"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodalom érettségi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: irodalom érettségi. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. június 10., szerda

A székelység világának reális és költői megidézése Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében


„Élmény Tamási Áront olvasni. Elvarázsol. Lépdel Ábel a rengetegben, vagy éppen sétálgat a hatalmas Amerikában, történnek vele a dolgok, ő meg csak mesél, mesél, őszintén, átéléssel. Nem nehéz megjósolni, amíg lesz magyarul olvasó, addig Tamási életművének a legfontosabb darabjai megmaradnak. Az Ábel a rengetegben bizonyosan.”
(Petőcz András)



Egyedüllét, magány – Tamási Áron: Ábel a rengetegben
(MTVA)

Ábel a rengetegben

Czine Mihály Népiség és mítosz: Tamási Áron. A magyar irodalom története. (ADT)




"Ha nem volna oly különböző egymástól a két mű, azt mondanám, Tamási új könyve a Fekete Kolostor mellett a második remeke az új erdélyi epikának, kissé elsietett befejezése ellenére is. Tamási nem az eddigi regényírását folytatja; az új regénynek több köze van a Helytelen világ meseszerű novelláihoz, mint a Cimeresekhez. Az író itt is mitoszt csinál, és sikerül neki az ami magyar íróknak alig sikerült még: egy népi figurát formálni aki mitosz és zsáner egyszerre; letéteményese egy nép kedélyvilágának s mintegy ama «mély és íratlan» kultúrájának is, szembenállva evvel a másik, modern kultúrával, melyben a naív csihés és a salamoni, nevető bíró szerepét egyformán vállalhatja; ez a Tamási találós-eszű székely legénye. S ahogy a hős több és jobb egy egyéni figuránál, úgy a történet minden szimbolikus mellékíz nélkül is, több mint a zamatos epizódok véletlen sorozata; noha ezek az epizódok is - a nyúlkergetés, a saskoppasztás, a betegség, az anya halálhíre, a bankigazgató, a szerzetesek, s a csendőrből lett haramia epizódja - kifogyhatatlan gazdag ízeikkel s különös humorukkal magukban elegendők volnának a könyv értékéül. De háttérben nagyobb motivumok feszülnek, az ember és a magány, a szűz természet s a bürokratikus civilizáció, őserdő és kapitalizmus, természet és könyvek, természet és vallás, ember és állat és betegség és halál... és mindez mégis egy és végtelenül egyszerű, édes és könnyű és minden erőltetés nélküli. És amit először kellett volna említenem: egy különös világ ez, egy magyar-román világ, oly magasból és csodálatos szabadon ábrázolva, minden korruptságában és szinte gyermeki cinizmusában..."
Babits Mihály: Könyvről könyvre.  In: Nyugat. 1933. 2 szám


Tamási Áron Ábel a rengetegben
hangoskönyv
Előadja Fekete Ernő

szakirodalom

Sipos Lajos: Tamási Áron. Élet- és pályarajz. Monográfia. Budapest. 2006. Elektra Kiadó. (PIM-DIA)

2020. május 27., szerda

A nyomozó alakja Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes történeteiben

"Sherlock Holmes nyugodtan ül otthon szobájában és orvosi könyvekben lapozgat éppen, midőn hirtelen észreveszi, hogy a bal füle viszket. A zseniális detektív cigarettára gyújt és úgy tesz, mintha nem vett volna észre semmit, bár rögtön sejti, hogy a gaz Stapleton keze van a dologban. Íróasztalát hirtelen elsüllyeszti egy kéznél levő kádba, hogy abban az esetben, ha Stapletonnak eszébe jutna, hogy álkulccsal kinyissa a pinceajtót s a liften keresztül feljöjjön hozzá fürdeni, az íróasztalban elhelyezett villamos óra, mely sok nedvesség hatása alatt jön működésbe, azonnal felkeltse Watsont, aki egy földalatti üregben várja, repülőgéppel a hóna alatt, hogy rajtaüssenek az elvetemült cinkoson."
Karinthy Frigyes: A véres fül titka. Szenzációs detektív-dráma. A Sherlock-sorozat XXXVIII-ik része. Kétezer méter. (paródia) In: Tanár úr kérem (1916)


életrajz és pályakép

Sir Arthur Conan Doyle (Világirodalmi lexikon) (ADT)

Arthur Conan Doyle (1859–1930) Világirodalmi arcképcsarnok (ADT)

Arthur Conan Doyle (Wikipédia)


művei

Arthur Conan Doyle művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK)

