Közeleg a Karácsony, a
latin betűk könyveket ajánl a karácsonyfa alá, ezúttal a kortárs magyar
irodalom idei terméséből merítve, azzal a reménnyel, hogy az év végi ünnepek
alatt mindenkinek lesz lehetősége egy jó könyvvel bevackolva olvasni. A
bevezető utáni könyvcímek linkek, egy-egy honlapra, kritikára, szövegrészletre, interjúra utalnak, ezzel is segítve a tájékozódást.
Csányi
Vilmos, az etológia professzora nem csak átrándult az
irodalom térfelére, személyében az első szépprózakötetei (A lény és az őrző, 2003),
(Malion és Thea, 2005), megjelenése után vérbeli írót köszönthettünk. Legújabb
műve, A tökéletesség illata a XVI. században élt Avilai Szent Teréz
karizmatikus alakját idézi meg.
A napokban jelent meg a
reneszánsz műveltségű, sokrétű szerző, Géczi
János rendhagyó, válogatott verseskötete, a Kiegészítések egy
Vörösmarty-sorhoz, amelyben nem időrendben követik egymást egy negyedszázad
lírai darabjai, hanem az életmű legjellemzőbb, legizgalmasabb témái, motívumai
mentén.
Nem éppen karácsonyi
olvasmányként ajánlható Hajnóczy Péter
Jelentések a süllyesztőből című könyve. 1975-ben az írónak a Valóság című
folyóiratban publikált szociográfiája egy nyugat-magyarországi elmeszociális otthon
botrányos viszonyait tárja fel. A folyamatosan bővülő anyagot 1981-ben beadta a
Magvető Kiadóhoz, a kézirat azonban csak most, több mint harminc év múltán,
Nagy Tamás, a Hajnóczy-műhely kutatója szerkesztésében jelent meg.
Czapáry
Veronika, a kortárs magyar irodalom „Sofi Oksanenje”
2012-ben, a Jelenkor Kiadónál debütált Anya kacag című regényével. Az idén
megjelent Megszámolt babák az olvasót az emberi részvétlenséggel és szenvedésekkel
egy traumák közt felcseperedő lány történetében szembesíti.
Borbély
Szilárd Halotti pompa (2004) kötete az elmúlt évtized
legnagyobb lírai teljesítménye volt. Az idei Könyvhéten megjelent Nincstelenek
című regénye a gyerekkor kilátástalannak tűnő világába vezet vissza, a
szociografikus elemek mellett a legmegrázóbb a könyv szikár és könyörtelen
nyelvezete.
Talán kevesebben
ismerik a homeopátia mestere, Bóna
László szépírói tevékenységét. A Kalligram Kiadónál 2008-ban jelent meg a Nemszeret – szeret
című kitűnő esszégyűjteménye. A Mit képzelsz?. Szövegek a képzeletről című új kötetében
a szerző a parabolisztikus történetek középpontjába az apa és fiú kapcsolatot
állítja.
Az idén többször is
felhívtuk a figyelmet a Békés Pál-díjas Tompa
Andrea Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben című regényére, mert az év egyik
kiemelkedő írói teljesítményének gondoljuk. A korábban színházi írásairól
ismert kolozsvári születésű szerző (első regénye A hóhér háza, 2010) könyve a
múlt század eleji Kolozsvárra vezet vissza, a mű két orvos, egy magányos férfi
és egy magányos nő párhuzamos életrajza, akik felváltva beszélnek hozzánk.
Nagysikerű könyveihez
hasonlóan (Budapest, nőváros, 2004), (Milyen egy női mell?: hazánk szíve, 2006), Kőrösi Zoltán női sorsok
köré építi új regényét. A Magyarka egy család történetét mondja el három nemzedéken
keresztül, a hagyományokat őrző nagymamától a tanárnő anyán át a szexuális
rabszolgamunkára kényszerülő lányig.
Úgy gondoljuk, hogy a gyermekirodalom
egyenértékű társa az ún. felnőttirodalomnak, nemcsak a gyerekeknek, hanem az
idősebbeknek is beható élményt jelenthet egy színvonalas mese vagy gyermekvers olvasása.
Nehéz volt a választás az idei bőséges könyvtermésből. A költőként ismert Sopotnik Zoltán (Saját perzsa, 2012) első
gyermekeknek szánt munkáját tartjuk a kezünkben, a Fahéjas kertet. „A Fahéjas
kert valójában egy erdő. Nem is erdő, földrész, óriáskontinens, bolygó. Ha
jobban belegondolok: csillagrendszer. És ha még hunyorgok is, úgy erőltetem az
agyam, valójában a világmindenség.” A szürrealisztikus, filozofikus mese
két főhőse Nagyapa és Lassú Báró, és olyan csodás lények népesítik be, mint a
Lépeklények, a Hecc macskák vagy a Viszlát halak.
Az utóbbi hetek
irodalmi szenzációja volt, hogy kiderült, ki bújik meg a Spiegelmann
Laura álnév mögött. Az Édeskevés 2008-as megjelenése óta titok övezte a szerző
kilétét, egy fülszöveg bibliográfiai adataként tárult fel, hogy Kabai Lóránt írta az először blog
formájában publikált szöveget. A Műút szerkesztőjeként is ismert költő (előző
kötete Klór, 2010) után most az Avasi keserű című új verseskötetére szeretnénk
ráirányítani a figyelmet.
S a blogírónak is
vannak kedvencei, az idei év felfedezése és meglepetése számára Kun Árpád Boldog Észak című kötete a
Magvetőnél. A mű az afrikai Aimé Billion Norvégiába kerülését és életét meséli
el, de nem csak erről van szó, a történet elemi sodrása mellett a regény
szövege tiszta és áttetsző, akár egy hópehely.
„Ha
akkoriban elégedettnek éreztem magam, az mégsem abból fakadt, hogy új BMW-m
lett, hanem attól volt, amit mindenfajta részletfizetés nélkül, teljesen ingyen
adott az északi természet: a hótól. Az az áradó boldogság, ami életem legelső
hópelyhei láttán feltört belőlem, azóta sem apadt el. Szivárgott, majd
visszafagyott, mint a jégátfolyások az úttesten a szurdokban. Ha néha kedvetlen
lettem, elég volt rácsodálkoznom a hóra, megállapítanom, hogy mindenhol
körbevesz, és visszatért az első hóesés boldogsága.”
Kun Árpád: Boldog Észak (részlet)
Budapest: Scolar, 2013.
Pozsony, Kalligram, 2013.
