"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)
2019-ben tizennégy, írói pályájuk elején járó szerző, köztük
a magyar Mán-Várhegyi RékaMágneshegy című regényével nyerte el az Európai Unió Irodalmi Díját.
Mán-Várhegyi Réka 1979-ben született, jelenleg Budapesten él. Boldogtalanság az Auróra-telepen című novellagyűjteménye 2014-ben a JAK-kendő díj eredményeképpen jelent meg a JAK-füzetek gondozásában.
Az Európai Bizottság 2009-ben - a Kreatív Európa program
támogatásával - hívta életre az Európai Unió Irodalmi Díját. A díjat az unió
minden évben írói pályájuk elején járó szerzőknek ítéli oda, hogy ráirányítsa a
figyelmet a kortárs európai irodalom gazdagságára, valamint Európa sokszínű
kulturális és nyelvi örökségére.
A díjazás során az országok hároméves ciklusban kerülnek
sorra, évente 11-13 ország zsűrijét kérik fel a díjazandó író kiválasztására.
Magyarországra legutóbb 2015-ben került sor, akkor Szvoren Edina Nincs, és ne
is legyen című elbeszéléskötetét díjazták.
A győztesek október 2-án vehetik át díjukat és a díjjal járó
ötezer eurós (mintegy 1,6 millió forint) pénzjutalmat Brüsszelben.
A Libri irodalmi díjnyertese
2019-ben Szvoren EdinaVerseim című novelláskötete. A Libri irodalmi közönségdíjat
pedig Krusovszky DénesAkik már nem leszünk sosem című
regénye kapta. A Libri
irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes
díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.
"Lehet, hogy egész
Skandinávia irodalma erősnek számít manapság, de én úgy gondolom, Norvégia
domináns: semelyik másik északi ország irodalmában sincsenek olyan sokkoló,
ütős írások, mint nálunk – nyilatkoztaPer
Petterson norvég író. Ezt a kijelentést csak megerősíthetjük, az
észak-európai, ezen belül a norvég irodalom soha nem látott népszerűségnek
örvend Magyarországon, az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Norvégia és Karl Ove Knausgardvolt.
S ha korábban a norvég irodalom hívószavára
a hazai színpadokon gyakran játszott Ibsen
neve jutott először eszünkbe, vagy a politikai nézetei miatt megosztó,
Nobel-díjas Knut Hamsuné (Irodalmi szövegek – politikai állásfoglalások: a Hamsun-jelenség / Masát András szerk. Budapest,
Gondolat, 2011.), manapság a skandináv krimi norvég
nagymestere, Jo Nesbo viszi el a
pálmát. Mint tudjuk, Nesbo zenészként is megállja a helyét, s míg várjuk a
következő Harry Hole-történetet (Knife),
addig az olvasók figyelmébe ajánljuk a szerzőnek a Hogarth Shakespeare project részeként megjelent Macbeth-átiratát.
S ha norvég detektívtörténet, akkor ne felejtsük el megemlíteni Karen Fossum Konrad Sejer-történeteit;
az Indiai feleséget minden idők
legjobb norvég krimijévé választották.
Jo Nesbo és együttese, a Di Derre
Világhírű norvég íróból pedig van elég, az idei könyvfesztiválon testközelből láthattuk a Budapest Nagydíjas Karl Ove Kanusgardot, a Harcom (Min Kamp) című regényfolyam szerzőjét, aki ugyan rég túl van már a világsikert hozó művén (Magyarországon csak a negyedik kötetnél járunk), de még mindig készséggel és udvariasan válaszolt az újságírók kérdéseire.
K. O. Knausgard (fotó latin betűk)
E blogban többször is ajánlottuk a már megjelent
köteteket, most a jó ideje Norvégiában élő Kun
Árpád (a nagyon szerethető Boldog
Észak című regény szerzőjének) egy írására szeretnénk felhívni a figyelmet az Alföldből: Egy olvasás története. Töredékek Karl Ove Knausgard Min Kampjáról. Knausgard tanára volt a bergeni egyetemen a
kortárs norvég irodalom egyik legnagyobb hatású képviselője, Jon Fosse (az irodalom megbecsülését mi
sem mutatja jobban, hogy Fosse a norvég király által a mindenkori „nemzet
művésze” számára fenntartott lakhelyen, a királyi udvarban álló ún. Barlangban [Grotten]
lakik). Legjelentősebb prózai műve a Melankólia,
de színpadi szerzőként is többször bemutatkozott már Magyarországon,
legutoljára az Alvás című drámáját
tűzte műsorára a Magyar Színház.
