"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kőrösi Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kőrösi Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 18., hétfő

foci és irodalom

Oroszországban zajlik a 2018-as labdarúgó-világbajnokság. A latin betűk olyan kortárs magyar írók munkáiból válogatott, amelynek témája, a foci.


„…Elég ledobni a trikókat kapufának. Vagy a táskákat. Ettől eddig a kapu. Egy többé-kevésbé sík terület, szerény eszközök. Bármilyen labda megfelel. Egy labda, olyan emberfej nagyságú. A friss bőr szaga. Kiteszi. Tedd ide. A labdát terelgetik. Kézzel nem. Kézzel nem nagy művészet, kézzel a lányok dobálják. Gömb és az ember, megunhatatlan mozgássorozatok. Támadás, csel, átadás. Szerel, véd. Valóban úszott a levegőben. Egy csel. Jól elemezhető, boldog szerkezetek. Ahogy elhozza két védő között, ezek a mozdulatok. A hálóba emel. Fölmegy, elfejeli, lelassítod és visszajátszod. A labda kifli-pályája negyven méteres átadásnál. Hallatlanul finom, szörnyű kemény. Durva. Lovagias. Elegáns és erőszakos. A csapatom, az enyimek, a mi városunk, haza, az utcánk, külön, az enyéim, ezek mi vagyunk. Hierarchia és munkamegosztás, tekintély és szolidaritás. Mindenki tudja, ki milyen, hogy mire lehet számítani. Hátra jön-e, ha kell. Olyan, ahogy játszik, úgy játszik, ahogy él. Ott van-e. Tudja-e, hogy ez nem vicc, ez futball, a játék nem vicc. Egy gól. Mindenki tudja, mi az. Mi értük el, bár inkább: de) ő rúgta be. Gólt értünk el, és az - nem túlzás – csodálatos: nem szórják, nem potyog. Ritkán esik gól, a gól: csoda.(…)"

Kukorelly Endre: A futball mint akarat és képzet
In: Kukorelly Endre: Napos terület
Budapest: Pesti Szalon, 1994.

A foci a huszadik század legnépszerűbb magyar sportja, irodalmunkat is kezdettől szenvedélyesen foglalkoztatja Karinthytól Mándy Ivánon át napjainkig. A magyar íróknak nemcsak témája, hanem kedvtelése is a foci. Évtizedekkel ezelőtt legendás íróválogatott alakult SzocReál néven, egyszerre utalva a korszak legnagyobb csapatára, a Reál Madridra és a hivatalos irodalmi kánonra, a szocialista realizmusra. Az új Magyar  Íróválogatott 1993-ban alakult, nemzetközi kupákban is jeleskednek.

A kortárs irodalom a legkülönbözőbb műfajokban játssza a futballt. Íme, néhányan a mezőnyből:

Benedek Szabolcs: Focialista forradalom
Budapest: Libri, 2013.

Darvasi László: A titokzatos világválogatott: a labdarúgás története
Budapest: Magvető, 2006.

Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére
Budapest: Magvető, 2006.

Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából
Pozsony: Kalligram, 2015.

Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik
Budapest, Ab Ovo, 1995.

Kiss Ottó: Focisták kézikönyve (gyerekkönyv)
Budapest: Pozsonyi Pagony, 2012.

Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs: történetek a titkos magyar focikönyvből
Pozsony: Kalligram, 2012.

Lázár Ervin: Foci (képes mesekönyv)
Budapest: Móra, 2014.

Mándy Iván: A pálya szélén
Budapest: Magvető, 1963.

Pető Péter: Leshatár: világvégi futballpályákon
Budapest: Pesti Kalligram, 2017.

Sajó László: A futball ábécéje és más történetek
Budapest: Osiris, 2014. 

Tandori Dezső: Nagy gombfocikönyv: A Liverpool a Vízivárosban
Budapest: Móra, 1980.

Tizenegy dressz: focinovellák. Vál., szerk., utószót írta Tarján Tamás
Budapest: General Press, 1996.

