100 éve halt meg Ady Endre

A 100 éve elhunyt költőre A föltámadás szomorúsága (link- a teljes szöveg) című versével emlékezünk.

"És megint szólék: én nem tudom,
Ki vagyok, éltem-e, élek?
Valakinek neve vagyok
Vagy örököse egy halott
Szomoru nevének?
Lázamat az est, postámat
A posta,
Mintha régen-régen hozná,
Úgy hozza."

(részlet)

A vers 1910. augusztusában íródott és augusztus 16-án jelent meg a Nyugat 1910. 16. számában.

Ady és Léda talán legnagyobb összeveszése után Léda betegen feküdt egy budapesti szanatóriumban, Ady pedig a mézesheteit a Tátrában töltő öccséhez, Ady Lajosékhoz utazott.

„Hét év után nagybetegen hagytam el egy nagybeteget s csupa megmagyarázhatatlan hézag és seb vagyok. Se hitem, se erőm”  - írja 1910. augusztus 9-én a Csorba-tó mellől Hatvany Lajosnak.

A vers a Minden Titkok verseiből című kötetben található, A szerelem titkai című ciklusban.

Ady Endre A föltámadás szomorúsága (részlet),  - a Balaton együttes előadásában

A Balaton együttes 1979-ben Víg Mihály vezetésével alakult meg. Első koncertjüket az URH együttessel adták közösen 1980 szeptemberében. Víg Mihály 1982-től egy másik fontos együttesnek, a Trabantnak is meghatározó tagja lett. Az Európa Kiadóval közös 1986-1987-es turné után azonban a Balaton beszüntette működését. 1991-ben újjáalakult az együttes, 1996-ban látott napvilágot első stúdiólemezük,  A fény közepe a sötétség kapujában címmel. 2009-ben jelent meg válogatásalbumuk (Balaton 1979 - 2009). Napjainkban  rendszeresen koncerteznek, főleg kisebb klubokban lépnek fel.

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A költőre a Valaki jár a fák hegyén című versével emlékezünk.

Valaki jár a fák hegyén

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem

"Az 1994-es keltezésű Valaki jár a fák hegyén az erdélyi és az egyetemes magyar költészetnek, a vallási-spirituális létélményekkel telítődő elégikus-gondolati vallomáslírának, egyszersmind egy diabolikus történelmiséget megszenvedett lélek (poszt)modern, posztkoloniális bizonytalansághangulatában, rezignációjában létösszegző számadásnak egy remeke. Emblematikus, összefoglaló kompozíció, önportré és üzenet, bensőséges konfesszió és távlatos világképkonstrukció, sorsatmoszferikus embermegjelenítés és archaikusan megtisztított  mindenséglátomás."

Bertha Zoltán: "Valaki jár a fák hegyén". Egy Kányádi-versremek és környéke

In: Tanulmányok Kányádi Sándorról. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.

A Helikon Kiadó Hangzó Helikon sorozatának első kiadványa volt a Kaláka együttes Kányádi Sándor megzenésített verseit tartalmazó CD és verseskönyv.

Kányádi Sándor a Digitális Irodalmi Akadémián.

Magyar Költészet Napja, 2018.

A Magyar Költészet Napja alkalmából az „Arany János 200 Emlékév”-re készült Arany Lemez-re szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Az albumon az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program által korábban támogatott, ma már befutott előadók zenésítették meg az Arany-emlékév alkalmából a költő verseit. A project célja az volt, hogy Arany világát a mai együttesek interpretációján keresztül  vigye közelebb a fiatalok számára. A CD-n és digitálisan is megjelenő lemezen hallható számok alapanyagául szolgáló szövegek között található életkép, ballada, elégia és a dal műfajában íródott költemény is, amelyek zömében az 1850-es évek Arany-lírájából kerültek ki. A lemezen rögzített zenék műfaji és stílusbeli szempontból változatos képet mutatnak, számos elektronikus és fúziós felvétel is felkerült a CD-re. Az Arany Lemez zenei anyagához hét új videó készült: a Margaret Island, YOULÏ, Hangácsi Márton, Baron Mantis, a Tha Shudras, az InFusion Trio, a Csillag Kórus és a FACE'N'BASE fogalmazta meg vizuálisan is Arany János alkotásait.

Margaret Island - A rab gólya 

A 2013 őszén alakult Margaret Island együttes dalaikban az akusztikus és folkpopos hangzásvilágot elegyítik össze népzenei elemekkel. Első nagylemezük, az  Egyszer volt 2015 őszén jelent meg, a második pedig Bakancslista címmel látott napvilágot 2016-ban.  A zenekar tagjai Lábas Viki, Törőcsik Kristóf és Farkas Bálint. Az együttes az idén elnyerte az Artisjus Az Év Junior Könnyűzenei Alkotói díját.

Arany János: A rab gólya

Árva gólya áll magában
Egy teleknek a lábjában,
Felrepűlne, messze szállna,
Messze messze,
Tengerekre,
Csakhogy el van metszve szárnya.

Tűnődik, féllábon állván,
El-elúnja egyik lábán,
Váltogatja, cserélgeti,
Abban áll a
Múlatsága,
Ha beléun, újrakezdi.

Szárnya mellé dugta orrát,
Messze nézne, de ha nem lát!
Négy kerités, négy magas fal:
Jaj, mi haszna!
Bár akarna,
Kőfalon nem látni átal.

Még az égre fölnézhetne,
Arra sincsen semmi kedve:
Szabad gólyák szállnak ottan
Jobb hazába;
De hiába!
Ott maradt ő, elhagyottan.

Várja, várja, mindig várja,
Hogy kinő majd csonka szárnya
S felrepűl a magas égig,
Hol a pálya
Nincs elzárva
S a szabadság honja kéklik.

Őszi képet ölt a határ,
Nincsen rajta gólyamadár,
Egy van már csak: ő, az árva,
Mint az a rab,
Ki nem szabad,
Keskeny ketrecébe zárva.

Még a darvak hátra vannak,
Mennek ők is, most akarnak:
Nem nézi, csak hallja őket,
Mert tudja jól,
Ott fenn mi szól,
Ismeri a költözőket.

Megkisérté egyszer-kétszer:
Nem bírná-e szárnya még fel;
Hej, dehogynem bírná szárnya,
Csak ne volna
Hosszu tolla
Oly kegyetlen megkuszálva!

Árva madár, gólya madár,
Sohse nő ki tollad, ne várd,
Soha többé, fagyos télig;
Mert, ha épen
Nő is szépen:
Rossz emberek elmetélik!

(1847.)

Domonkos István 75 éves

"A hatvanas évek közepén Tolnai Ottóval együtt induló, évtizedek óta Svédországban élő költő jelentős hatást gyakorolt a kortárs vajdasági irodalomra. Később anélkül vált ismertté neve a magyar költészet összefüggésében is, hogy a szerző bármilyen közvetlen formában részt vett volna az irodalmi intézmények, valós vagy virtuális közösségek tevékenységében. Ez a származás szűkebb terepét illetően ugyanúgy érvényes, mint a nyelv, az irodalom, a művelődés, illetve a saját élettere által kijelölhető tágabb térséget is. Viszonylag rövid volt az az időszak, amikor személyesen jelen volt Újvidéken. A keveset publikáló költő egy-egy kézirata iránti figyelem mindenkoron összefonódott testi jelenlétének hiányával a déli régióban, s az iránta érzett ragaszkodás és megbecsülés tartalmaival" -írja Thomka Beáta a Domonkos-Symposion. Tanulmányok Domonkos István műveiről (Kijárat Kiadó, 2006.) című tanulmánykötet előszavában.

Domi-dalok. Verseskötet CD-melléklettel.

Zenta: VMMI, 2012.

A kötet verseinek szövege a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet adattárában.

József Attila és a Kex, költészet napja, 2015.

A Magyar Költészet Napja alkalmából költészet és zene sorozatunkban József Attila Tiszta szívvel című versét mutatjuk be a legendás Kex együttes előadásában.

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,

se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,

hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,

áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

A vers 1925 tavaszán a Szeged című lapban jelent meg. „Itt el kell mosolyodnom – van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét -írta Ignotus a Nyugat 1926. szeptember 16-i számában.

