámadni. Jól beleillik abba a legendáriumba, amely József Attiláról a közvéleményben él: a szegény költő külső erőknek, mindenféle nagyuraknak köszönhette, hogy a vonat sínjére került, hogy öngyilkosnak kellett lennie. Átélhető az éppen krisztusi korba lépett költő élethelyzete, az addigi életével számot vető ember gúnyos-keserű, öniróniával, ugyanakkor elhivatottsággal teli hangja és értékvezérelt magatartása. Legvégül pedig népszerűvé, könnyen megjegyezhetővé és élvezetessé teszi az a különleges és – mindenki érzi – bravúros versforma, amelyben a költő beszél."

Fenyő D. György: Egy különleges versforma mint költői hagyomány. (József Attila Születésnapomra című versének utótörténete) Új Forrás. 2005. október (a tanulmány teljes szövege itt)

József Attila: Születésnapomra

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
            csecse
            becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
            magam
            magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
            Az ám,
            Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
            szegény
            legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
            fura
            ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a "Nincsen apám" versemért,
            a hont
            kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
            hevét
            s nevét:

"Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén" -
            gagyog
            s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
            sekély
            e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
            taní-
            tani!

"Az áttekintés eredményeképpen arra a konklúzióra jutottunk, hogy az egyes átiratok egyre jobban eloldozták a formát az eredetitől, és mára a Születésnap-forma a magyar költészet egy lehetséges versformájává vált. József Attila mintegy megajándékozta a magyar lírát egy új formával, és ahogyan például a Balassi-strófa, a Zrínyi-sor, a Himfy-versszak vagy az Anyegin-strófa bekerült a költészet tárházába, ugyanúgy a Születésnap-strófa is része lett annak. Úgy véltem, hogy - miként a többi idézett versforma - ezek a versek egyre kevésbé állnak közel az eredetihez, egyre inkább eloldozódnak tőle, és már csak emléknyomokat őriznek eredetükből...

Tóth Krisztina verse a legszemélyesebb a Születésnapomra formájában íródott és azt megidéző versek közül. A versformán túl természetesen a verskezdés is József Attilát idézi: Harminckettő hogy telhetett? – kezdődik a vers. Nem szól azonban a költészetről, nem ellensúlyozza a harminckét év elmúlását sem a költészet(...), sem valamilyen morális tartás(...). Itt egyetlen kérdés van: mi az értelme az életnek, mikor látja át az ember az élete értelmét, mit jelent élni, mit jelent az idő ereje. Ennyiben inkább Kosztolányi már többször hivatkozott Most harminckét éves vagyok kezdetű versével rokon Tóth Krisztina költeménye, mint József Attiláéval. Ám nem ugyanaz a szemlélete, mert Kosztolányi arról beszél, hogy a múló pillanatról utólag bebizonyosodik, hogy az volt az örök és a maradandó, hogy az élet mulandósága adja meg a boldogság pillanatainak a teljesség súlyát. Tóth Krisztina kérdése az, hogyan tudja valaki a roncsoló idő ellenében megőrizni önmagát, és hogy mikor kap választ az ember a léte (ittléte) értelmét firtató kérdésre. Kosztolányinál nincs odaát, nincs túlvilág, Tóth Krisztina verse – az utolsó két versszakban különösen – feltételez egy másik létezést."

Fenyő D. György: Széténeklés. József Attila Születésnapomra című versének utótörténetéről - másodszor. Bárka. 2011. 5 sz. (a tanulmány teljes szövege itt)

Tóth Krisztina: Porhó

Harminckettő hogy telhetett?
Hogy múltak el napok, hetek?
          Letelt,
          s hitelt

nemigen ad már a jelen.
Nem voltam benne még jelen,
          úgy múlt
          a múlt,

annyi idő, hogy szinte sok.
De ért már más is, mint e sokk:
          hold is,
          nap is

pólyálta hűlő életem,
s amit nem tettem, terveztem
          e lét
          felét

leélve: őrzöm arcomat,
s eleddig nem zuhant sokat
          csecsem
          becse,

sőt, egy bocsom is van (de szép!),
beszélni is kezd majd ez év
          telén
          talán,

de hogy mi történt, mire volt jó
harminckét éven át e porhó,
          havam,
          hevem

hová gomolygott nyomtalan,
és ugyan hol, ha nyoma van,
          szivek
          szavak

mélyén mi ülepszik, mi lesz,
így fog eltelni, élni ez?
          Vagy túl
          a túl

bonyolult léten, túl ezen
egyszercsak majd megérkezem
          s ittlétemet
          átlátom ott?!

