"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)
Október 9-én mutatja be a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében Borbély Szilárd Az olaszliszkaicímű darabját. A dráma 2010 novemberében jelent meg a Kalligram című folyóiratban, majd a Palatinus Kiadó 2011-ben Szemünk előtt vonulnak el címmel jelentette meg a szerző színdarabjait. Az Olaszliszka név 2006 októberében égett be a magyar köztudatba. Sz. L-t, a 44 éves középiskolai tanárt a gyerekei szeme láttára agyonverték a faluban, mert autójával elsodort egy az utcán átszaladó roma kislányt. A darab egyik történetszála a kilenc évvel ezelőtti lincselést, a másik a faluba érkező idegen zsidó ősei felkutatásának nyomát igyekszik feldolgozni. Harmadik történetszálként a darab rendezője Borbély Szilárd Egy bűntény mellékszálai című írását és több versét felhasználva, a költő szülei ellen 2000 karácsonyán elkövetett rablógyilkosság mozzanatait is beépítette az előadás szövegkönyvébe.
A legjobb első verseskötetnek járó állami elismerést, a Gérecz Attila-díjat idén a Debrecenben élő fiatal költő, Áfra János kapta
Glaukóma című kötetéért.
A türelem kóma
éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne
Szerepcsere. Áfra János Glaukóma című kötetéről Borbély Szilárd beszélget a szerzővel.
a türelem kóma
éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne
- See more at:
http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf
a türelem kóma
éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne
- See more at:
http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf
a türelem kóma
éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne
- See more at:
http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf
a türelem kóma
éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne
- See more at:
http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf
Itt a tél, s a február ugyan a legrövidebb hónap, de ha beszorultunk a városba, s a meleg fürdőkben is eleget áztattuk már megfáradt tagjainkat, kulturális éhségünk talán nagyobb, mint az év többi részében. Az elmúlt esztendőkben is szétnéztünk Budapesten, milyen irodalmi programokkal várják a közönséget, de most úgy döntöttünk, nemcsak a frekventált helyek, hanem a blogíró könyvtáros személyes érdeklődésének mentén járjuk körbe a várost, sőt, kitekintünk más műfajokra is.
Utunkat először egy közeli intézmény, a PIM felé vesszük, ahol megnézhetjük, ha tavaly kihagytuk, a június 1-ig látható A megmozdult szótár - Weöres Sándor 100 éves című kiállítást. A Weöres Sándor szövegeiből kiinduló kreatív játékok aktív gondolkodásra késztetik a látogatót: versfoltozás, versrajz, keresztöltés és gondolatfújás, 3D-s versleképzés, verslehívó koppintásra és sok más érdekesebbnél érdekesebb feladat várja a játszani szerető közönséget.
Február 17-én találkozhatunk Borbély Szilárddal, akit már többször idéztünk, ajánlottunk, szerettünk a blogunkon (Nincstelenek című kötete a tavalyi év legnagyobb sikere volt). A beszélgetést a Müpában, a Literárium estek keretében rendezik, házigazda Jánossy Lajos.
S ne hagyjuk ki a Nyitott Műhelyt sem, megnyugodhatunk, a hely nem szűnik meg, csak átalakul és Finta Laci továbbra is nagy szeretettel várja az érdeklődőket. Folytatódik a Literával közös Előhívás, az új széria kortárs szerzők pályakezdésével és első publikációival foglalkozik, terítéken volt már Mészöly Miklós, Lengyel Péter, Bodor Ádám és Garaczi László indulása, február 12-én Kertész ImreBekopog a szerelem című, 1961-es zenés vígjátékával foglalkoznak.