A Tiszta szívvel első sora lett a költő 1929-es verseskötete, a Nincsen apám sem anyám címe.

„A vers első olvasásra is nyilvánvalóan önismereti természetű és önteremtő szándékú, kifejezetten énvers. Kiemelkedő, figuratív centruma, leginkább titokzatos értelemmagva a „szív” szó, illetve annak lényeges pontokon peremmé, keretté változtatott, ismételt, háromszori kimondása. Erre a magra épül, vagy még pontosabban: ezt a magot képezi le az igen szigorúan szerkesztett, pontos szintaktikai és szemantikai struktúrában kibontott sorozat, a vers szövege. (…)

A megjelenő, poétikailag kidolgozódó szelf – paradox módon – a sorozatos tagadásokból épül fel, a tagadás szavai kiemelkedő gyakoriságúak, a verskezdő „nincsen” után az egymást követő kopogó, ritmikusan ismétlődő „se-se” sorozat elkerülhetetlenül magára vonja figyelmünket. Az ismétlődő tagadás értelmezésére a vers olvasásakor szokásosan működik a már nagyon korán kialakult kultusz alapú recepciós stratégia, mely a költő kamaszos, szertelen, nyomorgó képét vetíti elénk, és a verset ennek a létpozíciónak a kivetüléseként magyarázza. Ez a külső segítség azonban félre is vezethet minket, már magából a vers hatásából, poétatörténeti fontosságából ítélve a háttérben sokkal több rejlik, mint puszta fiatalos, mindent elutasító hév vagy éppen a tényleges élethelyzet elkeserítő nyomora.”

Bókay Antal: A vers olvasata – poétizált szelf mint a tagadás tere. In.: Bókay Antal: Líra és modernitás – József Attila én-poétikája. (Budapest, Gondolat, 2006.)

Baksa-Soós János, a Kex énekese

"A Kex soha nem adott két egyforma koncertet. A műsor mindig a pillanat hatására, a közönség reakciójától függően, a színpadon született. Baksa-Soós szívesen rögtönzött, engedve a közönség kívánságainak, a körülmények kihívásainak, így váltak a Kex-koncertek az istentisztelet, a pogány-szertartás, a kabaré, az orfeumi ripacskodás, a magánszámok és a happening furcsa keverékévé. Poénok és pofonok csattantak, jelképesen és valóságosan, az olyan szürrealista látomásokat, mint a Zöld-sárga vagy az Elszállt egy hajó a szélben, olcsó slágerek követték, majd minden átmenet nélkül József Attila Hetedikje vagy a legendás Tiszta szívvel. Aztán reklámversikék és blődlik, gegek és parabolák, fricskák és halandzsa, értekezések a művészetek történetéből. Áhitat, olcsó szentimentalizmus, dacos keménység, leheletfinom banalitások követték egymást. A Kex, mint egy vulkán ontotta magából az ötleteket."

Sebők János: Magyar-Rock 1. Zeneműkiadó, 1983.

Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön - Quimby

Költészet és zene sorozatunkban ezúttal Tamkó Sirató Károly Bőrönd Ödön című versét mutatjuk be a Quimby zenekar előadásában. A felvétel érdekessége, hogy a Kaláka együttes 40. születésnapján, 2009. december 27-én, a Meglepetéskoncerten hangzott el, ahol a zenész pályatársak egy-egy Kaláka szám előadásával köszöntötték az együttes tagjait.

Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön 

Bőrönd Ödön

a Köröndön

ül a kövön,

fekete színű bőröndön.

Arra száll egy helikopter,

lerádióz egy riporter:

Bőrönd Ödön!

Bőrönd Ödön!

Miért is ülsz itt

a Köröndön

fekete szín

bőröndödön?

Visszafelel Bőrönd Ödön

csepp zsebrádió-adóján:

Azért ülök a Köröndön

fekete szín bőröndömön,

várom, hogy a tearózsa,

várom, hogy a tearózsa

kinyíljon az aszfaltkövön,

s a 4-es busz begörögjön!