2016-ban szintén Budapest
Nagydíjasként köszönthettük Jostein Gaardert, akit a Sofie világa
című filozófiai ismeretterjesztő ifjúsági regénye (mintegy 60 nyelvre
fordították le) tett világszerte ismertté. De visszatérő vendégünk Per Petterson, a Lótolvajok
című regény szerzője is, Tore Renberg (Holnap találkozunk, Mégis van apám) pedig annyira megkedvelte
Budapestet, hogy még az esküvőjét is hazánkban tartotta. A skandináv irónia sem
hiányozhat a kínálatból, a fanyar humorú Erlend
Loe Doppler-történetei letehetetlen olvasmányok. A természet mindig nagy
súllyal jelenik meg a norvég prózában, jó példa erre a közelmúltban megjelent StroksnesTengerkönyv című munkája vagy Roy
Jacobsennek a Barroy-család történetét elmesélő szikár nyelvezetű prózája, A láthatalanok, de egyre több, a
globalizációs folyamatok környezetre gyakorolt hatását bemutató művet is
találunk: Maja LundeA méhek története című könyvének
víziója, miszerint a rovarok eltűnhetnek Földről, már maga a jelen.
S tovább barangolva a kortárs norvégok között érdemes még megemlíteni Carl Frode Tiller Bekerítés című lélektani trilógiáját, Kjell Askildsen szűkszavú, egyszerű mondatokkal operáló novellafüzéreit (Úgy, mint azelőtt), továbbá Linn Ulmann történetközpontú regényeit (Stella zuhan), legutóbb szülei, Ingmar Bergman és Liv Ullmann kapcsolatát írta meg Nyugtalanok címmel. S mielőtt megtekintenék ajánló
bibliográfiánkat, ahol a könyv címére (link) kattintva recenziókat, kritikákat,
interjúkat olvashatnak az adott műről, illetve szerzőjéről, befejezésként a
norvég líra kiemelkedő alakjának egy versét szeretnénk bemutatni. Olav H.
Hauge (1908–1994) költő volt és kertész. A nyugat-norvég partvidék egyik
legszebb részén, a hardangeri Ulvikben élte le életét, kis birtokát,
almáskertjét művelve, távol a hangadó művészeti köröktől, az irodalmi élettől.
Hó
Ahogy ébredtem,
a szoba:
fehér, vakító
fénycsoda.
Kint kék a nappal.
Nyírfa csapta
havát az égi
üveglapra.
Nem bírta meg
a süppeteg
fehér hó, csak a
fürjeket.
(ford. Illyés
Gyula)
Åmodt, Tina: Betonpróza /ford. Kovács Katáng Ferenc/
Budapest, Pont, 2012.
Askildsen, Kjell: A thesszaloniki kutyák: novellák /vál. és ford. Pap
Vera-Ágnes/
Budapest, Noran, 2004.
Askildsen, Kjell: Úgy, mint azelőtt /ford. Pap Vera-Ágnes/
Budapest, Európa, 2012.
Breiteig, Bjarte: Fantomfájások /ford. Fejérvári Boldizsár
Budapest, Noran Libro, 2019.
Christensen, Lars Saabye: A féltestvér/ford. Patat Bence/
Budapest, Gondolat, 2015.
Dahl, Niels Fredrik: Úton egy barát felé / ford. és az utószót írta
Földényi Júlia /
Budapest, Scolar, 2008.
Strøksnes, Morten Andreas: Tengerkönyv: sós történet barátságról, kalandról és a felszín alatt nyüzsgő életről /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Jelenkor, 2018. Tiller, Carl Frode: Bekerítés / ford. A. Dobos Éva /
Budapest, Gondolat, 2011.
Tiller, Carl Frode: Bekerítés 2. /ford. A. Dobos Éva/
Budapest, Gondolat, 2013.
Tiller, Carl Frode: Bekerítés 3. /ford. A. Dobos Éva/
Budapest, Gondolat, 2017.
Ullmann, Linn: Áldott gyermek/ford. Varsányi-Munkácsi Eszter/
Budapest, Scolar, 2016.
Ullmann, Linn: Kegyelem /ford. Deák Sarolta/
Budapest, Scolar, 2007.
Ullmann, Linn: Mielőtt elalszol /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Scolar, 2012.
Ullmann, Linn: A nyugtalanok/ford. Pap Vera-Ágnes/
Budapest, Scolar, 2016.
Ullmann, Linn: Stella zuhan /ford. Földényi Júlia/
Budapest, Scolar, 2011. Ullmann, Linn: Szemem fénye /ford. Petrikovics Edit/
Budapest, Scolar, 2012.
Uri, Helene: Szavak a múltból / ford. Vaskó Ildikó/
Budapest, L'Harmattan, 2015.
Uri, Helene: A legjobbjaink / ford. Vaskó Ildikó /
Budapest, L'Harmattan, 2013.