Eső 2001/1., 2010/2., Foci-tematikus számok


"A pálya legunalmasabb, legcéltalanabb területe az öt és feles, és mégis. Csak kapukirúgásra szolgál, már arra se, hanyagul odadobják a labdát a környékére, mintha ott se lenne. Már ott sincs. Meg állítólag a kapusokat védi, nem igaz. Dögkeselyű csatárt az öt és feles nem állítja meg, a labdát a kapussal együtt a hálóig rugdalja, hogy a bíró is biztos legyen a dolgában. Gól. Az öt és felesnek semmi értelme, mégis itt van, itt lesz. És ha térdig ér a sár, a hó, az öt és felest letakarítják, bevetik fűrészporral, a drukkerek aggódva nézik. Az öt és feles a miénk. Misztériuma van, tudják a kapusok és a csatárok.
Szentély. Ott túl már a gól van. Ahhoz meg mi közünk. Véráztatta, kies vidék itt e, tudja a centerhalf, ő szokta orrba vágni a centert, szögletre várván. Mit nekem a tizenhatos vonala, mely perdöntő, a tizenegyes pont, mely előtt meghajol minden ítélet-végrehajtó! Még a korner köríve is izgalmasabb Tenálad, negyedkörív, fél gól, ámde nem. Szeretlek. Itt vagyok. Hon."
Sajó László: Nekifutás
In: Sajó László: Öt és feles
Budapest: Osiris, Magyar Narancs, 2008.

2013. december 9., hétfő

könyvek a karácsonyfa alá


Közeleg a Karácsony, a latin betűk könyveket ajánl a karácsonyfa alá, ezúttal a kortárs magyar irodalom idei terméséből merítve, azzal a reménnyel, hogy az év végi ünnepek alatt mindenkinek lesz lehetősége egy jó könyvvel bevackolva olvasni. A bevezető utáni könyvcímek linkek, egy-egy honlapra, kritikára, szövegrészletre, interjúra utalnak, ezzel is segítve a tájékozódást.

Csányi Vilmos, az etológia professzora nem csak átrándult az irodalom térfelére, személyében az első szépprózakötetei (A lény és az őrző, 2003), (Malion és Thea, 2005), megjelenése után vérbeli írót köszönthettünk. Legújabb műve, A tökéletesség illata a XVI. században élt Avilai Szent Teréz karizmatikus alakját idézi meg. 

A napokban jelent meg a reneszánsz műveltségű, sokrétű szerző, Géczi János rendhagyó, válogatott verseskötete, a Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz, amelyben nem időrendben követik egymást egy negyedszázad lírai darabjai, hanem az életmű legjellemzőbb, legizgalmasabb témái, motívumai mentén.

Nem éppen karácsonyi olvasmányként ajánlható Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című könyve. 1975-ben az írónak a Valóság című folyóiratban publikált szociográfiája egy nyugat-magyarországi elmeszociális otthon botrányos viszonyait tárja fel. A folyamatosan bővülő anyagot 1981-ben beadta a Magvető Kiadóhoz, a kézirat azonban csak most, több mint harminc év múltán, Nagy Tamás, a Hajnóczy-műhely kutatója szerkesztésében jelent meg.

Czapáry Veronika, a kortárs magyar irodalom „Sofi Oksanenje” 2012-ben, a Jelenkor Kiadónál debütált Anya kacag című regényével. Az idén megjelent Megszámolt babák az olvasót az emberi részvétlenséggel és szenvedésekkel egy traumák közt felcseperedő lány történetében szembesíti.

Borbély Szilárd Halotti pompa (2004) kötete az elmúlt évtized legnagyobb lírai teljesítménye volt. Az idei Könyvhéten megjelent Nincstelenek című regénye a gyerekkor kilátástalannak tűnő világába vezet vissza, a szociografikus elemek mellett a legmegrázóbb a könyv szikár és könyörtelen nyelvezete.

Talán kevesebben ismerik a homeopátia mestere, Bóna László szépírói tevékenységét. A Kalligram Kiadónál 2008-ban jelent meg a Nemszeret – szeret című kitűnő esszégyűjteménye. A Mit képzelsz?. Szövegek a képzeletről című új kötetében a szerző a parabolisztikus történetek középpontjába az apa és fiú kapcsolatot állítja.