Doyle, Arthur Conan:Scherlock Holmes. A reigate-i urak. Az Apátság major. Két novella angolul és magyarul nyelvtanulóknak (Budapest, 2016) (Szaktárs)

Sherlock Holmes feltámadása  (Google books.hu)


Sherlock Holmes

Sherlock Holmes, a skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója (Wikipédia)






Sir Arthur Conan Doyle: A félelem völgye
hangoskönyv
előadja Fekete Ernő

szakirodalom

Bényei Tamás: Kötés és oldás: narratív önmetaforák a Sherlock Holmes-történetekben In: Thomka-szimpozion. Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére (Pozsony, Kalligram, 2009.) (Szaktárs)




filmadaptációk

Sherlock Holmes a filmvásznon (port.hu)



Sherlock Holmes emlékiratai 2A haldokló detektív 
angol krimisorozat, 1994.
Sherlock Holmes szerepében Jeremy Brett

2020. május 26., kedd

Éva szerepei és alakváltozatai Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében

„Ma a már csak keveseket hoz lázba a kérdés, hogy Az ember tragédiája valóban az „ ember tragédiája-e” vagy inkább az „ördög komédiája”, hogy pesszimista-e a mű vagy optimista, hogy lehet-e e két lelkiállapotot (a pesszimizmust és az optimizmust) drámában is szembeállítani egymással úgy, hogy kiegészítsék és ne cáfolják egymást, vagy csak a lírában hat a szembeállításuk (mint ahogy Vörösmarty néhány nagy versében az a bizonyos „mégis”), keveseket izgat a Madách-rejtély (az ti. hogy hogyan hozhat létre egy, a „falujába begubózott, világtól elzárt nógrádi nemesúr” egy világdrámát), kiüresedett a kérdés, hogy a korábban vallásellenesnek ismert drámaíró utolsó előtti drámájában miért „tér meg Istenhez”, s érdekes módon még a feministák sem igen kapkodnak a tromf után, amelyet Éva Ádámon vett győzelme kínálgat nekik a dráma utolsó lapjain. "
(Tőzsér Árpád: Mintha, A „százéves után” Az ember tragédiája – ma In: T. Á.: A nem létező tárgy tanulmányozása. Pozsony, Kalligram, 1999. )



Művei 





Madách Imre: Az ember tragédiája (Osiris diákkönyvtár, 2018) (Szaktárs)

Madách Imre: Az ember tragédiája.  Drámai költemény (Millenniumi Könyvtár, 2000) (Szaktárs)



életrajz és pályakép

Madách Imre (1823-1864) Kulturális Enciklopédia

Kerényi Ferenc: Madách Imre In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom (ADT)

Madách Irodalmi Társaság (Madách élete, művei, bibliográfia, tanulmányok)

Százötven éves Az ember tragédiája - online kiállítás (MTA Könyvtár és Információs Központ)



MTVA érettségi: Madách Imre: Az ember tragédiája
(Kiss Judit Ágnes)

Az ember tragédiája

Madách élete és művei (Sulinet Tudásbázis)

Madách Imre: Az ember tragédiája - irodalom 11. (nkp.hu)

Egy klasszikus a Z generációnak (Egy tananyag – kétféle módszer) (Új Köznevelés. 2015. 7. sz.)



Madách: Az ember tragédiája
hangoskönyv
- érettségi tétel





szakirodalom

S. Varga Pál: Történelem és irónia (1861 Madách Imre: Az ember tragédiája.) In: A magyar irodalom történetei II. (Digitális Tankönyvtár)

Kerényi Ferenc: Madách Imre (1823-1864) -  (Pozsony, Kalligram, 2006) (Szaktárs)

Fábián Ernő: Az élet értelme. Madách filozófiája (Kolozsvár, Kriterion, 2012) (Szaktárs)


Madách drámái a filmvásznon és a színpadokon




Az ember tragédiája (teljes film)
magyar animációs film, 160 perc, 2011.
rendezte: Jankovics Marcell

2020. május 25., hétfő

A komikum megjelenési formái Molière A fösvény című klasszicista komédiájában

"Összes művei közt legjobban jellemzi Molière-t A fösvény. A legfinomabb, alig felvillanó félszegségtől a legpóribb vaskos otrombaságig – a szellemes, gúnyos csipkedéstől a botozásig, mindenféle kacagni való előfordul itt.” 
(Móricz ZsigmondMolière. Bevezetés A fösvény fordításához. )


