"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2019. június 14., péntek

Ünnepi Könyvhét, 2019

2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét. Az idén a Duna-korzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen várják a könyvkiadók a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődő olvasókat.


A rendezvényt ajánló összefoglalónkra készülve tervünk még az volt, hogy egy Márai- idézettel emlékezünk a háború után megrendezett első könyvnapokra, amikor a még romokban heverő város könyvünnepet tartott. Elképzelésünket azonban átírta egy megrázó esemény. Június 3-án meghalt Térey János, kortárs irodalmunk kiemelkedő alakja.
Tavaly, 2018-ban, a Magyar Próza Napján könyvtárunk vendége volt. Lelkesen készült az eseményre, részleteket küldött az akkor még megjelenés előtt álló Káli holtak című regényéből, majd a könyvet néhány hónappal később a Kortárs és kedvelt című, a mai magyar irodalmat népszerűsítő játékunk leendő győztesének dedikálta.


„Nem akarnok és önjelölt vátesz volt, ő költőnek született, ez teljesen egyértelmű volt. Engedelmesen hajlott kezében a nyelv, úgy pofozta, csűrte-csavarta, ahogy a kedve tartotta, érezte a költészet, e varázstalanított világban az egyetlen mágikusnak megmaradt erő minden varázsigéjét. Az intuíciót mindig meg tudta szűrni a műveltségen, engedelmesen gördültek elé a szavak, meg tudta nyitni a magyar legősibb rétegeit, és parádésan keverte az újjal. Élvezet és ünnep volt minden vele töltött perc, mert az ember mindig az Örök Költővel beszélt; ő volt a bizonyíték arra, hogy ha van is idő, nincsen mégsem. Az első pillanattól kezdve a saját hangján szólalt meg, a nyelvből összetéveszthetetlen Térey-hangot kalapált, és ezt a fegyvert forgatta aztán sikerrel 48 éves koráig”- írja Péterfy Gergely A költő halálára – búcsú Térey Jánostól című írásában.

E sorok után nehéz megszólalni, de most nézzünk szét a könyvheti lista kínálatában! Az elmúlt héten a Litera 4 részes sorozatában válogatott az újdonságokból, érdemes elolvasni a szerkesztők ajánlóit!
Az évről-évre kiadott Körkép és Szép versek az idén sem marad el, a kortárs rövid próza és líra friss terméseit bemutató kötetek igen népszerűek és tájékozódási pontot jelentenek a széles olvasóközönség körében.

A verseskötetek szerzői közül két költőre hívjuk fel a figyelmet. Nádasdy Ádám a közelmúltban sorra fordította újra a klasszikus irodalom kiemelkedő alkotásait: Shakespeare  drámáit, Dante Isteni színjátékát. Katona József Bánk bánjának idén megjelent mai magyar nyelvű prózai átdolgozása pedig vélhetően megkönnyíti majd diák és tanár munkáját a magyar irodalom oktatásában is. A Jól láthatóan lógok itt című kötete a Magvető népszerű Időmérték című sorozatában jelenik meg.

Igazi irodalmi szenzáció volt 2017-ben, hogy Peer Krisztián 15 év hallgatás után jelentkezett a 42 című, a barátnője korai és hirtelen halálát feldolgozó verseskötetével, az idén a  Jelenkornál kiadott kötetének a címe Nem a sajátod.

A prózai köteteket böngészve most is széles kínálattal találkozunk. Nagy a várakozás az olvasók körében is sikert arató, 2015-ben Aegon-djat kapott Kitömött barbár szerzőjének, Péterfy Gergelynek az új regényét illetően, már a címe is ígéretes, A golyó, amely megölte Puskint. Schein Gábor az utóbbi évek nagyszerű esszé-, illetve lírai kötetei után (Esernyők a Kossuth téren, Üdvözlet a kontinens belsejéből), nem beszélve Füst Milán-monográfiájáról, szintén nagyprózát írt, Megleszünk itt címmel a mai értelmiségi lét útvesztőit tárja elénk.
A bloggerként indult Szeifert Natália Az altató szerekről című művét már korábban ajánlottuk a latin betűk oldalain. A most megjelenő, Mi van veletek, semmi című prózájának középpontjában a kétezres évek harmincas-negyvenes generációja áll.

