"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2020. augusztus 16., vasárnap

Balaton szelet

„Minő ragyogás, mennyi mosoly, mekkora élet a nyári nap sugarai alatt! Színe örökké változik, mint a szűz hajadon arca az első szerelmi vallomás közben. Ezüst és arany, smaragdos zöld és zafíros kék, amint verő napfény, rajzó bárányfelhő vagy viharos felleg terül el az égen. A magasságnak minden mosolyát, minden vidámságát, minden haragját, minden zordon indulatát visszatükrözi – hálával, ha kedves, daccal, ha mogorva a magasság. Nézz az égre, s meglátod a Balatont, nézz a Balatonra, s meglátod az eget. S a szél ha támad, a hullám is feltámad. Ugrál, játszik, kergeti egymást; cseveg, csattog, kiabál egymásra, s ha nekimelegedett, habos fürtökkel ékesíti fel homlokát.”

 Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül



A Balaton életérzés, lelkünk egy szelete. Körbebiciklizni a tavat, átkelni hajón a másik oldalra, beúszni a récék közé, vagy csak ülni a parton és nézni a vizet. Az alábbiakban könyveket ajánlunk, tárgyuk a Balaton, szerepel köztük tudományos munka, szépirodalmi mű, ifjúsági regény, de segítségül hívjuk a filmeket is. Célunk nem más, mint többféle megközelítésben rávilágítani a tó sokféle jelentésére.

A Nők a Balatonért Egyesület törekvéseinek szép és értékes összegzéseként látott napvilágot az eredetileg iskolai olvasókönyvnek szánt Balaton könyve, amely baedekerként is megállja a helyét. Bemutatja a tó természeti, gazdasági és kulturális értékeit, a helyhez fűződő irodalmi alkotásokat, s külön érdeme, hogy önálló fejezetben a környezettudatos magatartásra is felhívja a figyelmet. A szöveget gazdag fotóanyag és Somogyi Győző festményei teszik még élvezetesebbé.

Időzzünk még egy kicsit a Balaton földrajzi ismertetésénél. Ki kalauzolhatna bennünket jobban, mint Cholnoky Jenő, akit Lóczy Lajos mellett a Balaton legnagyobb kutatójának nevezhetünk. A 2004-ben Veszprém és Balatonfüred által kiadott, A mindig szép Balaton című kötet nemcsak Cholnoky 1937-ben megjelent Balaton című könyvéből, de más tanulmányaiból és előadásaiból is válogat. A Kubassek János bevezetőjével megjelentetett könyvet Cholnoky balatoni tárgyú akvarelljei illusztrálják.

S a természetrajzi barangolások után jelenjenek meg a tájban az emberek. Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című munkáját műfajilag nehéz meghatározni, maradjunk most az útirajznál. Eötvös 1875. július 4-én indul el erdélyi íróbarátaival, hogy megmutassa nekik a Balaton természeti szépségét, népét, és történeti emlékeit. Az egykori utazást követve 20 év múltán írja meg s vezeti végig olvasóját a Balaton híres helyein, mondja el hozzájuk kapcsolódó emlékeit. Olvashatunk a Balaton-környéki várak legendáiról, Répa Rozi és Sobri Jóska szerelméről, megtudhatjuk, milyen volt egy badacsonyi szüret Kisfaludy korában, s miért kellett Jókainak megírnia az Aranyembert. A mű az anekdotikus elbeszélői forma és előadásmód kiemelkedő képviselőjévé avatta Eötvöst, aki ha írt, akkor a tolla fecsegett, írta róla Kosztolányi Dezső.

2012-ben, a Nemzeti Könyvtár sorozatban jelent meg Dornyay Béla - Vigyázó János Balaton és környéke részletes kalauza című 1934-ben kiadott munkájának hasonmás kiadása. Dornyay (muzeológus tanár), Vigyázó (jogász, a Magyar Turista Szövetség társelnöke) könyve átfogó képet ad a Balatonról. Az általános bevezetőben a földrajzi, biológiai ismeretek mellett kitér a Balaton képzőművészeti és irodalmi vonatkozásaira is, majd a tó két partja (Felső- és Alsópart) településeinek, tájainak számbavétele után a mai Zala megyei dombvidék nevezetességeit járja végig. A munka olyan pontos és szakszerű volt, hogy Cholnoky Jenő azt írta róla, e kis kötet után már fölösleges vállalat újabb kalauzokba fogni. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a nagyalakú 2012-es kiadás nem igazán használható egy utazás alkalmával, továbbá az 1934-es kiadással ellentétben nélkülözi a "betűsoros mutatót".

S a XX. század elejének világából közelítsünk napjainkhoz. 2010-ben jelent meg kortárs írónk, Podmaniczky Szilárd interjúkötete, a Balatoni világok. Hét különböző szakma képviselői, a tűzoltóparancsnoktól a halászmesterig, a borásztól a hajóskapitányig mesélnek életükről, a tóhoz fűződő emlékeikről, s arról, hogyan élik meg balatoniságukat mindennapjaikban. Olvashatunk a legendásan erős Árok testvérekről, a Lellén jég alá merült emberről, akit Udvarinál fogtak ki a halászok tavasszal, Harangozó Ica néni, balatonboglári tanárnőtől pedig megtudhatjuk, mit is takar a távesküvő fogalma.

S evezzünk tovább a szépirodalom vizein, ajánlókban két elbeszélés-gyűjtemény is szerepel. A  Békebeli Balaton klasszikus íróink Balaton tárgyú novelláit gyűjtötte egybe. A két Cholnoky testvér, László és Viktor mellett itt van Krúdy Gyula és Rákosi Viktor is, s megtudhatjuk, hogy Ady Endre utálatos Muskétás tanár urát hogyan változtatta meg a Balaton a maga mivoltával és legendáival.

2012 tavaszán látott napvilágot a Noran Libro Kiadó Magyar írók novellái tematikus sorozatában a Balatoni szívhalászat című kötet a klasszikusokon túl a közelmúlt irodalmából is válogat, így találunk írásokat Galgóczi Erzsébet, Palotai Boris és Örkény István tollából is.

S hogy kerülnek ide az ifjúsági regények? Hisszük, hogy a jó gyerek és ifjúsági könyveknél nincsenek korhatárok. Nyulász Péter Helkájában Fáy András Sió című tündéres regéjét (1836) és Lipták Gábor Aranyhíd (1976) című kötetéből ismerős Helka és Kelén legendáját  továbbírva a két gyerekszereplő barangolásain keresztül ismerhetjük meg a Balaton múltjának titkait Tihanytól Sóstóig, a Szentbékkállai kőtengertől Balatonfüredig. S a történet a 2014-ben megjelent Ciprián - A Balaton hercege című kötetben folytatódik, melynek középpontjában Helka testvére, Ciprián kalandozásai során újabb titkokra derül fény: hogyan keletkezett a Sió csatorna vagy a földvár a Balatonnál. Jeney Zoltán Rév Fülöp s folytatása, a Rév Fülöp Fajszföldön meseregénye Balatóniában játszódik, sikerének legnagyobb titka a nyelvi leleményesség és humor a Balaton és környéke az írói fantázia inspiráló terepévé válik.

S ha nekünk a Balaton nemzeti identitásunk szimbóluma, addig a berlini fal három évtizede alatt a németeknek a szabadságot jelentette, az elszakított családok nyaranta a tó partján találkoztak egymással. 2011-ben a német újraegyesítés huszadik évfordulójára a Berlini Collegium Hungaricum kiállítást rendezett Német egység a Balatonnál címmel. Az előbb Berlinben, majd Balatonfüreden a Vaszary Villában megrendezett kiállítás privát film- és fotóanyagok, visszaemlékezések, archív híradók, titkosszolgálati dokumentumok segítségével mutatta be a balatoni találkozások évtizedeit.
Ingo Schulze Adam és Evelyn (2009) című regénye 1989-ben az osztrák-magyar határ megnyitásának nyarán játszódik. A könyv férfi főszereplője, Adam az egykori NDK-ban női szabóként dolgozik, felesége, Evelyn pedig pincér. A férfi hűtlensége miatt a nő Magyarországra utazik, hogy sok száz keletnémet menekülttel együtt a Balaton partján várja a határnyitást. A férfi Evelyn után indul, és végül átjutnak az osztrák-magyar határon. "A Balatont mint teret a mű a közelmúlt kollektív emlékezete alapján ábrázolja" – írja Zsigmond Anikó A Balaton mint az emlékezet tere a kortárs német nyelvű prózában című tanulmányában. (Filológiai Közlöny 2011/3.)

S ha már a szövegtérben felidéztük a 60-as, 70-es éveket, a belső képeket most váltsuk át mozgókká. Ha van egy szabad óránk, üljünk le és nézzük meg Papp Gábor Zsigmond Balaton retró című dokumentumfilmjét, a nagysikerű Budapest retró balatoni párját. A rendező a kádári konszolidáció éveinek balatoni világát bemutatva arra keresi a választ, mi is a titka a Balatonnak, jelen összeállításunk sem törekedett másra, Cholnoky Jenő szavait idézve:
„…ismertetjük a Balatont mindenki előtt, aki máris szereti, és megszerettetjük azokkal, akik még nem lettek a szerelmesei.”-



Balaton retró (Balatoni sport)
színes, magyar dokumentumfilm, 82 perc, 2007.
rendező: Papp Gábor Zsigmond


A Balaton könyve: Olvasókönyv mindazoknak, akik tavunkat még jobban szeretnék megismerni.
2. bőv. kiad. Balatonfüred: NABE, 2002.

Balatoni szívhalászat: Magyar írók novellái
Budapest: Noran Libro, 2012.

Békebeli Balaton
Budapest: Eri K., 2005.

Cholnoky Jenő: Balaton
Budapest: Franklin -Társulat, 1937.

Dornyai Béla -Vigyázó János: Balaton és környékének részletes kalauza
Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2012.

Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Veszprém: Vitis Aureus, 2007.

Jeney Zoltán: Rév Fülöp: balatóniai lovagregény
Budapest: Kolibri, 2012.

Jeney Zoltán: Rév Fülöp Fajszföldön
Budapest: Kolibri, 2013.