"Tamkó Sirató Károly kiemelkedő költeményeiben a nyelvi lelemény és a mesei-szürreális hangütés a technika motívumaival s a kozmikus látás elemeivel gyarapodik - természetes szintézist alkotva a hagyományos gyermekversek és egy frissebb természettudományos világkép komponenseiből, (...) így lesz Bőrönd Ödön a technikai civilizáció és a hétköznapok kozmikus figurája", írja Aczél Géza a monográfiájában (Aczél Géza: Tamkó Sirató Károly, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.) Tamkó Sirató gyerekkötetei (Tengerecki Pál, Pinty és ponty, Majomkönyv, Tengerecki hazaszáll, Szélkiáltó, Jövőbúvárok) olvashatók a Terebess Ázsia E-Tárban.

Az 1991-ben Dunaújvárosban alakult Quimby, élén Kiss Tibor énekessel az egyik legismertebb magyar alternatív rockzenekar. Legnagyobb sikerük a  Kilégzés (2005) című lemezükön megjelent Most múlik pontosan daluk volt. Legújabb CD-jük Kaktuszliget címen jelent meg 2013. december 13-án.

Költészet Napja, 2013

A magyar költészet napja alkalmából költészet és zene sorozatunkban Petőfi Sándor A magyar politikusokhoz című versét mutatjuk be Ferenczi György és a Rackajam előadásában.

 "Tanuljátok meg, mi a költő,

És bánjatok szépen vele,

Tanuljátok meg, hogy a költő

Az istenség szent levele,

Melyet leküld magas kegyében

Hozzátok, gyarló emberek,

Amelybe örök igazságit

Saját kezével írta meg."

(részlet)

Petőfi Sándor: A magyar politikusokhoz

A vers 1847. november 26. és december 10. között keletkezett, közvetlen előzménye az 1847 novemberében Petőfi fordításában megjelent Thomas Moore-vers, Oh, ne bántsd a költőt.

Az 1847. szeptember 17-én kelt királyi rendelet az országgyűlést november 7-re Pozsonyba hívta össze, V. Ferdinánd 1847. november 12-én nyitotta meg: „Magyarország rendeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások mutatják. Fogadják bizodalommal.”
Két kérdés volt, ami a költőt ezekben az években közvetlenül foglalkoztatta, az egyik a sajtószabadság, a másik a művészek szerzői jogi helyzetét szabályozó törvény tervezete. 1844. novemberére ugyan elkészült a szerzői jogi törvényjavaslat, ám nemcsak törvénycikk nem lett belőle, de a 1847/48-as országgyűlés napirendjére sem került.
A költemény 1848 augusztusában látott napvilágot a Vahot Imre szerkesztette Országgyűlési Emlék című politikai, történeti és szépirodalmi almanachban. A megjelenés előtt néhány héttel 1848. június 5-én nyílt meg a pesti nemzetgyűlés, amelynek tagjai közé nem jutott be sem Petőfi Sándor, sem Arany János.

Ferenczi György 1985-ben kezdte zenei pályafutását, mint countryzenész. 1993-ban a trossingeni szájharmonika VB-n a legjobb minősítést kapta. 1993-tól a Herfli Davidsonnal játszott együtt. A Rackajam együttes jelenlegi négy tagja 2005-től dolgozik együtt Ferenczi Györggyel. Fúziós zenét játszanak, melyben fontos szerepet tölt be a magyar népzene, a rhytm&blues, a funky, a reggae, a hip-hop és a groove.

A Ferenczi - Petőfi album 2006-ban jelent meg a Hangzó Helikon sorozatban. A megjelenést követően, erdélyi turnéjukon forgatták Bordos Anikó rendezővel a Petőfilmet.

„Egy magyar zenésznek normál esetben a népzenétől kellene bárhova eljutnia, de a Kodály-módszer hazájában ez rendszerint nem így van. Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi. Aki a rock and rollt életformájának vallja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm… Legjobb tudásom szerint igyekeztem méltóvá válni a költőhöz és a sorozathoz. Petőfi, ha most élne, Chuck Berry-rajongó lenne. Tanuljátok meg, mi a költő, mert én most megtanultam.” - nyilatkozta Ferenczi György.