A kortárs magyar rövid próza egyik mestere, Tóth Krisztina (legutóbbi kötete, a Párducpompa) most Fehér farkas címmel jelenteti meg új novelláit, Nádas Péter pedig egy karcsú esszékötettel lepi meg olvasóit A szabadság tréningjei címmel.

„Tizenhat éve élek e fa közelében. Nem a házat vettem meg, nem az udvart, nem a hozzá tartozó földet, hanem a fát. Helyesebben soha, egyetlen pillanatra nem éreztem, hogy a vásárlással a fa a tulajdonomba került volna. Legfeljebb ahhoz vásároltam magamnak jogot, hogy minden évszak minden napján közelről figyeljem. Tizenhat éve nézem ezt a fát, rendszeres fényképezése mégis kivételes meglepetéseket tartogatott. Nem gondoltam volna, hogy a lassan vörösödő, majd sárguló lombozat az első fagyos éjszakán visszazöldül. Ezek szerint az embernek még azokkal az előítéletekkel is meg kell küzdenie, amelyeket egy életen át az őszről táplált. Világos, az elszíneződött levelek az első hidegebb éjszakán lehullnak, s az addig védelmükben élő zöldek megmaradnak. Miközben az ember abban a hiszemben él, hogy ősszel a fáknak folyamatosan színesedik és folyamatosan ritkul a lombja. S lám, nem minden évben teszi így, de minden évben szakaszosan teszi, s a fa minden éve más év” – írja Nádas Péter a kötet egyik, 1999-es esszéjében.

A körtefa (fotó Nádas Péter)

S ha kitekintünk a határon túlra, elsőként Balázs Attilának a vajdasági Forum Kiadónál megjelenő magyarfauszt című regényére szeretnénk felhívni a figyelmet, az Újvidéken élő Végel László pedig Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényével jelentkezik. Sokan várjuk az erdélyi Szilágyi Istvántól a Katlanvárost, a kötet olyan írásokból válogat, amelyek külön-külön napvilágot láttak a kolozsvári hetilap, az Utunk évkönyveiben. A közelmúltban elhunyt Grendel Lajos nemcsak szépíróként volt az egyetemes magyar szépirodalom kiemelkedő szerzője, hanem a pozsonyi egyetem oktatójaként is tevékenykedett, most Modern magyar irodalomtörténetének új, bővített kiadását vehetjük kézbe.

Az utóbbi években néhány, már klasszikusnak számító szerző új életmű kiadása indult el: a Könyvhéten lát napvilágot Mészöly Miklós eredetileg 1952-ben megjelent Sötét jelek című elbeszéléskötete a Jelenkornál, a Helikon Kiadónál Örkény István a Tóték prózai változata és a „Rózsakiállítás” van terítéken, a Jaffa a Szabó Magda-sorozatában pedig a szerzővel készített beszélgetéseket gyűjtötte egybe Interjúk címmel.
Összeállításunk végén tekintsünk ki egy kicsit a gyerekirodalomra is, az idén Kiss Judit Ágnes A tündérkeresztanya, Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik kötetén akadt meg a szemünk, s hogy Lackfi János miként „gombolta újra” a Kincskereső kisködmönt megkönnyítve az alsós gyerekek számára a regény befogadását, kiegészítve mindezt a saját dalszövegeit tartalmazó zenés CD-vel, arra nagyon kíváncsiak vagyunk!




A Könyvhéttel párhuzamosan zajlik a Margó Fesztivál, június 12-től 16-ig 70 program és 200 fellépő várja az érdeklődőket a PIM-ben. A rendezvényen többek között interjúkat hallhatnak a közelmúlt irodalmi díjazottjaival (Takács Zsuzsa, Aegon-díj, Libri-díjasok), kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt a kortárs irodalmi szövegek középiskolai tanításáról, kurátori vezetéssel tekinthetik meg a PIM kiállításait (Csáth Géza 100), továbbá gyerekprogramok, zenés estek (a nagysikerű Rájátszás) színesítik a programot.



Rájátszás: Kemény István: Egy nap az élet