Kiss Noémi: Balaton
Budapest: Magvető, 2020.

A mindig szép Balaton: Válogatás Cholnoky Jenő írásaiból (1914-1944)
Balatonfüred-Veszprém, 2004.

Nyulász Péter: Helka: a Burok-völgy árnyai
Budakeszi: Betűtészta K., 2011.

Nyulász Péter: Ciprián - A Balaton hercege
Budakeszi: Betűtészta K., 2014.

Podmaniczky Szilárd: Balatoni világok
Szeged: Podmaniczky Műv. Alapítvány, 2010.

Ingo Schulze: Adam és Evelyn
Ford.: Nádori Lídia
Budapest: Európa, 2009.




„A Balaton – mint látni fogjuk – az ember szervezetére nemcsak azáltal gyakorol gyógyító hatást, hogy vizében megfürdünk, hanem mindazon éghajlati tényezők együttes közreműködése által is, a melyek ezen vidéknek sajátos jelleget kölcsönöznek s a melyek ezen – más vidékektől némileg eltérő – sajátságaikat nagyrészt éppen a Balaton jelenlétének köszönhetik. Mindazon változásokban tehát, a melyeket azokon, kik itt tartózkodnak vagy tartózkodtak, észlelhetünk, nemcsak a tó hőmérsékének és hullámcsapásának, illetve ezeknek a fürdés alkalmával érvényesülő behatásának, hanem ezen vidék éghajlati viszonyainak is jelentős részük van.”

 Dr. Lenkei Vilmos Dani: A Balaton hatása az ember szervezetére
In: A Budapesti Orvosi Újság Tudományos Közleményei, 1911.




2020. június 18., csütörtök

Szilágyi Ákos 70


Szilágyi Ákos költészete különleges ötvözet: a ráolvasók ősi-népi szertartásának hangzóvilágára bízza rá játékosan mindazt, amit a költő is, olvasója is nagyon komoly ügynek tart. Ilyen „ügy” a meghalt gyerekkori barát és művésztárs, El Kazovszkij emléke, amelynek Szilágyi a Ká és Bá című, 2015-ös kötetét szentelte. „Most valahogy úgy alakult”, írta egyik versében akkor, de a fájdalom iróniába öltöztetett ténymegállapítása máskor is, mindig időszerű.


(most valahogy)

most valahogy úgy alakult
hogy szívem is belevakult
hogy szavam is belefakult
semmi csalás! semmi okkult!

most valahogy úgy alakult
aki hangos volt megkukult
ami fenn volt csillag lehullt
sisteregve földhöz lapult

most valahogy úgy alakult
üres minden eladópult
hol a semmit adták-vették
embert ahol teremtették

most valahogy úgy alakult
lét türelme is lekonyult
nem mutat már neki ökölt
történetből aki okult


2020. június 12., péntek

Irodalmi barangolások Kolozsváron


2019-ben, a Könyvhétre jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, Balázs Imre József és Daray Erzsébet szerkesztésében a Kolozsváros - Irodalmi kalauz című irodalmi antológia. A harminc kolozsvári születésű vagy a városhoz erősen kötődő kortárs magyar szerző (Bodor Ádámtól Szabó T. Annán, Térey Jánoson és Tompa Andreán át Vida Gáborig)  regényrészleteiből, novelláiból, verseiből készült kötet sokszínű képet nyújt arról, milyennek látja a ma irodalma ezt a nagy múltú történelmi-szellemi-kulturális központot.  A kötetet a 17. századtól a 20. század végéig terjedő időszakból származó várostérkép részletek egészítik ki. 


Az antológia megjelenése alkalmából a latin betűk egy kis kolozsvári barangolásra hívja meg olvasóit. Visszatekintünk a múltba, felidézzük a városhoz kötődő írókat, költőket, bemutatjuk az irodalmi orgánumokat, a kulturális élet színtereit, s további kolozsvári témájú könyvekre is felhívjuk a figyelmet. 

„Csudálatos város, amelyik az ő furcsa, de öröklött és patinás érthetetlenségét, a maga speciális kolozsvári bélyegét reányomja polgáraira is. Hatalmába keríti az embert, aki falai közé telepedik és levegőjét szívja. Megbabonázza és magáévá teszi”- írta Kós Károly az Erdélyi Helikon hasábjain 1934-ben.
a Mátyás király-emlékmű (fotó latin betűk)

Elsőként lapozzuk fel Erős Zoltán Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig című kézikönyvét, melyben a szerző betűrendben közli a különböző helységek magyar irodalmi vonatkozásait. Jó alkalom Kolozsvárral kapcsolatban próbára tenni a művet!
A Kolozsvárhoz  való kötődésnek számtalan fajtája, tere van. Lelkesen böngésszük, ki született, tanult a városban, töltötte itt egész életét, vagy éppen a történelmi események következményeként kellett elhagynia a helyet.  

A Farkas utca két végén állnak a város meghatározó alma materei. A Református Kollégium híres tanárai között találjuk Apáczai Csere Jánost, Gyulai Pált, Áprily Lajost, itt tanult Szabó Dezső, Kós Károly, Jékely Zoltán, hogy csak néhány nevet említsünk. A ma Báthory István Elméleti Líceum néven működő iskola jezsuita korszakában ide járt Pázmány Péter, Mikes Kelemen, a piarista időkben Kuncz Aladár, Laczkó Géza és Passuth László koptatta az iskola padjait.

Kolozsváron született és egész életében itt élt Reményik Sándor, aki Babits szerint „Erdély leghangosabb hatású dalnoka” volt, s rövid élete itt telt Dsida Jenőnek. Bánffy (Kisbán) Miklós munkásságát is meghatározta Kolozsvár,  ahogy Cs. Szabó Lászlóét is, a nyugati emigráció kiemelkedő alkotója visszaemlékezéseinek középpontjában mindig a kolozsvári gyermekkor állt. A fentebb említett szerzők néhány elbeszélését fellelhetjük a Noran Kiadó gondozásában megjelent Város a Szamosnál című kötetben, melyben klasszikus íróink kolozsvári témájú novelláit olvashatjuk. Kántor Lajos pedig Fellegek a város felett című tanulmányában Tamási Áron, Szabó Dezső művein túl, a fiatalabb nemzedékek kolozsvári tárgyú munkáira is ráirányítja a figyelmet, például a ma oly ritkán emlegetett Bálint Tibor Zokogó majom című regényére.

Megfordult a városban Ady, akit a helyi idegklinikán kezeltek, Petőfi nászútjáról hazatérőben a Biasini fogadóban szállt meg feleségével, Szendrey Júliával, Móricz az Erdély-trilógia felolvasókörútja során időzött a városban. Bródy Sándor újságíróként csak egy tudósításra érkezett, de másfél évig maradt, mert szerelmes lett Hunyady Margit színésznőbe, e frigyből született Hunyady Sándor író, kinek egyik legkitűnőbb novellája A vöröslámpás ház Kolozsvárott játszódik (Makk Károly készített belőle filmet Egy erkölcsös éjszaka címmel).

Kolozsvár irodalmi folyóirataival is központi szerepet játszott a magyar irodalmi életben. A Romániai magyar irodalmi lexikonban bőséges információt találunk az irodalmi lapokról is. Egy adatra érdemes felhívni a figyelmet: 1867 és 1918 között 235 időszaki sajtótermék jelent meg a városban, 1919 és 1948 között 400 folyóirat és napilap közül válogathattak az olvasók. Az első magyar erdélyi folyóiratot, az  Erdélyi Múzeumot (1814-18) Döbrentei Gábor alapította (a folyóirat pályázatára küldte be a Bánk bánt Katona József).  Az 1921 és 44 között megjelenő Pásztortűz főszerkesztője Reményik Sándor volt, a folyóiratnak olyan jelentős szerzői voltak, mint Dsida Jenő, Nyírő József vagy Jékely Zoltán. 

Az 1928-ban induló Erdélyi Helikon (1928-44) fő motorja Kós Károly volt, főszerkesztője mindvégig Bánffy (Kisbán) Miklós, a lapban publikált Benedek Elek, Tamási Áron, Kuncz Aladár, de írtak ide a Nyugatosok is. Ma Helikon címmel jelenik meg, főszerkesztője Karácsonyi Zsolt. Az 1926-ban indult Korunk meghatározó szerkesztői között találjuk Lászlóffy Aladárt, Cs. Gyimesi Évát, Kántor Lajost, akit 2008-ban Balázs Imre József követett, ma Kovács Kiss Gyöngy a lap vezetője. Az 1946-tól 1989-ig megjelenő Utunk főszerkesztői közül Szilágyi Istvánt emelnénk ki, Bodor Ádámnak 1978 és 1981 között a lap hasábjain megjelent publicisztikái Az utolsó szénégetők címmel 2010-ben látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában. S ne feledkezzünk meg a Napsugár című gyermekirodalmi folyóiratról, amelynek évtizedekig fő munkatársa volt Fodor Sándor, a lap ma Zsigmond Emese irányításával jelenik meg.

a Házsongárdi temető (fotó latin betűk)

Ki ne ismerné Kolozsvár temetőjét, a  Házsongárdit, a "nemzeti-könyvtárnyi temetőt", amit 1585-ben a pestisjárvány idején nyitottak meg. Vegyük kezünkbe a kolozsvári költő, szerkesztő  Lászlóffy Aladár Házsongárd című munkáját. A Kántor László fotóival illusztrált könyvben a szerző leírja a temető történetét, részletesen megemlékezik a jelentősebb síremlékekről, rövid, lírai pályaképben vázolja fel az ott nyugvó írók, költők életét. A mű végén térképet és a sírok jegyzékét is megtaláljuk. Itt nyugszik Dsida Jenő, a családi sírbolton olvashatjuk a legendás sorokat: „Megtettem mindent, amit megtehettem, /Kinek tartoztam, mindent megfizettem./ Elengedem mindenki tartozását,/ Felejtsd el arcom romló földi mását". Itt az építész és szépíró Kós Károly, a megannyi történelmi regény szerzője, Jósika Miklós, a zsoltárköltő és bibliafordító Szenczi Molnár Albert, Kriza János, etnográfus, a Vadrózsák népköltészeti gyűjtemény összeállítója, Brassai Sámuel, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, Szabó T. Attila, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár főszerkesztője, Apáczai Csere János és hitvese, Aletta van der Maet, aki Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben című versét ihlette. A sírkert talán legtragikusabb sírja egy családé, az 1976-ban öngyilkos lett Szilágyi Domokost 1977-ben a bukaresti földrengésben elhunyt fia, Attila (Kobak) követte, az anya és egykori feleség, költő Hervay Gizella 1982-ben önkezével vetett véget életének Budapesten.