Szerelmes magyar írók

Az olvasóközönség mindig szívesen csipeget egy-egy alkotó magánéletének, különösen szerelmi életének morzsáiból. Ezt mutatja Nyáry Krisztián - először a facebook oldalán közzétett írásaiból összeállt - Így szerettek ők 1-2. köteteinek elsöprő sikere, többezres, internetes rajongótábora, a szerző médiaszereplései és országjárása. A kérdés csak az, hogy irodalomtörténetileg is megállják-e a helyüket az ilyen típusú könyvek. Scherter Judit: Hősnők és írók című, idén megjelent, kortárs magyar íróink nőábrázolásait középpontba állító beszélgetőkönyve is inkább elmegy az irodalom mellett, mintsem hogy annak a mélyére ásna.

A Holnap Kiadó tíz éve indította el a Szerelmes magyar írók című sorozatát, melyben irodalomtörténészek, biográfusok tárják fel klasszikus íróink, költőink szerelmi életét műveik tükrében. A sorozatból a József Attila szerelmeiről szóló kötetet emeljük ki, annak kapcsán is, hogy a szerkesztő, Valachi Anna új műve „A nő számomra rejtély”. József Attila asszonyai a közelmúltban jelent meg a Noran Libro Kiadó gondozásában.

A Szépség koldusa. József Attila szerelmei 2005-ben, a centenárium évében látott napvilágot. A rendezőelv a sorozat többi kötetéhez hasonló: „Kötetünkben igyekeztünk e tragikus sorstörténetet a múzsák, a barátnők, a plátói és beteljesült szerelmeket kiváltó lányok, asszonyok neve köré csoportosítva, versek, levelek és emlékezések tükrében fölidézni.”

Azon túl, hogy a szerkesztő biográfiailag pontosan alátámasztva, fotókkal illusztrálva tárja fel József Attila életének fontos állomásait és szereplőit, folyamatosan és szenvedélyesen arra keresi a választ (már-már egy pszichoanalitikus vizsgálatnak lehetünk tanúi), hogy a költő miért nem találta meg soha azt a beteljesedett szerelmet, melyben személyisége teljességével képes lett volna feloldódni.

A sorozat kötetei:

Akarsz-e játszani?: Kosztolányi Dezső szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)

Budapest : Holnap, 2004.

Egyfülű kosár: Karinthy Frigyes szerelmei. (szerk. Fráter Zoltán)

Budapest: Holnap, 2007.

A félrecsúszott nyakkendő: Juhász Gyula szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)

Budapest: Holnap, 2003.

Házasság előtt, válás után: Madách Imre szerelmei. (szerk. Andor Csaba)

Budapest: Holnap, 2003.

Modell és társ: Móricz Zsigmond szerelmei. (szerk. Cséve Anna)

Budapest: Holnap, 2005.

Múlt ifjúság tündértaván: Vajda János szerelmei. (szerk. Praznovszky Mihály)

Budapest: Holnap, 2009.

Rózától Belláig: Jókai szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)

Budapest: Holnap, 2002.

A Szépség koldusa: József Attila szerelmei. (szerk. Valachi Anna)

Budapest: Holnap, 2005.

Szeretném, ha szeretnének: Ady Endre szerelmei. (szerk. Borbély Sándor)

Budapest: Holnap, 2004.

Szindbád titkai: Krúdy Gyula szerelmei. (szerk. Kelecsényi László)

Budapest: Holnap, 2008.

A te színed előtt: Kaffka Margit szerelmei. (szerk. Borgos Anna)

Budapest: Holnap, 2006.