Jim Northup
S ha kedvünk támad böngészgetni a legfrissebb könyvtermésben, térjünk be az Írók Boltjába, de lehetőleg február 10-re időzítsük a látogatásunkat (Kun Árpád Boldog Észak című könyvét tárgyaló ÉS-kvartettről már úgyis lemaradtunk), mert megismerkedhetünk Jim Northrup amerikai indián költővel, kinek Nagy Kis-Madárcímű kötetét magyar fordítója, Gyukics Gábor mutatja be. Jim Northrup anisinábe indián, születésétől az észak-minnesotai Fond du Lac rezervátumban él családjával a hagyományos indián életmódnak megfelelően – ahogy ő megfogalmazta, “rezervátumban születtem, rezervátumban élek, és valószínűleg rezervátumban is fogok meghalni”. Hat verses- és prózakötet szerzője, három színdarabot is írt. Saját rovattal rendelkezik több indián újságban.
Nádas Péter és Forgách András
Menjünk színházba is, a Katona, a Radnótivagy az Örkény igazán pazar kínálattal vár bennünket, de most inkább másfelé vesszük az irányt. A Trafóban február 5. és 7. között Mundruczó Kornél és a Proton Színház közös munkáját, a Demencia című előadást láthatjuk, a darab az öregek és a mentális problémákkal küzdők világába vezet el, s morális kérdéseket tesz fel: mit profitálhat a társadalom abból, ha a pszichiátriai betegek élete meghosszabbodik, mi értelme segíteni a szenvedőknek, ha minden út a halálhoz vezet?
Nem könnyebb témát feszeget a Rózsavölgyi Szalonban a Forgách András rendezte Szorul a hurok című előadás sem, amely Nádas PéterPárhuzamos történetek című regényének néhány motívumát dolgozza fel: két nő, egy férfi, három ember, három sors, három történet – összezárva egyetlen taxiban.
S a színházi előadások felkavaró élménye után nyugalmat kereshetünk a kiállítótermek csöndjében, aki még nem látta, vagy duplázni akar, megtekintheti a Szépművészeti Múzeum február 16-ig meghosszabbított nyitva tartással üzemelő Caravaggiótól Canalettóig című kiállítását, amihez csak annyit tennénk hozzá, érdemes újra megnézni Derek Jarman Caravaggio című, 1986-ban készült filmjét is. De ha igazi békére vágyunk, akkor sétáljunk át az Andrásssy útra, a Kogart HázPárás hegyek - Illatos virágok címmel a hagyományos kínai tusfestészetet mutatja be a 19-20. századból. A tekercsképek többnyire tájakat, növényeket, virágokat és madarakat ábrázolnak, az emberi figurák festése ritkább, főként tájban elhelyezett, apró alakokként láthatók.
S mit kínálnak a filmszínházak ezeken a borongós, szürke estéken?
Az utóbbi hetek Lars von Trier A nimfomániáscímű kultuszfilmjétől volt hangos, itt van a második rész is, Fáy Miklós azt írja a filmről: „A szex volt az utolsó menedék, eksztázis és kábulat, amitől nem érezte magát annyira magányosnak az ember, és most kiderül, hogy aki alaposan kivette belőle a részét, és napi tíz alkalmat kellett leszerveznie, az is éppen olyan kétségbeesett és magányos, mint aki csak otthon ül, és Edgar Allen Poe műveit olvasgatja.”
Ezen a blogon állandóan az irodalom vizein evezünk, akkor hát tervezzük be a február 20-án bemutatandó A titokzatos szerető című filmet, amely a nemrégen 200. születésnapját ünneplő Dickens titkos, szerelmi kapcsolatát mutatja be. A film Claire Tomalin Charles Dickens életecímű biográfiája alapján készült, nálunk 2012-ben adta ki az Európa Kiadó. A 45 éves író 1857-ben ismerkedett meg Ellen Ternannel, az akkor 18 éves színésznővel, az író ugyan külön költözött családjától, de Ellen nyilvánosan soha sem mutatkozhatott vele. Rendező és főszereplő Ralph Fiennes, aki nemcsak színészként, hanem rendezőként is bizonyított már.