Kolozsvár ma is az erdélyi magyarság kulturális központja. A városban működő könyvkiadókon, színházakon túl alkotói műhelyek és irodalmi szalonok várják a közönséget.
könyvkiadás nagy múltra tekint vissza a városban: Heltai Gáspár nyomdája (1553-1575) az első magyar nyelvű officina volt (itt adta ki egyik legismertebb művét, a Száz Fabulát), Tótfalusi Kis Miklós Amszterdamból tért haza 1689-ben, nyomdájából 12 év alatt 100 könyv került ki. Ma a városban működő Koinónia Könyvkiadó szerzői között olyan  kortárs magyar írókat találunk, mint Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, vagy Selyem Zsuzsa.

színházi életnek mindig nagy hagyományi voltak a városban, az 1821-ben megnyíló Farkas utcai kőszínház az első magyar színház volt. A Kolozsvári Állami Magyar Színház ma Tompa Gábor rendező és Visky András művészeti vezető irányításával dolgozik.

1999 decemberében a Korunk szerkesztősége ”Kolozsvári anziksz” címmel  egyetemistákat, értelmiségieket szólított meg, milyennek látják a várost 2000 küszöbén. A Kulcsok Kolozsvárhoz: A föl nem adható város című kötet 76 kortárs szerző - író, szerkesztő, tanár, történész, lelkész, műfordító - vallomását tartalmazza.

Balázs Imre József: A város mellényzsebben

Ha egyetlen fogkefével érkezel, a város fényeivel ismerkedj előbb.
A magaslaton állj meg, s mielőtt alámerülsz, mielőtt hónapos szobád bé-
relt lakásra váltod, mielőtt házat vásárolsz egy meredek utcában, mielőtt
még lenne tavaszi köpenyed, amivel óvatoskodva lépsz át minden po-
csétát, ne feledd a fogkefét. Mártsd meg őt a fényben (persze előny, hogy-
ha telehold van éppen), és a rostok elraktározzák, ami elraktározható. Ami
pedig átszűrődik, sokkal szelídebb.
Ha érkezel, a magaslaton lassíts, ez a város. Valami óriás, nyugodt, szórt
fény, amit követhetsz, ha időd van rá, minden ablakig. S egy fogkefe, mely
ott a hónapos szoba, majd lakás, majd ház szekrényének mélyén. 


Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig
Budapest: Sanoma Media, 2012. 

Kántor Lajos: Fellegek a város felett: Kolozsvár, 20. század
Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.

szerk. Kántor Lajos és Kovács Kiss Gyöngy
Szeged: Mozaik Kiadó, 2000.
  
Budapest: Helikon Kiadó, 1989.

Nagy Péter (Grandpierre Emil): Ó, kedves Kolozsvár! Lírai városkalauz
Budapest: Noran, 2005.

Bukarest: Kriterion, 1981-2010.

Sas Péter: Mesélő képeslapok. Kolozsvár 1867-1919.
Budapest: Noran, 2003.

Város a Szamosnál: magyar írók kolozsvári novellái
Budapest: Noran, 2004.


2020. június 10., szerda

A székelység világának reális és költői megidézése Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében


„Élmény Tamási Áront olvasni. Elvarázsol. Lépdel Ábel a rengetegben, vagy éppen sétálgat a hatalmas Amerikában, történnek vele a dolgok, ő meg csak mesél, mesél, őszintén, átéléssel. Nem nehéz megjósolni, amíg lesz magyarul olvasó, addig Tamási életművének a legfontosabb darabjai megmaradnak. Az Ábel a rengetegben bizonyosan.”
(Petőcz András)



Egyedüllét, magány – Tamási Áron: Ábel a rengetegben
(MTVA)

Ábel a rengetegben

Czine Mihály Népiség és mítosz: Tamási Áron. A magyar irodalom története. (ADT)




