Elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye

Életének 102. évében elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye. Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. A Fifinek becézett lány szerelme a költővel 1927-ben, 14 éves korában kezdődött, s 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Gyarmati Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett, a Színházművészeti Főiskolán tanított francia nyelvet. A költővel kötött házassága óta mindvégig a XIII. kerületi Pozsonyi úti lakásban élt.

Az özvegy 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát.

Virágcsokor a munkaszolgálatból

Dr. Radnóczi Miklós
109/19 m[unka]sz[áza]d, I. szakasz, Hargitta, Bihar megye

Nagyságos Frankl Sándor úrnak,
"Papirusz" könyvkötőműhely
Budapest, V.
Návay Lajos u. 5. fszt

Drága Sándorom és Rózsim, persze szívességet kérek. Aug. 11-én van a házassági évfordulónk. Tudjátok meg, hogy Fif otthon van-é és küldjetek neki nevemben egy csokor virágot. Ha megjövök, elintézzük. Köszönöm szépen. Ha elutazik, akkor előtte, vagy utána-, ha megjött, jó? - Péter jól nyaralt? (Péter: fiuk, Frankl [Fraknói] Péter, a Radnóti házaspár keresztgyermeke. - A szerk.)
Sándor, maradj otthon! Fif írja, hogy várakozó állásponton vagy. Azt hiszem fölösleges aggodalom. Én a körülményekhez képest jól vagyok, egészséges és ideges. És a fogammal nyavalygok. Más baj nincs. Csókollak mindhármatokat és összes barátainkat és köszönöm.
Miklós 

(a levél forrása)

Radnótit 1942. július 1-jén másodszor is behívták munkaszolgálatra. Július 13-án indították útnak a századot, Püspökladány, Nagyvárad, Székelyhíd érintésével 15-én érkeztek meg a bihari Margittára - írja Ferenc Győző a Radnóti Miklós élete és költészete című monográfiájában. A költő innen, Margittáról írta a levelet Frankl Sándor könyvkötőnek, melyben kéri, hogy házassági évfordulójuk alkalmából küldjenek egy csokor virágot feleségének, Gyarmati Fanninak (Fifnek). Frankl Sándor könyvkötő műhelyében a harmincas években sok író és művész megfordult: Ferenczy Noémi és Valér, Zelk Zoltán, Ortutay Gyula, Cs. Szabó László. Radnóti 1932-ben kereste fel a műhelyt, s barátságba került a Frankl családdal. Ahogy a költő, úgy a könyvkötő sem élte meg a háború végét, 1945 januárjában végezték ki a Duna-parton.

Két karodban – Ahogy Radnóti Mikós szeretett

A Két karodban – Ahogy Radnóti Miklós szeretett –  című költői estet 2014. február 14-én mutatták be a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban Béres Márta és Mészáros Gábor előadásában. A két színésznek a felkészülésben Kovács Frigyes segített, Bakos Árpád pedig négy zeneszámot írt férfi és női hangra.

– Ez nem hivatalos bemutató, hanem szerelemből született költészeti est, mert mindketten szeretjük Radnóti költészetét, és már régóta érlelődött bennünk egy ilyen est gondolata. Ez az egyetlen őszinte házastársi költészet, az összetartozás, az elköteleződés költészete, nem az elérhetetlen utáni vágyakozás. Verssel foglalkozni jó, verset olvasni jó, verset mondani pedig nehéz, de nagyon jó – részletezte Béres Márta.

A bemutató után, másnap hajnalban, 2014. február 15-én Gyarmati Fanni elhunyt.

2014 decemberében megjelent Gyarmati Fanni Naplója.