S ha már zúg a fejünk, káprázik a szemünk, kavarognak bennünk a gondolatok, nem tehetünk mást, sétáljunk ki a Városligetbe, és az Állatkert felé vegyük az utunkat. 2013-ban az emlősök, a madarak és a hüllők közül 50 fajt szaporítottak sikeresen, ami összesen 248 utódot, kölyköt és fiókát jelent. Nézzük meg, mennyit fejlődött a február 14-én egyéves születésnapját ünneplő elefántborjú, Asha, hogy érzi magát a indiai oroszlán kölykök népes társasága s az augusztus 16-án született két szibériai tigris gyerek, Grusa és Macan, s emlékezzünk meg Tania-ról, a 23 évet élt jegesmedvéről, aki december 5-én távozott az élők világából.
Borbély Szilárd, író, költő kapta az idén a Mészöly Miklós-díjat, amelyet 2014. január 21-én, az író születésének 93. évfordulója alkalmából adtak át Szekszárdon. A Szörényi László elnökletével működő Mészöly Miklós Egyesület a szerző eddigi életművét, különösen a 2013-ban, a Kalligram Kiadónál megjelent Nincstelenek című regényét díjazta.
Közeleg a Karácsony, a
latin betűk könyveket ajánl a karácsonyfa alá, ezúttal a kortárs magyar
irodalom idei terméséből merítve, azzal a reménnyel, hogy az év végi ünnepek
alatt mindenkinek lesz lehetősége egy jó könyvvel bevackolva olvasni. A
bevezető utáni könyvcímek linkek, egy-egy honlapra, kritikára, szövegrészletre, interjúra utalnak, ezzel is segítve a tájékozódást.
Csányi
Vilmos, az etológia professzora nem csak átrándult az
irodalom térfelére, személyében az első szépprózakötetei (A lény és az őrző, 2003),
(Malion és Thea, 2005), megjelenése után vérbeli írót köszönthettünk. Legújabb
műve, A tökéletesség illata a XVI. században élt Avilai Szent Teréz
karizmatikus alakját idézi meg.
A napokban jelent meg a
reneszánsz műveltségű, sokrétű szerző, Géczi
János rendhagyó, válogatott verseskötete, a Kiegészítések egy
Vörösmarty-sorhoz, amelyben nem időrendben követik egymást egy negyedszázad
lírai darabjai, hanem az életmű legjellemzőbb, legizgalmasabb témái, motívumai
mentén.
Nem éppen karácsonyi
olvasmányként ajánlható Hajnóczy PéterJelentések a süllyesztőből című könyve.1975-ben az írónak a Valóság című
folyóiratban publikált szociográfiája egy nyugat-magyarországi elmeszociális otthon
botrányos viszonyait tárja fel. A folyamatosan bővülő anyagot 1981-ben beadta a
Magvető Kiadóhoz, a kézirat azonban csak most, több mint harminc év múltán,
Nagy Tamás, a Hajnóczy-műhely kutatója szerkesztésében jelent meg.
Czapáry
Veronika, a kortárs magyar irodalom „Sofi Oksanenje”
2012-ben, a Jelenkor Kiadónál debütált Anya kacag című regényével. Az idén
megjelent Megszámolt babák az olvasót az emberi részvétlenséggel és szenvedésekkel
egy traumák közt felcseperedő lány történetében szembesíti.
Borbély
SzilárdHalotti pompa (2004) kötete az elmúlt évtized
legnagyobb lírai teljesítménye volt. Az idei Könyvhéten megjelent Nincstelenek
című regénye a gyerekkor kilátástalannak tűnő világába vezet vissza, a
szociografikus elemek mellett a legmegrázóbb a könyv szikár és könyörtelen
nyelvezete.
Talán kevesebben
ismerik a homeopátia mestere, Bóna
László szépírói tevékenységét. A Kalligram Kiadónál 2008-ban jelent meg a Nemszeret – szeret
című kitűnő esszégyűjteménye. A Mit képzelsz?. Szövegek a képzeletrőlcímű új kötetében
a szerző a parabolisztikus történetek középpontjába az apa és fiú kapcsolatot
állítja.
