Ünnepi Könyvhét, 2014

2014. június 12. és 16. között rendezik meg a 85. Ünnepi Könyvhetet és a 13. Gyermekkönyvnapokat. A Könyvhetet június 12-én, csütörtökön 16 órakor Spiró György nyitja meg a rendezvény hagyományos budapesti helyszínén, a Vörösmarty téren. A magyar könyvkiadás ünnepén a fővárosi eseményekkel egy időben nyolcvan vidéki településen rendeznek programokat. Debrecenben Esterházy Péter, Szegeden Végel László mond köszöntőt. A határon túl is várják az olvasó közönséget, Kolozsvárott a 4. Ünnepi Könyvhetet nyitják  meg.

A Vörösmarty téren nemcsak a kiadók gazdag kínálatából válogathatunk négy napon keresztül, hanem a dedikálások alkalmából személyesen is találkozhatunk a szerzőkkel. Az Oroszlános kútnál felállított színpadon pedig interjúkat, felolvasásokat hallgathat meg a publikum a Litera, a Prae.hu és Bán Magda szerkesztésében. Míg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a kortárs külföldi irodalmat, a Supka Géza által 1929-ben elindított Könyvhét a magyar irodalmat helyezi a középpontba.

A MKKE minden évben összeállítja a könyvheti kiadványok hivatalos listáját, szétnéztünk egy kicsit.

Ahogy több évtizede, most is kézbe vehetjük a Szép versek, és a Körkép című antológiát, hálás kiadvány még mindig, az olvasó arra számít, hogy egyfajta keresztmetszetet kap az előző évi vers, illetve novella-termésből. Jó játék lehet megnézni, hogy a MKKE-Kossuth páros Burger Barna 85 kortárs szerző fotóit tartalmazó albumában kit találunk meg a fent említett gyűjtemények szerzőiből.

Önálló verseskötettel jelentkezik Aczél Géza (szino) líra – torzószótár címmel, várjuk Térey János Átkelés Budapesten című művét, igazi gyöngyszem Sziveri János Pasztorál hangzó kötete, melyben az idén 60 éve született vajdasági költő válogatott verseit olvashatjuk, hallgathatjuk megzenésítve és a szerző előadásában.

 
Rejtélyes szálakat mozgat a korábban költőként megmutatkozó Lanczkor Gábor Folyamisten című regénye, ahogy a szabadkai Lovas Ildikó Cenzúra alatti (készülődés szabómagdaságra) című munkája is, s biztos választás lehet Rakovszky Zsuzsa Szilánkok című prózája.

S egy irodalmi bloghoz illően ne feledkezzünk meg az irodalomtörténeti tanulmánykötetekről sem, az idén 200 éve született Kemény Zsigmond munkásságát tárgyalja Szegedy-Maszák Mihály A sors kísértései című munkája.

De most toljuk félre az irodalmat, a madárszerető blogger úgyis Schmidt Egon Tarka madárvilág – A világ madarai című könyvéért fog először sorban állni, de aztán gyorsan begyűjti mellé Kollár Árpád Milyen madár című gyermekkötetét is!

 Kollár Árpád: Ki mondta

honnan van a madárnak hangja,

a madártól vagy attól, akiről nem tudunk semmit,

ki mondta, hogy legyen a verébnek tolla,

és a bokorba bújjon el a karvaly elől,

ki akarta, hogy legyen nekem is fülem,

hogy legyen arcom meg kezem is hozzá,

és a kezem olyan ügyetlen legyen,

hogy ne tudjak megfogni egy galambot,

és ki hagyja, hogy mindig mindent elfelejtsek,

ami szerintetek annyira fontos.

 forrás: (Bárka online)

A zsoltártól a rózsaszín regényig - a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása

„mert a leányok neveltetésére. ugy kel vigyázni, valamint a férfiakéra. de még többet mondok, és azt mondom, hogy jol oktatni a leányokat ollyan szükséges, valamint a férfiakot, és az egyike, ollyan hasznos az országnak, valamint a másika. hogy lehet a? nem igazé édes néném, hogy egy jol nevelt, jol oktatot eszes leány, aszszonyá változván, a fiát mind jol tudgya nevelni, oktatni, és tanyitatni. és aztot az ország szolgálattyára alkalmatosá tenni. ergo, hasznára vagyon tehát az országnak., ha leányokot jol nevelik, és oktattattyák.”

Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 62. levél. 7bris (szeptember) Rodosto, 1725.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) legújabb kiállítása, A zsoltártól a rózsaszín regényig – Fejezetek a magyar női művelődés történetéből a nők művelődési, ezen belül olvasási szokásainak fejlődését mutatja be a 15. sz.-tól a 19. sz. közepéig. Az olvasás szoros kapcsolatban áll a nők egyenjogúságának hosszú évszázadokon tartó kialakulásával, hisz az írott szöveg értelmezése az alapja a tanulásnak, önképzésnek, de nem hagyható figyelmen kívül az önkifejezésben, sőt a szórakozásban sem. Vegyes érzések kísérhették ezt a folyamatot az idők során, a 18. sz.-ban a regény fedelébe még fonalat és tűt illesztettek, hogy a nőket emlékeztessék eredeti rendeltetésükre, ne olvassanak, hanem tartsák rendben a háztartást, olvashatjuk Stefan Bollmann Az olvasó nők veszélyesek című munkájában, ám az elkövetkezendő idők megmutatták, lehet, hogy veszélyesek (Rousseau 1756-ban írt levélregényének,  Az új Heloise-nek akkora sikere volt - gyanítjuk, főleg a nők körében -, hogy 1760 és 1800 között hatvan kiadás látott napvilágot. „Voltak olyan érzékeny lelkek, akik nem merték még egyszer kézbe venni, olyan nagy hatást gyakorolt rájuk, amikor először olvasták”), de a női olvasási attitűdre a könyvkiadás jelentős részét lehetett alapozni a következő évszázadokban.