életrajz és pályakép


Molière (1622-1673) - Kulturális Enciklopédia


A klasszicista dráma (erettsegi.com)



Molière drámái a neten



Molière összes drámái I. Osiris Kiadó, 2002. (Szaktárs)

Molière összes drámái II. Osiris Kiadó, 2002. (Szaktárs)

Molière drámái (A fösvényTartuffe) - Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)


 Molière drámáinak legújabb magyar fordításai

Molière: A mizantróp (fordította Petri György) (szinhaz.net)

Molière: Tartuffe (fordította Parti Nagy Lajos) (szinhaz.net)



A fösvény (érettségi tételek)

Molière: A fösvény (1668), elemzés (erettsegi.com)

Molière: A fösvény. Kötelezők röviden.

Molière: A fösvény (docplayer.hu)




Molière: A fösvény - (Irodalmi Gyorstalpaló)

a komikum

Komédia -  Kulturális Enciklopédia

Komikum, humor és szatíra In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. (ADT)

A humor az irodalomban (erettsegizz.org)


színházi előadások, filmadaptációk




Molière: A fösvény
Katona József Színház, 1994.
(teljes előadás)

2020. május 20., szerda

Mitológiai hagyományok Gabriel García Márquez Száz év magány című családregényében

„Mindketten egyszerre ébredtek rá, hogy ebben a szobában mindig március van és mindig hétfő, s ekkor megértették, hogy José Arcadio Buendía nem is volt olyan bolond, mint ahogy a család mondta, hanem az egyetlen, akinek elég esze volt felismerni azt az igazságot, hogy az időt is érhetik zökkenők és balesetek, miáltal darabokra törhet, és otthagyhatja egy szobában valamelyik örök szilánkját.”
Gabriel García MárquezSzáz év magány (részlet)



művek a neten

García Márquez, Gabriel: Száz év magány (Letölthető pdf változat)

García Márquez, Gabriel: Száz év magány  (Irodalom 12. szöveggyűjtemény) (nkp.hu)




életrajz és pályakép


Gabriel García Márquez - Litera dosszié

García Márquez Archívum Texasi Egyetem (Austin) 



Száz év magány

"A XX. század irodalmának hőstelenítő tendenciájával szemben a Száz év magány szerzője, az örök mítosz, az örök eposz útját kővetve, az embert – bármily elfogulatlan bírálója is – hősnek tekinti azért az egyszerű tényért, mert egyetlen, drága, ismételhetetlen életét áldozza oda egy eszméért, egy ábrándért, ami e magányos Buendíákban a teljesebb, az igazibb, a becsületesebb emberi jövőért fogant."

a Nobel-díjas regény

Fűzfa Balázs :Az idő örök szilánkjai  /García Márquez: Száz év magány/ In: Palócföld. 2009. 1. sz. (EPA)


  


az érettségi tétel






szakirodalom

Bényei Tamás: Jelentések könyve (I) Száz év magány-ról  In: Holmi. 1996. 09. (ADT)

Bényei Tamás: Jelentések könyve (II) A Száz év magány-ról  In: Holmi. 1996. 10. (ADT)

Kiss BernadettAz elfe(le)dés, avagy a fel(f)edés könyve – Gabriel García Márquez: Száz év magány 
In: Literatura. 2010. 3. sz. (MTA. BTK)

Kulin Katalin: Mítosz és valóság. Gabriel García Márquez. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977. (Szaktárs)

2020. május 19., kedd

A kafkai ábrázolásmód sajátosságai Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése alapján

„Kafka különösen nagy hatással volt reám. Abban a szűk s a nyilvánosság mértékével egyáltalán nem mérhető körben, ahol az európai irodalom igazi mércéjével mérik az értékeket, ma már klasszikusnak számít ez a fiatal cseh–német író, ki harminc-egynéhány éves korában halt meg s töredéket hagyott csak maga után. Kafkát úgy leltem meg a magam számára, mint az alvajáró az egyenes utat. Egy könyvkereskedésben egyszerűen kihúztam a többi ezer könyv közül Verwandlung című füzetecskéjét, olvasni kezdtem s rögtön tudtam: ez az. Kafka nem volt német. Nem volt cseh sem. Író volt, ahogy a legnagyobbak azok, nem lehetett eltéveszteni, félreérteni."
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (részlet)



életrajz és pályakép

Kafka, Franz (1883-1924) Kulturális Enciklopédia

Franz Kafka emlékszám (Szombat.org)




Kafka-honlapok

Franz Kafka (német)




művei

Franz Kafka művei - Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)


