"...Az író mindig levelet ír. Vajon kinek a kezébe kerül? Vajon micsoda visszhangot kelt benne? Vajon lát-e engemet, átérzi-e csak ezredrészét is annak a szükségnek, amely írásra kényszerít? Nem tudom. Hiába minden hipokrízis és hencegés. Akár verejtékezve írunk, akár gondatlanul füstölve két feketekávé között, keserű lámpaláz gyötör minden írót. Ájulatos bizonytalanságban vergődünk, íróasztalunk előtt az ismeretlen tömeg. Ha egy tengerparton kiabálnék a ködnek és a messze végtelenségnek, nem éreznék ily fájó szorongást, mint mikor a szokott pózban, kezemben egy tollal, tentával karmolom tele a fehér papírt és elküldöm a nyomdába, hogy az ólombetű és a rotációs gép röpítse ismeretlen sorsa felé..."
Kosztolányi Dezső: Azokról, akiknek írunk
1927 tavaszán Miskolcon rendezték meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének rendes évi közgyűlését. A tanácskozáson Supka Géza, a Literatura című folyóirat főszerkesztője azzal a javaslattal állt elő, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként könyvnapokat kell rendezni.
„Az évnek egyik napján (…) az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely (…) az írót és közönséget kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás is kimenjen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”
1929. május 13-án megnyílt az első magyar könyvhét. A hivatalos megnyitón, az Akadémia dísztermében gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter mondott ünnepi beszédet. Felvázolta egy új tantárgy, az olvasástan bevezetésének szükségességét, a könyvhét céljáról pedig így nyilatkozott:
„A magyar társadalom legszélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyvet s meg kell győznünk az olvasás hasznosságáról.”
Május 14-én és 15-én az utcákon 10 százalékos árengedménnyel, magyar írók részvételével könyvvásár zajlott, 16-án csütörtökön a Magyar Írók Egyesülete rendezett díszelőadást a Nemzeti Színházban. 17-én és 18-án a könyvkereskedésekben rendeztek kedvezményes vásárt. A Rádió helyszíni közvetítést adott az eseményekről, s előadás-sorozatában olyan írók beszéltek a könyv és a közönség kapcsolatáról, mint Kosztolányi vagy Móricz.
Az első könyvhéten nem volt még könyvheti lista, de erre az alkalomra jelent meg például Szabó Dezső Az elsodort falu vagy Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye.
Az idei könyvhetet június 7-től 11-ig rendezik meg. Június 7-én 16 órakor a budapesti Vörösmarty téren Ferdinandy György, József Attila-díjas író nyitja meg a 83. Ünnepi Könyvhetet és Gyermekkönyvnapokat. A Liszt Ferenc téren Grecsó Krisztián mond beszédet 17 órától. 95 hazai és határon túli kiadó 335 újdonságot jelentet meg, kizárólag magyar szerzők köteteit, s ezek közül 46 szól a gyermekeknek.
A könyvhét hagyományos központi helyszíne, a Vörösmarty tér és környéke mellett a fővárosban még öt kerületben, s szerte az országban több mint nyolcvan városban, községben lesz könyvheti rendezvény, s magyar könyvhét lesz az idén is Erdélyben, Kolozsvárott.
A könyvheti szombaton, június 9-én, a Vörösmarty téren megrendezik a Könyvek Éjszakáját, utcabállal, sok programmal, éjszakai dedikálásokkal.
A könyvhét és a könyvek. A magyar könyvhét története 1941-ig.
83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok (részletes program)
1929. május 13-án megnyílt az első magyar könyvhét. A hivatalos megnyitón, az Akadémia dísztermében gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter mondott ünnepi beszédet. Felvázolta egy új tantárgy, az olvasástan bevezetésének szükségességét, a könyvhét céljáról pedig így nyilatkozott:
„A magyar társadalom legszélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyvet s meg kell győznünk az olvasás hasznosságáról.”
Május 14-én és 15-én az utcákon 10 százalékos árengedménnyel, magyar írók részvételével könyvvásár zajlott, 16-án csütörtökön a Magyar Írók Egyesülete rendezett díszelőadást a Nemzeti Színházban. 17-én és 18-án a könyvkereskedésekben rendeztek kedvezményes vásárt. A Rádió helyszíni közvetítést adott az eseményekről, s előadás-sorozatában olyan írók beszéltek a könyv és a közönség kapcsolatáról, mint Kosztolányi vagy Móricz.
Az első könyvhéten nem volt még könyvheti lista, de erre az alkalomra jelent meg például Szabó Dezső Az elsodort falu vagy Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye.
Az idei könyvhetet június 7-től 11-ig rendezik meg. Június 7-én 16 órakor a budapesti Vörösmarty téren Ferdinandy György, József Attila-díjas író nyitja meg a 83. Ünnepi Könyvhetet és Gyermekkönyvnapokat. A Liszt Ferenc téren Grecsó Krisztián mond beszédet 17 órától. 95 hazai és határon túli kiadó 335 újdonságot jelentet meg, kizárólag magyar szerzők köteteit, s ezek közül 46 szól a gyermekeknek.
A könyvhét hagyományos központi helyszíne, a Vörösmarty tér és környéke mellett a fővárosban még öt kerületben, s szerte az országban több mint nyolcvan városban, községben lesz könyvheti rendezvény, s magyar könyvhét lesz az idén is Erdélyben, Kolozsvárott.
A könyvheti szombaton, június 9-én, a Vörösmarty téren megrendezik a Könyvek Éjszakáját, utcabállal, sok programmal, éjszakai dedikálásokkal.
A könyvhét és a könyvek. A magyar könyvhét története 1941-ig.
83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok (részletes program)