A PIM kiállítása hat tematikus blokkban tárja a közönség elé azokat a relikviákat (könyveket, festményeket, iparművészeti tárgyakat), amelyeken keresztül végig követhetjük a női művelődés  magyarországi fejlődését.

Ráskay Lea kézírása (OSZK)

Az első korszakot - Védelmező, erős pajzs. A vallásos női műveltség a 15-18.században - az egyházi szövegekhez való erős kötődés határozta meg. A Nyulak szigetén élő (ma Margitsziget), kódexmásoló domonkosrendi klarisszák közül név szerint ismerjük Ráskay Leát, aki a kolostor könyvtárosa is volt egyben. Később a kor világi asszonyai emelkedtek ki a vallásos szövegek fordításán túl saját verseik megjelentetésével: Lorántffy Zsuzsanna, Petrőczy Kata Szidónia, Bethlen Kata.

A bölcs asszony háza. 15. sz.-tól a 19.sz közepéig című, második rész bemutatja a nők helytállását a mindennapi életben. Megjelentek a főzés, gazdálkodás, kertészkedés, betegápolás témakörében írott könyvek. Csömöry Zay Anna a 18. sz. elején egy cseh nyelvű orvosló könyvet fordított magyarra, Balassa Ágnes Szakácskönyvét 1796-ban adták ki, Kazinczy Ferencné grammatikai oktató könyvet írt fiának. A világi nőírók köre is egyre nőtt, (Bethlen Kata Önéletírása, Dukai Takách Judit, Bessenyei Anna versei, 1815, Kölcsey Antónia naplója, 1838.)

A harmadik rész, A szép nemnek hasznára és mulatságára. Nőknek szóló kiadványok, felvilágosodás és kora reformkor kiadványai között az életviteli tanácsok és gyakorlati ismeretek átadásán túl fontos szempont lesz a szórakoztatás, s 1798-ban Kassán megjelenik az első nőknek szánt sorozat: Rózsa-szín gyűjtemény A magyar szépnemnek számára, ezt olyan művek követik, mint Perecsényi Nagy László Búsongó Ámor: egy hajdani édes andalmány a’ Szép-Nem kedvéért (1806), de az első határidőnaplót is kézbe vehetik a hölgyek: Magyar Dámák Kalendáriuma. Új esztendei ajándékul a Szép nem számára (Pozsony, 1814).

Mertz János: Kislány számoló táblával
(részlet a kiállításból)

Az Értelmes fő és szerető szív. Nőnevelés a 16. sz. közepétől a 19. sz. közepéig fő témája a nők oktatása és nevelése, ennek egyik külsőségeiben is szép darabja Diemede Canafa Mátyás feleségének, Aragóniai Beatrixnak 1476-ban írt tanácsadó könyve 1774-ben, és egy sokat ígérő cím 1783-ból: Barátságos oktatás, hogy Kelessék Egy Ifju Aszszony Embernek Magat A Díszes Erköltsökben Méltó képpen formálgatni. Mertz János: Kislány számoló táblával (1780) című festménye méltó darabja e téma képi megjelenítésének.

A polgári erény és a nemzetiség védangyalai. Törekvések a női öntudat és hivatástudat elmélyítésére című részben anekdoták, elbeszélések állítják a nők elé a régi korok kiemelkedő asszonyainak, szentéletű királylányainak (Szent Margit, Zách Klára, Zrínyi Ilona) életét követendő példaként. (Az Auróra 1830-ban közölte Vörösmarty versét Nagy Lajos király lányáról, Hedvigről.) Továbbá megfogalmazzák a legfontosabb elvárásokat a nőkkel szemben: jó háziasszony, jó feleség, jó anya. (Cserei Farkas: A magyar és székely asszonyok törvénye, 1800.)

S a kiállítás utolsó fejezete, Az asszonyok jussai és ékessége. Írások nőkről, a női jogokról és a női művelődésről a kötelességeken túl a női jogokra koncentrál. Az 1790. évi országgyűlés idején megjelenő röpiratok sürgették, hogy a nők az országgyűlésben megfigyelőként vehessenek részt. S az 1840-es években először hallatják hangjukat a női művelődés és egyenjogúság úttörői: Teleki Blanka, Leövey Klára, s 1841-ben megjelenik Fáy András Nőnevelés és nőnevelő intézetek Hazánkban című könyve.

Részlet a kiállításból

A kiállítás a 19. század közepéig követi a nők művelődésének útját, de előttünk van még a századforduló s a 20. század, az emancipáció, a feminizmus, a gender irodalom stb. izgalmas időszaka, s reméljük, hogy a PIM a tárlat folytatásával ajándékozza meg a közönséget.

 „Én mindenesetre gyakran azt álmodtam, ha megvirrad az utolsó ítélet napja, és a nagy hódítók, jogtudósok és államférfiak jönnek, hogy megkapják jutalmukat – a koronát, a babérkoszorút vagy márványtáblába vésett nevüket -, akkor a Mindenható Szent Péterhez fordul majd, ha minket lát közeledni hónunk alatt a könyveinkkel, s kissé irigykedve azt mondja: „Lásd, nekik nincs szükségük jutalomra. Mi nem adhatunk nekik semmit. Ők az olvasást szerették.” (Virginia Woolf)