A hónap verse: Kollár Árpád: Posztindusztriális tájköltészet

Puha vagyok és kócos, anyagi viszonyaim
harmincegy éve rendezetlenek.
a ruhával esténként ledobom magamról
a fáradtságot, a ruhával reggelente
magamra öltöm a másnapot.
gyanakodva figyelem a kartonbútorok
térnyerését és menthetetlen nosztalgiát
érzek a zacskós-tejes idők után.
ismerem az altroszkópiát,
anyámtól érthetetlen szorongást örököltem,
áttetsző karsztvize átmossa testem
porózus rétegeit.
elveszek a körzővel rajzolt nagyvárosokban,
szédít a vonalzóval húzott kisvárosok
metafizikus üressége.
Toporgok még egy kicsit itt a töltésen,
akár az ártéri szarvasok,
jól jönne egy kalap, ami nem ázik át ezekben
a nem történelmi időkben.
unatkozom, mert puhák vagytok és kócosak,
vidáman paskolja seggetek
a rendszeresített gyalogsági ásó,
unatkozom itt köztetek, az elhatárolódások
kereszttüzében.

(forrás: Tiszatáj online)

A Sziveri-díjas Kollár Árpádról a HUNLIT-en 

A nagy terjesztőtől bontatlanul kapjuk vissza a csomagot. Boldog Zoltán interjúja Kollár Árpáddal, a Fiatal Írók Szövetsége újra megválasztott elnökével.

A nagy terjesztőtől bontatlanul kapjuk vissza a könyvcsomagot - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/2014-jan-15-1614/nagy-terjesztotol-bontatlanul-kapjuk-vissza-konyvcsomagot#sthash.pq89K7uE.dpuf

Egy könyvtáros kulturális bolyongásai Budapesten

Itt a tél, s a február ugyan a legrövidebb hónap, de ha beszorultunk a városba, s a meleg fürdőkben is eleget áztattuk már megfáradt tagjainkat, kulturális éhségünk talán nagyobb, mint az év többi részében. Az elmúlt esztendőkben is szétnéztünk Budapesten, milyen irodalmi programokkal várják a közönséget, de most úgy döntöttünk, nemcsak a frekventált helyek, hanem a blogíró könyvtáros személyes érdeklődésének mentén járjuk körbe a várost, sőt, kitekintünk más műfajokra is.

Utunkat először egy közeli intézmény, a PIM felé vesszük, ahol megnézhetjük, ha tavaly kihagytuk, a június 1-ig látható A megmozdult szótár - Weöres Sándor 100 éves című kiállítást. A Weöres Sándor szövegeiből kiinduló kreatív játékok aktív gondolkodásra késztetik a látogatót: versfoltozás, versrajz, keresztöltés és gondolatfújás, 3D-s versleképzés, verslehívó koppintásra és sok más érdekesebbnél érdekesebb feladat várja a játszani szerető közönséget.

Február 17-én találkozhatunk Borbély Szilárddal, akit már többször idéztünk, ajánlottunk, szerettünk a blogunkon (Nincstelenek című kötete a tavalyi év legnagyobb sikere volt). A beszélgetést a Müpában, a Literárium estek keretében rendezik, házigazda Jánossy Lajos.

S ne hagyjuk ki a Nyitott Műhelyt sem, megnyugodhatunk, a hely nem szűnik meg, csak átalakul és Finta Laci továbbra is nagy szeretettel várja az érdeklődőket. Folytatódik a Literával közös Előhívás, az új széria kortárs szerzők pályakezdésével és első publikációival foglalkozik, terítéken volt már Mészöly Miklós, Lengyel Péter, Bodor Ádám és Garaczi László indulása, február 12-én Kertész Imre Bekopog a szerelem című, 1961-es zenés vígjátékával foglalkoznak.

Jim Northup

S ha kedvünk támad böngészgetni a legfrissebb könyvtermésben, térjünk be az Írók Boltjába, de lehetőleg február 10-re időzítsük a látogatásunkat (Kun Árpád Boldog Észak című könyvét tárgyaló ÉS-kvartettről már úgyis lemaradtunk), mert megismerkedhetünk Jim Northrup amerikai indián költővel, kinek Nagy Kis-Madár című kötetét magyar fordítója, Gyukics Gábor mutatja be. Jim Northrup anisinábe indián, születésétől az észak-minnesotai Fond du Lac rezervátumban él családjával a hagyományos indián életmódnak megfelelően – ahogy ő megfogalmazta, “rezervátumban születtem, rezervátumban élek, és valószínűleg rezervátumban is fogok meghalni”. Hat verses- és prózakötet szerzője, három színdarabot is írt. Saját rovattal rendelkezik több indián újságban.