"Ha nem volna oly különböző egymástól a két mű, azt mondanám, Tamási új könyve a Fekete Kolostor mellett a második remeke az új erdélyi epikának, kissé elsietett befejezése ellenére is. Tamási nem az eddigi regényírását folytatja; az új regénynek több köze van a Helytelen világ meseszerű novelláihoz, mint a Cimeresekhez. Az író itt is mitoszt csinál, és sikerül neki az ami magyar íróknak alig sikerült még: egy népi figurát formálni aki mitosz és zsáner egyszerre; letéteményese egy nép kedélyvilágának s mintegy ama «mély és íratlan» kultúrájának is, szembenállva evvel a másik, modern kultúrával, melyben a naív csihés és a salamoni, nevető bíró szerepét egyformán vállalhatja; ez a Tamási találós-eszű székely legénye. S ahogy a hős több és jobb egy egyéni figuránál, úgy a történet minden szimbolikus mellékíz nélkül is, több mint a zamatos epizódok véletlen sorozata; noha ezek az epizódok is - a nyúlkergetés, a saskoppasztás, a betegség, az anya halálhíre, a bankigazgató, a szerzetesek, s a csendőrből lett haramia epizódja - kifogyhatatlan gazdag ízeikkel s különös humorukkal magukban elegendők volnának a könyv értékéül. De háttérben nagyobb motivumok feszülnek, az ember és a magány, a szűz természet s a bürokratikus civilizáció, őserdő és kapitalizmus, természet és könyvek, természet és vallás, ember és állat és betegség és halál... és mindez mégis egy és végtelenül egyszerű, édes és könnyű és minden erőltetés nélküli. És amit először kellett volna említenem: egy különös világ ez, egy magyar-román világ, oly magasból és csodálatos szabadon ábrázolva, minden korruptságában és szinte gyermeki cinizmusában..."
Babits Mihály: Könyvről könyvre.  In: Nyugat. 1933. 2 szám


Tamási Áron Ábel a rengetegben
hangoskönyv
Előadja Fekete Ernő

szakirodalom

Sipos Lajos: Tamási Áron. Élet- és pályarajz. Monográfia. Budapest. 2006. Elektra Kiadó. (PIM-DIA)

2020. június 9., kedd

150 éve halt meg Charles Dickens

latin betűk digitális olvasmányok című sorozatában olyan szépirodalmi művekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek szabadon hozzáférhetőek az interneten. Ezúttal Charles Dickens digitálisan is elérhető regényeiről szólunk, abból az alkalomból is, hogy az író 150 éve, 1870. június 9-én hunyt el. 



Charles Dickens 1812. február 7-én született az angliai Portsmouthban. A nyugalomban telt vidéki évek után a megélhetési gondokkal küszködő család Londonba költözött, s Dickens már gyerekként dolgozni kényszerült. Egy örökség megoldotta anyagi helyzetüket, így Dickens iskolába járhatott, innen egyenes volt az út az újságírópályáig. Kiemelkedő íráskészsége folytán hamarosan felfigyeltek rá, és felkérték, írjon kísérőszöveget Seymour, a kiváló karikaturista rajzaihoz, amelyek egy londoni klub tagjainak kalandjait ábrázolták, így született meg 1836-ban első regénye, a Pickwick Klub. A borzalmas  körülmények között működő londoni dologházak egyikében játszódik következő regénye, a Twist Olivér, az író egy kisfiú szemszögéből láttatja ezt a kegyetlen világot, a szegények és megalázottak világát. 1841-ben Amerikába utazott, de csalódást okozott számára az Újvilág, hazatérése után jelent meg a Karácsonyi ének, ami talán Dickens legtöbb nyelvre lefordított könyve. Ezután jöttek a nagylélegzetű művek, a családregénynek is tekinthető Dombey és fia, az ifjúsági regényként is ismert Copperfield Dávid. Az Örökösök, a Nehéz időkA kis Dorrit szinte egy regényfolyam különböző kötetei. Élete utolsó szakaszát magánéleti válságok kísérték, egészsége megromlott, a korszak kiemelkedő, s egyben pályáját lezáró műve a Szép remények, egyfajta összegzésnek is tekinthető. 1870. június 9-én hunyt el, síremléke a Westminster-apátságban található.




"Charles Dickens regényeiben az erkölcsi nézőpont olyan módon válik poétikai tényezővé, hogy a cselekmény kibomlását és végkifejletét nem annyira az elbeszélt események belső oksági összefüggései határozzák meg, mint inkább a megdönthetetlen erkölcsi világrend szemléltetésére irányuló törekvés. Művei lényegében erkölcsi példázatok vagy sajátos mesék, melyekben végül a morális ítélkezés jelöli ki a szereplők sorsát és az események végpontját."
(Gintli Tibor-Schein Gábor: Az irodalom rövid története)



Dickens népszerűsége töretlen, regényeinek kiadásai több százmillió példányban jelentek meg szerte a világon, s minden idők legtöbb adaptációja készült műveiből. 

A Christmas Carol
amerikai animációs film, 72 perc, 1997.

2020. június 3., szerda

Nyári Margó Fesztivál, 2020

A 2011 óta megrendezett Margó Fesztivál nyári programjai az eredeti tervek szerint a Könyvhéttel párhuzamosan zajlottak volna. Az olvasók és könyvtárosok legkedveltebb könyvünnepe, az Ünnepi Könyvhét a járvány miatt az idén elmarad, a Margó Fesztivál pedig átköltözött az online térbe, s június 3-tól 7-ig öt napon át, ha személyesen nem is, a számítógépek, okostelefonok képernyőin keresztül találkozhatunk kedvenc szerzőinkkel. A programokat a „Bárhol vagy, velünk lehetsz” szlogennel hirdető fesztiválon könyvbemutatók, online tárlatvezetések, interjúk, beszélgetések, karanténszínházi bemutatók, zenés műsorok tekinthetők meg. Az eseményekről részletesen tájékozódhatunk a Margó Fesztivál honlapján és Facebook oldalán.




