"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2013. április 11., csütörtök

Költészet Napja, 2013

A magyar költészet napja alkalmából költészet és zene sorozatunkban Petőfi Sándor A magyar politikusokhoz című versét mutatjuk be Ferenczi György és a Rackajam előadásában.

 "Tanuljátok meg, mi a költő,
És bánjatok szépen vele,
Tanuljátok meg, hogy a költő
Az istenség szent levele,
Melyet leküld magas kegyében
Hozzátok, gyarló emberek,
Amelybe örök igazságit
Saját kezével írta meg."
(részlet)

Petőfi Sándor: A magyar politikusokhoz

A vers 1847. november 26. és december 10. között keletkezett, közvetlen előzménye az 1847 novemberében Petőfi fordításában megjelent Thomas Moore-vers, Oh, ne bántsd a költőt.
Az 1847. szeptember 17-én kelt királyi rendelet az országgyűlést november 7-re Pozsonyba hívta össze, V. Ferdinánd 1847. november 12-én nyitotta meg: „Magyarország rendeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások mutatják. Fogadják bizodalommal.”
Két kérdés volt, ami a költőt ezekben az években közvetlenül foglalkoztatta, az egyik a sajtószabadság, a másik a művészek szerzői jogi helyzetét szabályozó törvény tervezete. 1844. novemberére ugyan elkészült a szerzői jogi törvényjavaslat, ám nemcsak törvénycikk nem lett belőle, de a 1847/48-as országgyűlés napirendjére sem került.
A költemény 1848 augusztusában látott napvilágot a Vahot Imre szerkesztette Országgyűlési Emlék című politikai, történeti és szépirodalmi almanachban. A megjelenés előtt néhány héttel 1848. június 5-én nyílt meg a pesti nemzetgyűlés, amelynek tagjai közé nem jutott be sem Petőfi Sándor, sem Arany János.


Ferenczi György 1985-ben kezdte zenei pályafutását, mint countryzenész. 1993-ban a trossingeni szájharmonika VB-n a legjobb minősítést kapta. 1993-tól a Herfli Davidsonnal játszott együtt. A Rackajam együttes jelenlegi négy tagja 2005-től dolgozik együtt Ferenczi Györggyel. Fúziós zenét játszanak, melyben fontos szerepet tölt be a magyar népzene, a rhytm&blues, a funky, a reggae, a hip-hop és a groove.
A Ferenczi - Petőfi album 2006-ban jelent meg a Hangzó Helikon sorozatban. A megjelenést követően, erdélyi turnéjukon forgatták Bordos Anikó rendezővel a Petőfilmet.
„Egy magyar zenésznek normál esetben a népzenétől kellene bárhova eljutnia, de a Kodály-módszer hazájában ez rendszerint nem így van. Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi. Aki a rock and rollt életformájának vallja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm… Legjobb tudásom szerint igyekeztem méltóvá válni a költőhöz és a sorozathoz. Petőfi, ha most élne, Chuck Berry-rajongó lenne. Tanuljátok meg, mi a költő, mert én most megtanultam.” - nyilatkozta Ferenczi György.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése