2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal kerül
megrendezésre az Ünnepi Könyvhét. Az
idén a Duna-korzón, a Vigadó tér és
a Március 15. tér közötti területen várják a könyvkiadók a kortárs magyar
irodalom iránt érdeklődő olvasókat.
A rendezvényt ajánló
összefoglalónkra készülve tervünk még az volt, hogy egy Márai- idézettel emlékezünk
a háború után megrendezett első könyvnapokra, amikor a még romokban heverő
város könyvünnepet tartott. Elképzelésünket azonban átírta egy megrázó esemény.
Június 3-án meghalt Térey János,
kortárs irodalmunk kiemelkedő alakja.
Tavaly, 2018-ban, a Magyar Próza
Napján könyvtárunk vendége volt. Lelkesen készült az eseményre, részleteket
küldött az akkor még megjelenés előtt álló Káli
holtak című regényéből, majd a könyvet néhány hónappal később a Kortárs és kedvelt című, a mai magyar
irodalmat népszerűsítő játékunk leendő győztesének dedikálta.
„Nem akarnok és önjelölt vátesz
volt, ő költőnek született, ez teljesen egyértelmű volt. Engedelmesen hajlott
kezében a nyelv, úgy pofozta, csűrte-csavarta, ahogy a kedve tartotta, érezte a
költészet, e varázstalanított világban az egyetlen mágikusnak megmaradt erő
minden varázsigéjét. Az intuíciót mindig meg tudta szűrni a műveltségen,
engedelmesen gördültek elé a szavak, meg tudta nyitni a magyar legősibb
rétegeit, és parádésan keverte az újjal. Élvezet és ünnep volt minden vele
töltött perc, mert az ember mindig az Örök Költővel beszélt; ő volt a
bizonyíték arra, hogy ha van is idő, nincsen mégsem. Az első pillanattól kezdve
a saját hangján szólalt meg, a nyelvből összetéveszthetetlen Térey-hangot
kalapált, és ezt a fegyvert forgatta aztán sikerrel 48 éves koráig”- írja Péterfy Gergely A költő halálára – búcsú Térey Jánostól című írásában.
E sorok után nehéz megszólalni,
de most nézzünk szét a könyvheti lista kínálatában! Az elmúlt héten a Litera 4 részes sorozatában válogatott az újdonságokból, érdemes elolvasni a szerkesztők
ajánlóit!
Az évről-évre kiadott Körkép és Szép versek az idén sem marad el, a kortárs rövid próza és líra
friss terméseit bemutató kötetek igen népszerűek és tájékozódási pontot jelentenek
a széles olvasóközönség körében.
A verseskötetek szerzői közül két
költőre hívjuk fel a figyelmet. Nádasdy
Ádám a közelmúltban sorra fordította újra a klasszikus irodalom kiemelkedő
alkotásait: Shakespeare drámáit, Dante Isteni színjátékát. Katona József Bánk bánjának idén megjelent mai magyar
nyelvű prózai átdolgozása pedig vélhetően megkönnyíti majd diák és tanár
munkáját a magyar irodalom oktatásában is. A Jól láthatóan lógok itt című kötete a Magvető népszerű Időmérték című sorozatában jelenik meg.
Igazi irodalmi szenzáció volt
2017-ben, hogy Peer Krisztián 15 év
hallgatás után jelentkezett a 42 című,
a barátnője korai és hirtelen halálát feldolgozó verseskötetével, az idén a Jelenkornál kiadott kötetének a címe Nem a sajátod.
A prózai köteteket böngészve most
is széles kínálattal találkozunk. Nagy a várakozás az olvasók körében is sikert
arató, 2015-ben Aegon-djat kapott Kitömött
barbár szerzőjének, Péterfy Gergelynek
az új regényét illetően, már a címe is ígéretes, A golyó, amely megölte Puskint. Schein Gábor az utóbbi évek nagyszerű esszé-, illetve lírai kötetei
után (Esernyők a Kossuth téren, Üdvözlet
a kontinens belsejéből), nem beszélve Füst Milán-monográfiájáról, szintén
nagyprózát írt, Megleszünk itt címmel
a mai értelmiségi lét útvesztőit tárja elénk.
A bloggerként indult Szeifert Natália Az altató szerekről című művét már
korábban ajánlottuk a latin betűk oldalain. A most megjelenő, Mi van veletek, semmi című prózájának
középpontjában a kétezres évek harmincas-negyvenes generációja áll.
A kortárs magyar rövid próza
egyik mestere, Tóth Krisztina
(legutóbbi kötete, a Párducpompa)
most Fehér farkas címmel jelenteti
meg új novelláit, Nádas Péter pedig
egy karcsú esszékötettel lepi meg olvasóit A
szabadság tréningjei címmel.
„Tizenhat éve élek e fa
közelében. Nem a házat vettem meg, nem az udvart, nem a hozzá tartozó földet,
hanem a fát. Helyesebben soha, egyetlen pillanatra nem éreztem, hogy a
vásárlással a fa a tulajdonomba került volna. Legfeljebb ahhoz vásároltam
magamnak jogot, hogy minden évszak minden napján közelről figyeljem. Tizenhat
éve nézem ezt a fát, rendszeres fényképezése mégis kivételes meglepetéseket
tartogatott. Nem gondoltam volna, hogy a lassan vörösödő, majd sárguló
lombozat az első fagyos éjszakán visszazöldül. Ezek szerint az embernek még
azokkal az előítéletekkel is meg kell küzdenie, amelyeket egy életen át az
őszről táplált. Világos, az elszíneződött levelek az első hidegebb éjszakán
lehullnak, s az addig védelmükben élő zöldek megmaradnak. Miközben az ember
abban a hiszemben él, hogy ősszel a fáknak folyamatosan színesedik és
folyamatosan ritkul a lombja. S lám, nem minden évben teszi így, de minden
évben szakaszosan teszi, s a fa minden éve más év” – írja Nádas Péter a kötet egyik,
1999-es esszéjében.
 |
| A körtefa (fotó Nádas Péter) |
S ha kitekintünk a
határon túlra, elsőként Balázs Attilának
a vajdasági Forum Kiadónál megjelenő magyarfauszt
című regényére szeretnénk felhívni a figyelmet, az Újvidéken élő Végel László pedig Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényével jelentkezik. Sokan
várjuk az erdélyi Szilágyi Istvántól
a Katlanvárost, a kötet olyan
írásokból válogat, amelyek külön-külön napvilágot láttak a kolozsvári hetilap,
az Utunk évkönyveiben. A közelmúltban elhunyt Grendel Lajos nemcsak szépíróként volt az egyetemes magyar
szépirodalom kiemelkedő szerzője, hanem a pozsonyi egyetem oktatójaként is
tevékenykedett, most Modern magyar
irodalomtörténetének új, bővített kiadását vehetjük kézbe.
Az utóbbi években néhány, már klasszikusnak
számító szerző új életmű kiadása indult el: a Könyvhéten lát napvilágot Mészöly Miklós eredetileg 1952-ben
megjelent Sötét jelek című elbeszéléskötete
a Jelenkornál, a Helikon Kiadónál Örkény
István a Tóték prózai változata
és a „Rózsakiállítás” van terítéken, a
Jaffa a Szabó Magda-sorozatában pedig
a szerzővel készített beszélgetéseket gyűjtötte egybe Interjúk címmel.
Összeállításunk végén tekintsünk
ki egy kicsit a gyerekirodalomra is, az idén Kiss Judit Ágnes A
tündérkeresztanya, Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik kötetén akadt
meg a szemünk, s hogy Lackfi János miként
„gombolta újra” a Kincskereső kisködmönt megkönnyítve az alsós gyerekek számára a
regény befogadását, kiegészítve mindezt a saját dalszövegeit tartalmazó zenés
CD-vel, arra nagyon kíváncsiak vagyunk!
A Könyvhéttel párhuzamosan zajlik
a Margó Fesztivál, június 12-től
16-ig 70 program és 200 fellépő várja az érdeklődőket a PIM-ben. A rendezvényen
többek között interjúkat hallhatnak a közelmúlt irodalmi díjazottjaival (Takács
Zsuzsa, Aegon-díj, Libri-díjasok), kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt a
kortárs irodalmi szövegek középiskolai tanításáról, kurátori vezetéssel
tekinthetik meg a PIM kiállításait (Csáth Géza 100), továbbá gyerekprogramok,
zenés estek (a nagysikerű Rájátszás) színesítik a programot.
Rájátszás: Kemény István: Egy nap az élet