"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2016. november 21., hétfő

100 éve született Csorba Győző költő, műfordító

Faültető

Az örök folyamatba, az élni akaró
élet folyamatába iktatódva,
mint eleven csatornán a célba áradó
víz, ömlik rajta át a lét, hogy folytatódva
őrizze ismerős világunk legnagyobb
kincsét, míg ő magát fenékig üresíti,
s vállalva dísztelen cseléd-szolgálatot
a győztes ívet a jövő felé feszíti.

Egyébhez nincs köze. Az élet megy tovább.
Nélküle vagy vele? Ugyan ki bánja!
A mű marad s hordozza majd nyomát,
virágzóbban, mint emlékét hiánya.

Csorba Győző a Digitális Irodalmi Akadémián.

2016. november 10., csütörtök

Shakespeare nyomán

A londoni Random House kiadói csoport, amelynek legendás elődjét, a Hogarth Presst még Wirginia Woolf és férje, Leonard Woolf alapította 1917-ben, Hogarth/Shakespeare logóval jelentős kortárs szerzőknek kínált föl megbízást: válasszanak maguknak egy-egy Shakespeare-drámát, s ezek témájára írják meg új regényüket.

Angliában elsőként Jeanette Winterson könyve jelent meg, aki a Téli regét választotta, majd Howard Jacobson következett A velencei kalmárral. Idén adták ki Anne Tyler „versenyművét” (a Makrancos hölgy nyomán) és Margaret Atwoodét (Vihar). Jövőre jelenik meg Londonban Jo Nesbo Macbethje és Tracy Chevalier Othelloja.
A sorozat nálunk a Kossuth Kiadó gondozásában fut, néhány hete jelent meg Winterson kötete, amelynek címét (Gap of Time) a kitűnő műfordító, Lukács Laura a Téli rege Mészöly Dezső-féle átültetése nyomán Az időszakadékra keresztelte. Szerencsés címválasztás, hiszen a történet hősei Shakespeare-nél is, Wintersonnál is titokzatos múltjuk labirintusában bolyonganak, nem tudhatják, honnan jöttek, hová tartanak. Winterson nálunk is nagy sikert aratott regényeinek fő témái mind visszatérnek itt: a Szenvedély érzelmi zűrzavara, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? lelenc-sorsa és leszbikus attitűdje, vagy az Atlasz világa, amely szintén mítosz-feldolgozás. Az 1959-ben született Wintersont csecsemő korában örökbe fogadták, bigott szülei még olvasni sem engedték, súlyos életválságát a nyíltan fölvállalt homoszexualitás oldozta föl. Ha csupán arra emlékeztetünk, hogy a Téli regében egy király megvádolja a feleségét, hogy megcsalja őt egy másik uralkodóval, aki egyébként a barátja, s nem ismeri el, árvaságba száműzi születendő lányát – máris Winterson világában vagyunk.

„A Téli regét 1611-ben mutatták be. Háromszáz évbe telt, mire a pszichoanalízis megszületett, és kezdtük megérteni, hogy a jövő a múlt adósságainak terhét hordozza, az adósság azonban kiváltható. S hogy múlt lesben állva, esetleg álruhás koldusként vár ránk. Shakespeare szerette az álruhákat, szerette, ha az egyik a másik álarcában jelenik meg – ha egy lány valójában olyan fiú, aki lány. Királylány, aki pásztorlány, aki istennő. Szobor, mely életre kel. A dráma rettenete és nagyszerűsége éppen az, hogy a dolgok nem azok, aminek látszanak” – írja könyve epilógusában a szerző. Természetesen a mai uralkodópár egy nagyvállalkozó és a popvilág csillaga…