Május 13-án hirdették ki az idei Libri-díj nyerteseit, a fesztivál keretében Valuska László beszélget a szakmai díjas Láng Zsolttal és a közönség által jutalmazott Grecsó Krisztiánnal.
A programsorozatban az idei Aegon-díjas Nádasdy Ádám első szépprózai kötetével A szakállas Neptunnal szerepel, amely május utolsó hetében jelent meg. Ugyancsak Nádasdy – akinek nagyszerű fordításai (Shakespeare, Dante) már iskolai tananyagok – a beszélgető társa a Nibelung-ének legújabb magyar fordítójának, Márton Lászlónak (neki több német klasszikus mű új magyar fordítását köszönhetjük, például Goethe Faustjáét).



Több kortárs magyar prózaíró a Könyvhétre tervezett kötete jelenik meg a napokban-hetekben. Ebből az alkalomból készülnek online beszélgetések a fesztivál keretein belül. Interjút láthatunk Háy Jánossal, a Ne haragudj, véletlen volt. Karanténnapló című kötetéről; Cserna-Szabó András legújabb prózája, az Extra Dry egy igazi fekete komédia, a szerzővel Valuska László beszélget, Szilasi László Kései házasság című regényét már nagyon várjuk, ahogy Spiró György Malaccal teljes éveink című esszékötetét, az íróval Margócsy István irodalomtörténész beszélget.



A versek kedvelői is igazi csemegékkel találkozhatnak: a népszerű, fiataloknak szánt Szívlapát című versantológia után itt a következő kötet, a Kortárs és kortalan versek – Lehetnék bárki című gyűjtemény, Péczely Dóra szerkesztésében. A budapesti Hős utca lakói ihlették Erdős Virág Hősöm című kötetének alkotásait, Krusovszky Dénes pedig a nagysikerű, Akik már nem leszünk sosem regénye után újra verset írt, Áttetsző viszonyok címmel megjelent kötetéről a szerzővel Szegő János beszélget.



Fontos munkák jelentek meg a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára, ezek közül egy szépirodalmi antológiára, a Nézzünk bizakodva a múltba! – Alternatív Trianon című kötetre hívjuk fel a figyelmet. A Hévíz folyóirat szerkesztői arra kértek tizenegy szerzőt, írjanak olyan novellát, melyben a trianoni döntés valahogy másként alakul. Az írók között találhatjuk Csabai Lászlót, Kácsor Zsoltot és Mán-Várhegyi Rékát is.




Rendhagyó tárlatvezetésre invitál a Petőfi Irodalmi Múzeum: a Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából Csáth* A varázsló halála címmel rendezett emlékkiállítását láthatjuk, de beülhetünk egy színházi előadásra is, Tóth Krisztina a karantén ideje alatt íródott Csütörtök van című darabjából Szikszai Rémusz rendezett karanténszínházi előadást, az online bemutató június 7-én, vasárnap este 8 órakor lesz.


2020. június 2., kedd

Egy éve halt meg Térey János


A jelenés

Aznap nem mentem messze, csípett a hideg.
   Parabola-antennák tányérja figyelt
A cselédlakások hátsó udvarában;
   Egyetlen utasával befutott az a sárga busz is,
Mely a völgybeli, sűrű élethez kapcsolja a kastélyt.
   Igen, legvégül megnyilatkozott
A hámló oldalú ékszerdoboz, 
   Az unalomnak ez a fellegvára;
Aznap kiderült: átjárhatóak vagyunk.
   Egy öregember-arcú öregasszony
Várt rám az East Block ajtaja előtt. Akadémista,
   Ahogy mi magunk? Mire fölocsúdtam, 
Már elslisszolt mellettem, átlépte a küszöböt.
   Hozzám hajolt. Lehelete kénes volt, a pupillája
Óriás, obszidián-fekete. Ruhája rendes. Ő maga
   Tetőtől talpig gyanús. Azt hitte, szálloda,
Úgy tudta, itt intenzív kényeztetés folyik.
   Ki akart venni egy csinos szobát.
Egy szép szobácskát, panorámával
   A takaros platánteraszra! Keze már a kilincsen.
Udvariasan jeleztem, bármi, csak nem szálloda,
   Kaszárnya és falanszter keveréke
Inkább. Nincs tagfelvétel, asszonyom.
   De ő nem tágított. Mondta, megvárná a főnököt.
És a teakonyhában leült. Elkezdte tépkedni
   Kontyba font haját, szaporodtak
A galambősz hajcsomók a hamutál mellett.
   Gondoltam, ki kéne tennem a szűrét, de
A poklot láttam szemében: az otthon-keresés
   Eszelőjét. Így aztán elnémultam, hogy jövök én ahhoz.
Úgy döntött, örök bútordarab lesz.

A vers Térey János Moll: újabb versek 2007-2012, (Budapest: Libri, 2013.) című kötetében jelent meg. 


