Itt a tél, s a február ugyan a legrövidebb hónap, de ha beszorultunk a városba, s a meleg fürdőkben is eleget áztattuk már megfáradt tagjainkat, kulturális éhségünk talán nagyobb, mint az év többi részében. Az
elmúlt esztendőkben is
szétnéztünk Budapesten, milyen irodalmi programokkal várják a közönséget, de most úgy döntöttünk, nemcsak a frekventált helyek, hanem a blogíró könyvtáros személyes érdeklődésének mentén járjuk körbe a várost, sőt, kitekintünk más műfajokra is.
Utunkat először egy közeli intézmény, a
PIM felé vesszük, ahol megnézhetjük, ha tavaly kihagytuk, a június 1-ig látható
A megmozdult szótár - Weöres Sándor 100 éves című kiállítást. A Weöres Sándor szövegeiből kiinduló kreatív játékok aktív gondolkodásra késztetik a látogatót: versfoltozás, versrajz, keresztöltés és gondolatfújás, 3D-s versleképzés, verslehívó koppintásra és sok más érdekesebbnél érdekesebb feladat várja a játszani szerető közönséget.
Február 17-én találkozhatunk
Borbély Szilárddal, akit már többször idéztünk, ajánlottunk, szerettünk a blogunkon (
Nincstelenek című kötete a tavalyi év legnagyobb sikere volt). A beszélgetést a
Müpában, a
Literárium estek keretében rendezik, házigazda Jánossy Lajos.
S ne hagyjuk ki a
Nyitott Műhelyt sem, megnyugodhatunk, a hely nem szűnik meg, csak átalakul és Finta Laci továbbra is nagy szeretettel várja az érdeklődőket. Folytatódik a Literával közös
Előhívás, az új széria kortárs szerzők pályakezdésével és első publikációival foglalkozik, terítéken volt már Mészöly Miklós, Lengyel Péter, Bodor Ádám és Garaczi László indulása, február 12-én
Kertész Imre Bekopog a szerelem című, 1961-es zenés vígjátékával foglalkoznak.
 |
| Jim Northup |
|
S ha kedvünk támad böngészgetni a legfrissebb könyvtermésben, térjünk be az
Írók Boltjába, de lehetőleg február 10-re időzítsük a látogatásunkat (Kun Árpád
Boldog Észak című könyvét tárgyaló ÉS-kvartettről már úgyis lemaradtunk), mert megismerkedhetünk
Jim Northrup amerikai indián költővel, kinek
Nagy Kis-Madár című kötetét magyar fordítója, Gyukics Gábor mutatja be. Jim Northrup anisinábe indián, születésétől az észak-minnesotai Fond du Lac rezervátumban él családjával a hagyományos indián életmódnak megfelelően – ahogy ő megfogalmazta,
“rezervátumban születtem, rezervátumban élek, és valószínűleg rezervátumban is fogok meghalni”. Hat verses- és prózakötet szerzője, három színdarabot is írt. Saját rovattal rendelkezik több indián újságban.
 |
| Nádas Péter és Forgách András |
Menjünk színházba is, a
Katona, a
Radnóti vagy az
Örkény igazán pazar kínálattal vár bennünket, de most inkább másfelé vesszük az irányt. A
Trafóban február 5. és 7. között
Mundruczó Kornél és a
Proton Színház közös munkáját, a
Demencia című előadást láthatjuk, a darab az öregek és a mentális problémákkal küzdők világába vezet el, s morális kérdéseket tesz fel: mit profitálhat a társadalom abból, ha a pszichiátriai betegek élete meghosszabbodik, mi értelme segíteni a szenvedőknek, ha minden út a halálhoz vezet?
Nem könnyebb témát feszeget a
Rózsavölgyi Szalonban a
Forgách András rendezte
Szorul a hurok című előadás sem, amely
Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének néhány motívumát dolgozza fel: két nő, egy férfi, három ember, három sors, három történet – összezárva egyetlen taxiban.
S a színházi előadások felkavaró élménye után nyugalmat kereshetünk a kiállítótermek csöndjében, aki még nem látta, vagy duplázni akar, megtekintheti a
Szépművészeti Múzeum február 16-ig meghosszabbított nyitva tartással üzemelő
Caravaggiótól Canalettóig című kiállítását, amihez csak annyit tennénk hozzá, érdemes újra megnézni Derek Jarman
Caravaggio című, 1986-ban készült filmjét is.
De ha igazi békére vágyunk, akkor sétáljunk át az Andrásssy útra, a
Kogart Ház Párás hegyek - Illatos virágok címmel a hagyományos kínai tusfestészetet mutatja be a 19-20. századból. A tekercsképek többnyire tájakat, növényeket, virágokat és madarakat ábrázolnak, az emberi figurák festése ritkább, főként tájban elhelyezett, apró alakokként láthatók.
S mit kínálnak a filmszínházak ezeken a borongós, szürke estéken?
Az utóbbi hetek
Lars von Trier A nimfomániás című kultuszfilmjétől volt hangos, itt van a második rész is, Fáy Miklós azt írja a filmről:
„A szex volt az utolsó menedék, eksztázis és kábulat, amitől nem érezte magát annyira magányosnak az ember, és most kiderül, hogy aki alaposan kivette belőle a részét, és napi tíz alkalmat kellett leszerveznie, az is éppen olyan kétségbeesett és magányos, mint aki csak otthon ül, és Edgar Allen Poe műveit olvasgatja.”
Ezen a blogon állandóan az irodalom vizein evezünk, akkor hát tervezzük be a február 20-án bemutatandó
A titokzatos szerető című filmet, amely a nemrégen
200. születésnapját ünneplő Dickens titkos, szerelmi kapcsolatát mutatja be. A film Claire Tomalin
Charles Dickens élete című biográfiája alapján készült, nálunk 2012-ben adta ki az Európa Kiadó. A 45 éves író 1857-ben ismerkedett meg Ellen Ternannel, az akkor 18 éves színésznővel, az író ugyan külön költözött családjától, de Ellen nyilvánosan soha sem mutatkozhatott vele. Rendező és főszereplő
Ralph Fiennes, aki nemcsak színészként, hanem rendezőként is bizonyított már.
S ha már zúg a fejünk, káprázik a szemünk, kavarognak bennünk a gondolatok, nem tehetünk mást, sétáljunk ki a Városligetbe, és az
Állatkert felé vegyük az utunkat. 2013-ban az emlősök, a madarak és a hüllők közül 50 fajt szaporítottak sikeresen, ami összesen 248 utódot, kölyköt és fiókát jelent. Nézzük meg, mennyit fejlődött a február 14-én egyéves születésnapját ünneplő elefántborjú,
Asha, hogy érzi magát a indiai oroszlán kölykök népes társasága s az augusztus 16-án született két szibériai tigris gyerek,
Grusa és Macan, s emlékezzünk meg
Tania-ról, a 23 évet élt jegesmedvéről, aki december 5-én távozott az élők világából.