Az idén többször is felhívtuk a figyelmet a Békés Pál-díjas Tompa Andrea Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben című regényére, mert az év egyik kiemelkedő írói teljesítményének gondoljuk. A korábban színházi írásairól ismert kolozsvári születésű szerző (első regénye A hóhér háza, 2010) könyve a múlt század eleji Kolozsvárra vezet vissza, a mű két orvos, egy magányos férfi és egy magányos nő párhuzamos életrajza, akik felváltva beszélnek hozzánk.

Nagysikerű könyveihez hasonlóan (Budapest, nőváros, 2004), (Milyen egy női mell?: hazánk szíve, 2006), Kőrösi Zoltán női sorsok köré építi új regényét. A Magyarka egy család történetét mondja el három nemzedéken keresztül, a hagyományokat őrző nagymamától a tanárnő anyán át a szexuális rabszolgamunkára kényszerülő lányig.

Úgy gondoljuk, hogy a gyermekirodalom egyenértékű társa az ún. felnőttirodalomnak, nemcsak a gyerekeknek, hanem az idősebbeknek is beható élményt jelenthet egy színvonalas mese vagy gyermekvers olvasása. Nehéz volt a választás az idei bőséges könyvtermésből. A költőként ismert  Sopotnik Zoltán (Saját perzsa, 2012) első gyermekeknek szánt munkáját tartjuk a kezünkben, a Fahéjas kertet. „A Fahéjas kert valójában egy erdő. Nem is erdő, földrész, óriáskontinens, bolygó. Ha jobban belegondolok: csillagrendszer. És ha még hunyorgok is, úgy erőltetem az agyam, valójában a világmindenség.” A szürrealisztikus, filozofikus mese két főhőse Nagyapa és Lassú Báró, és olyan csodás lények népesítik be, mint a Lépeklények, a Hecc macskák vagy a Viszlát halak.

Az utóbbi hetek irodalmi szenzációja volt, hogy kiderült, ki bújik meg a Spiegelmann Laura álnév mögött. Az Édeskevés 2008-as megjelenése óta titok övezte a szerző kilétét, egy fülszöveg bibliográfiai adataként tárult fel, hogy Kabai Lóránt írta az először blog formájában publikált szöveget. A Műút szerkesztőjeként is ismert költő (előző kötete Klór, 2010) után most az Avasi keserű című új verseskötetére szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

S a blogírónak is vannak kedvencei, az idei év felfedezése és meglepetése számára Kun Árpád Boldog Észak című kötete a Magvetőnél. A mű az afrikai Aimé Billion Norvégiába kerülését és életét meséli el, de nem csak erről van szó, a történet elemi sodrása mellett a regény szövege tiszta és áttetsző, akár egy hópehely.

„Ha akkoriban elégedettnek éreztem magam, az mégsem abból fakadt, hogy új BMW-m lett, hanem attól volt, amit mindenfajta részletfizetés nélkül, teljesen ingyen adott az északi természet: a hótól. Az az áradó boldogság, ami életem legelső hópelyhei láttán feltört belőlem, azóta sem apadt el. Szivárgott, majd visszafagyott, mint a jégátfolyások az úttesten a szurdokban. Ha néha kedvetlen lettem, elég volt rácsodálkoznom a hóra, megállapítanom, hogy mindenhol körbevesz, és visszatért az első hóesés boldogsága.”
 Kun Árpád: Boldog Észak (részlet)





Bóna László: Mit képzelsz? : szövegek a képzeletről
Pozsony: Kalligram, 2012. 


Borbély Szilárd: Nincstelenek: Már elment a Mesijás?
Pozsony, Kalligram, 2013. 


Csányi Vilmos: A tökéletesség illata
Budapest: Libri, 2013. 

Czapáry Veronika: Megszámolt babák
Budapest: Scolar, 2013. 

Géczi János: Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz 
Budapest: Gondolat, 2013. 

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből 
Budapest: Magvető, 2013. 

Kabai Lóránt: Avasi keserű 
Miskolc: Szoba Kiadó, 2013. 

Kőrösi Zoltán: Magyarka: Család, regény 
Pozsony: Kalligram, 2013. 

Kun Árpád: Boldog Észak: Aimé Billion mesél 
Budapest: Magvető, 2013. 

Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert: Nagyapa és Lassú báró 
Budapest: Kolibri, 2013.  

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól: Kettő orvos Erdélyben 
Pozsony, Kalligram, 2013.