Nádas Péter és Forgách András

Menjünk színházba is, a Katona, a Radnóti vagy az Örkény igazán pazar kínálattal vár bennünket, de most inkább másfelé vesszük az irányt. A Trafóban február 5. és 7. között Mundruczó Kornél és a Proton Színház közös munkáját, a Demencia című előadást láthatjuk, a darab az öregek és a mentális problémákkal küzdők világába vezet el, s morális kérdéseket tesz fel: mit profitálhat a társadalom abból, ha a pszichiátriai betegek élete meghosszabbodik,  mi értelme segíteni a szenvedőknek, ha minden út a halálhoz vezet?

Nem könnyebb témát feszeget a Rózsavölgyi Szalonban a Forgách András rendezte Szorul a hurok című előadás sem, amely Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének néhány motívumát dolgozza fel: két nő, egy férfi, három ember, három sors, három történet – összezárva egyetlen taxiban.

S a színházi előadások felkavaró élménye után nyugalmat kereshetünk a kiállítótermek csöndjében, aki még nem látta, vagy duplázni akar, megtekintheti a Szépművészeti Múzeum február 16-ig meghosszabbított nyitva tartással üzemelő Caravaggiótól Canalettóig című kiállítását, amihez csak annyit tennénk hozzá, érdemes újra megnézni Derek Jarman Caravaggio című, 1986-ban készült filmjét is. De ha igazi békére vágyunk, akkor sétáljunk át az Andrásssy útra, a Kogart Ház Párás hegyek - Illatos virágok címmel a hagyományos kínai tusfestészetet mutatja be a 19-20. századból. A tekercsképek többnyire tájakat, növényeket, virágokat és madarakat ábrázolnak, az emberi figurák festése ritkább, főként tájban elhelyezett, apró alakokként láthatók.

S mit kínálnak a filmszínházak ezeken a borongós, szürke estéken?

Az utóbbi hetek Lars von Trier A nimfomániás című kultuszfilmjétől volt hangos, itt van a második rész is, Fáy Miklós azt írja a filmről: „A szex volt az utolsó menedék, eksztázis és kábulat, amitől nem érezte magát annyira magányosnak az ember, és most kiderül, hogy aki alaposan kivette belőle a részét, és napi tíz alkalmat kellett leszerveznie, az is éppen olyan kétségbeesett és magányos, mint aki csak otthon ül, és Edgar Allen Poe műveit olvasgatja.”

Ezen a blogon állandóan az irodalom vizein evezünk, akkor hát tervezzük be a február 20-án bemutatandó A titokzatos szerető című filmet, amely a nemrégen 200. születésnapját ünneplő Dickens titkos, szerelmi kapcsolatát mutatja be.  A film Claire Tomalin Charles Dickens élete című biográfiája alapján készült, nálunk 2012-ben adta ki az Európa Kiadó. A 45 éves író 1857-ben ismerkedett meg Ellen Ternannel, az akkor 18 éves színésznővel, az író ugyan külön költözött családjától, de Ellen nyilvánosan soha sem mutatkozhatott vele. Rendező és főszereplő Ralph Fiennes, aki nemcsak színészként, hanem rendezőként is bizonyított már. 

S ha már zúg a fejünk, káprázik a szemünk, kavarognak bennünk a gondolatok, nem tehetünk mást, sétáljunk ki  a Városligetbe, és az Állatkert felé vegyük az utunkat. 2013-ban az emlősök, a madarak és a hüllők közül 50 fajt szaporítottak sikeresen, ami összesen 248 utódot, kölyköt és fiókát jelent. Nézzük meg, mennyit fejlődött a február 14-én egyéves születésnapját ünneplő elefántborjú, Asha, hogy érzi magát a indiai oroszlán kölykök népes társasága s az augusztus 16-án született két szibériai tigris gyerek, Grusa és Macan, s emlékezzünk meg Tania-ról, a 23 évet élt jegesmedvéről, aki december 5-én távozott az élők világából.