Franz Kafka novellái  (SZTE.hu)



Franz Kafka világa. MTVA irodalom érettségi. (Erdei L. Tamás)

Kafka az oktatásban



Franz Kafka: Az átváltozás - A modern világirodalom néhány meghatározó alkotása (Szövegértés- szövegalkotás)


Az átváltozás


Kafka: Az átváltozás  (érettségizz.org)




szakirodalom

Blanchot, Maurice: Kafkától Kafkáig - (Kalligram, Pozsony, 2012) (Szaktárs)


Onder Csaba: Az alaprajz. (Franz Kafka Az átváltozás) In: O. Cs. Illetlen megjegyzések. Tanulmányok és esszék. Ráció Kiadó-Szépirodalmi Figyelő, 2009.


Kafka utóélete

Mrozek: Az átváltozás (Holmi. 1996. 8. sz.) (EPA)


Potozky László: Bogárpáncél (Kafka Az átváltozás) Bárkaonline. 2015. május




Parti Nagy Lajos - Franz Kafka: Az átváltozás
(Litera előszilveszter)

2020. május 17., vasárnap

A példázat műfaja az Újszövetség evangéliumaiban

"Itt lakott kétségtelenül. / Látod? Látom. / A mi fiúnk. / Ülj az ablakba, nézd a házakat, / aztán a szobát, falakat, / a jégveremnél hidegebb / éléskamrát, mosdóhelyet. / Most pedig induljunk haza."

(Pilinszky János: A tékozló fiú keresése)

a Biblia a neten


Keresés a Biblia szövegében (biblia.biblia.hu)




lexikonok, kézikönyvek





a Biblia az irodalomórán

A Biblia. (Sulinet)

A Biblia és az irodalom (Tanári útmutató) (Magyartanárok Egyesülete)




A Biblia (MTVA, Kiss Judit Ágnes előadása)


Bibliai műfajok értelmezése (www.apologia.hu)

 - a példázat fogalma

A példabeszéd vagy példázat egy rövid elbeszélés, történet, amely valamilyen vallási, erkölcsi tanítást fejez ki; ez a tanítás történhet egy egyszerű történet elmesélésével és hozzá fűzött magyarázattal, de történhet szóképekkel, eseménysor nélkül is; a példázat görög eredetijének (parabolé) a jelentése: egybevetés, összehasonlítás.



Példázatok a Bibliában. (irodalomok.webab.hu)



A tékozló fiú. (előadja Tegyi Kornél)
(Művészek az otthoni oktatásért)

szakirodalom



Vermes Géza:  Példabeszédek és példázatok. In: V. G. A zsidó Jézus vallása (Osiris könyvtár - Történelem, 1999) (Szaktárs)


hangoskönyv


2020. május 13., szerda

A műfajok és költői formák változatossága Varró Dániel Szívdesszert című kötetében

"Varró Dániel igen alapos költészettörténeti és verselési ismeretekkel, no meg kimeríthetetlen nyelvi fantáziával rendelkezik, azaz rendkívül felkészült poéta, aki legegyszerűbbnek tűnő verseiben is utal valamilyen módon nagy elődeire, Dantétól Parti Nagy Lajosig. E művek sikere ugyanakkor nagy szerepet játszott abban is, hogy mind több jó nevű író és költő fordult a könnyedebb, játékosabb műfajok felé, és lett ezáltal a kortárs irodalom egyre nagyobb része oldottabb hangvételű, olvasóbarát." (Bedecs László. In: ÉS. 2008. 2. sz.)



A hónap szerzője: Varró Dániel  (interjú, friss művek) - Litera

Teslár Ákos: Imidzs és hátraarc. Varró Dániel föltűnése. In: Iskolakultúra. 2002. 6/7. sz.

versek a Szívdesszert című kötetből

Boldogság, Cossante a lehányt küszöbről, Metró, /De mit vesződöm én.../ In: Litera


Mozi. In: Kultúra.hu

Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk. In: Cultura.hu

 
Szívdesszert. hangoskönyv
(előadja Mácsai Pál)
Szívdesszert

-  kritikák

Bodor Béla: Ivi-avi-avantgárd. In: Bárka. 2008. 3. sz.

Görföl Balázs: Szívkoszorú. In: Jelenkor. 2008. 11. sz. 

- érettségi tétel

Varró Dániel versei. (Irodalomóra.hu)



Varró Dániel: Metró
Andrusko Marcella előadásában. 
(Művészek az otthoni oktatásért)