Az idén többször is
felhívtuk a figyelmet a Békés Pál-díjas Tompa
AndreaFejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben című regényére, mert az év egyik
kiemelkedő írói teljesítményének gondoljuk. A korábban színházi írásairól
ismert kolozsvári születésű szerző (első regénye A hóhér háza, 2010) könyve a
múlt század eleji Kolozsvárra vezet vissza, a mű két orvos, egy magányos férfi
és egy magányos nő párhuzamos életrajza, akik felváltva beszélnek hozzánk.
Nagysikerű könyveihez
hasonlóan (Budapest, nőváros, 2004), (Milyen egy női mell?: hazánk szíve, 2006), Kőrösi Zoltán női sorsok
köré építi új regényét. A Magyarka egy család történetét mondja el három nemzedéken
keresztül, a hagyományokat őrző nagymamától a tanárnő anyán át a szexuális
rabszolgamunkára kényszerülő lányig.
Úgy gondoljuk, hogy a gyermekirodalom
egyenértékű társa az ún. felnőttirodalomnak, nemcsak a gyerekeknek, hanem az
idősebbeknek is beható élményt jelenthet egy színvonalas mese vagy gyermekvers olvasása.
Nehéz volt a választás az idei bőséges könyvtermésből. A költőként ismert Sopotnik Zoltán (Saját perzsa, 2012)első
gyermekeknek szánt munkáját tartjuk a kezünkben, aFahéjas kertet. „A Fahéjas
kert valójában egy erdő. Nem is erdő, földrész, óriáskontinens, bolygó. Ha
jobban belegondolok: csillagrendszer. És ha még hunyorgok is, úgy erőltetem az
agyam, valójában a világmindenség.” A szürrealisztikus, filozofikus mese
két főhőse Nagyapa és Lassú Báró, és olyan csodás lények népesítik be, mint a
Lépeklények, a Hecc macskák vagy a Viszlát halak.
Az utóbbi hetek
irodalmi szenzációja volt, hogy kiderült, ki bújik meg a Spiegelmann
Laura álnév mögött. Az Édeskevés 2008-as megjelenése óta titok övezte a szerző
kilétét, egy fülszöveg bibliográfiai adataként tárult fel, hogy Kabai Lóránt írta az először blog
formájában publikált szöveget. A Műút szerkesztőjeként is ismert költő (előző
kötete Klór, 2010) után most az Avasi keserű című új verseskötetére szeretnénk
ráirányítani a figyelmet.
S a blogírónak is
vannak kedvencei, az idei év felfedezése és meglepetése számára Kun ÁrpádBoldog Északcímű kötete a
Magvetőnél. A mű az afrikai Aimé Billion Norvégiába kerülését és életét meséli
el, de nem csak erről van szó, a történet elemi sodrása mellett a regény
szövege tiszta és áttetsző, akár egy hópehely.
„Ha
akkoriban elégedettnek éreztem magam, az mégsem abból fakadt, hogy új BMW-m
lett, hanem attól volt, amit mindenfajta részletfizetés nélkül, teljesen ingyen
adott az északi természet: a hótól. Az az áradó boldogság, ami életem legelső
hópelyhei láttán feltört belőlem, azóta sem apadt el. Szivárgott, majd
visszafagyott, mint a jégátfolyások az úttesten a szurdokban. Ha néha kedvetlen
lettem, elég volt rácsodálkoznom a hóra, megállapítanom, hogy mindenhol
körbevesz, és visszatért az első hóesés boldogsága.”
Néhány irodalmi portál (Litera, Prae.hu, Irodalmi Jelen) körkérdést intézett a kritikusokhoz, szerkesztőkhöz, az irodalmi élet szervezőihez, mondjanak véleményt 2011. publikációiról, írói teljesítményeiről. Jelen összeállításunk válogatás, nem rangsort akar felállítani, hanem a szépirodalmi termés sokszínűségére szeretné felhívni a figyelmet.