Térey Jánosról

2020. május 27., szerda

A nyomozó alakja Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes történeteiben

"Sherlock Holmes nyugodtan ül otthon szobájában és orvosi könyvekben lapozgat éppen, midőn hirtelen észreveszi, hogy a bal füle viszket. A zseniális detektív cigarettára gyújt és úgy tesz, mintha nem vett volna észre semmit, bár rögtön sejti, hogy a gaz Stapleton keze van a dologban. Íróasztalát hirtelen elsüllyeszti egy kéznél levő kádba, hogy abban az esetben, ha Stapletonnak eszébe jutna, hogy álkulccsal kinyissa a pinceajtót s a liften keresztül feljöjjön hozzá fürdeni, az íróasztalban elhelyezett villamos óra, mely sok nedvesség hatása alatt jön működésbe, azonnal felkeltse Watsont, aki egy földalatti üregben várja, repülőgéppel a hóna alatt, hogy rajtaüssenek az elvetemült cinkoson."
Karinthy Frigyes: A véres fül titka. Szenzációs detektív-dráma. A Sherlock-sorozat XXXVIII-ik része. Kétezer méter. (paródia) In: Tanár úr kérem (1916)


életrajz és pályakép

Sir Arthur Conan Doyle (Világirodalmi lexikon) (ADT)

Arthur Conan Doyle (1859–1930) Világirodalmi arcképcsarnok (ADT)

Arthur Conan Doyle (Wikipédia)


művei

Arthur Conan Doyle művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK)

Doyle, Arthur Conan:Scherlock Holmes. A reigate-i urak. Az Apátság major. Két novella angolul és magyarul nyelvtanulóknak (Budapest, 2016) (Szaktárs)

Sherlock Holmes feltámadása  (Google books.hu)


Sherlock Holmes

Sherlock Holmes, a skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója (Wikipédia)






Sir Arthur Conan Doyle: A félelem völgye
hangoskönyv
előadja Fekete Ernő

szakirodalom

Bényei Tamás: Kötés és oldás: narratív önmetaforák a Sherlock Holmes-történetekben In: Thomka-szimpozion. Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére (Pozsony, Kalligram, 2009.) (Szaktárs)




filmadaptációk

Sherlock Holmes a filmvásznon (port.hu)



Sherlock Holmes emlékiratai 2A haldokló detektív 
angol krimisorozat, 1994.
Sherlock Holmes szerepében Jeremy Brett

2020. május 26., kedd

Éva szerepei és alakváltozatai Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében

„Ma a már csak keveseket hoz lázba a kérdés, hogy Az ember tragédiája valóban az „ ember tragédiája-e” vagy inkább az „ördög komédiája”, hogy pesszimista-e a mű vagy optimista, hogy lehet-e e két lelkiállapotot (a pesszimizmust és az optimizmust) drámában is szembeállítani egymással úgy, hogy kiegészítsék és ne cáfolják egymást, vagy csak a lírában hat a szembeállításuk (mint ahogy Vörösmarty néhány nagy versében az a bizonyos „mégis”), keveseket izgat a Madách-rejtély (az ti. hogy hogyan hozhat létre egy, a „falujába begubózott, világtól elzárt nógrádi nemesúr” egy világdrámát), kiüresedett a kérdés, hogy a korábban vallásellenesnek ismert drámaíró utolsó előtti drámájában miért „tér meg Istenhez”, s érdekes módon még a feministák sem igen kapkodnak a tromf után, amelyet Éva Ádámon vett győzelme kínálgat nekik a dráma utolsó lapjain. "
(Tőzsér Árpád: Mintha, A „százéves után” Az ember tragédiája – ma In: T. Á.: A nem létező tárgy tanulmányozása. Pozsony, Kalligram, 1999. )



Művei 





Madách Imre: Az ember tragédiája (Osiris diákkönyvtár, 2018) (Szaktárs)

Madách Imre: Az ember tragédiája.  Drámai költemény (Millenniumi Könyvtár, 2000) (Szaktárs)



életrajz és pályakép

Madách Imre (1823-1864) Kulturális Enciklopédia

Kerényi Ferenc: Madách Imre In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom (ADT)

Madách Irodalmi Társaság (Madách élete, művei, bibliográfia, tanulmányok)

Százötven éves Az ember tragédiája - online kiállítás (MTA Könyvtár és Információs Központ)



MTVA érettségi: Madách Imre: Az ember tragédiája
(Kiss Judit Ágnes)

Az ember tragédiája

Madách élete és művei (Sulinet Tudásbázis)

Madách Imre: Az ember tragédiája - irodalom 11. (nkp.hu)

Egy klasszikus a Z generációnak (Egy tananyag – kétféle módszer) (Új Köznevelés. 2015. 7. sz.)



Madách: Az ember tragédiája
hangoskönyv
- érettségi tétel





szakirodalom

S. Varga Pál: Történelem és irónia (1861 Madách Imre: Az ember tragédiája.) In: A magyar irodalom történetei II. (Digitális Tankönyvtár)

Kerényi Ferenc: Madách Imre (1823-1864) -  (Pozsony, Kalligram, 2006) (Szaktárs)

Fábián Ernő: Az élet értelme. Madách filozófiája (Kolozsvár, Kriterion, 2012) (Szaktárs)


Madách drámái a filmvásznon és a színpadokon




Az ember tragédiája (teljes film)
magyar animációs film, 160 perc, 2011.
rendezte: Jankovics Marcell