A londoni Random House kiadói csoport, amelynek legendás elődjét, a
Hogarth Presst még Wirginia Woolf és férje, Leonard Woolf alapította 1917-ben, Hogarth/Shakespeare logóval jelentős
kortárs szerzőknek kínált föl megbízást: válasszanak maguknak egy-egy
Shakespeare-drámát, s ezek témájára írják meg új regényüket.
Angliában elsőként Jeanette Winterson könyve jelent meg, aki a Téli regét választotta, majd Howard
Jacobson következett A velencei kalmárral.
Idén adták ki Anne Tyler „versenyművét” (a Makrancos
hölgy nyomán) és Margaret Atwoodét (Vihar). Jövőre jelenik meg Londonban Jo Nesbo Macbethje és Tracy Chevalier Othelloja.
A sorozat nálunk a Kossuth Kiadó gondozásában fut, néhány hete jelent meg
Winterson kötete, amelynek címét (Gap of
Time) a kitűnő műfordító, Lukács Laura a Téli rege Mészöly Dezső-féle átültetése nyomán Az időszakadékra keresztelte. Szerencsés címválasztás, hiszen a
történet hősei Shakespeare-nél is, Wintersonnál is titokzatos múltjuk
labirintusában bolyonganak, nem tudhatják, honnan jöttek, hová tartanak.
Winterson nálunk is nagy sikert aratott regényeinek fő témái mind visszatérnek
itt: a Szenvedély érzelmi zűrzavara,
a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? lelenc-sorsa és leszbikus attitűdje, vagy az Atlasz világa, amely szintén mítosz-feldolgozás. Az 1959-ben
született Wintersont csecsemő korában örökbe fogadták, bigott szülei még
olvasni sem engedték, súlyos életválságát a nyíltan fölvállalt homoszexualitás
oldozta föl. Ha csupán arra emlékeztetünk, hogy a Téli regében egy király megvádolja a feleségét, hogy megcsalja őt
egy másik uralkodóval, aki egyébként a barátja, s nem ismeri el, árvaságba
száműzi születendő lányát – máris Winterson világában vagyunk.
„A Téli regét 1611-ben mutatták be. Háromszáz évbe
telt, mire a pszichoanalízis megszületett, és kezdtük megérteni, hogy a jövő a
múlt adósságainak terhét hordozza, az adósság azonban kiváltható. S hogy múlt
lesben állva, esetleg álruhás koldusként vár ránk. Shakespeare szerette az
álruhákat, szerette, ha az egyik a másik álarcában jelenik meg – ha egy lány
valójában olyan fiú, aki lány. Királylány, aki pásztorlány, aki istennő.
Szobor, mely életre kel. A dráma
rettenete és nagyszerűsége éppen az, hogy a dolgok nem azok, aminek látszanak”
– írja könyve epilógusában a szerző. Természetesen a mai uralkodópár egy
nagyvállalkozó és a popvilág csillaga…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése