Kiss Tibor Noé kapta idén a Hazai Attila Irodalmi Díjat. Az alapítvány a megváltozott körülmények miatt rendhagyó módon
április 30-án a Hazai Attila
Irodalmi Díj Facebook-oldalán, online bejelentkezéssel jelentette be
döntését.
Kiss Tibor Noé
A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012
őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva
kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett,
pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy
középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító,
kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a
figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság,
fogékonyság. A Hazai
Attila-díjat 2016-ban Bartók Imre,
2017-ben Tóth
Kinga, 2018-ban Orcsik
Roland nyerte el.
Hazai Attila (1967–2012)
az ezredforduló legvitatottabb prózaírója, aki az erőteljes szakmai kétségektől
egy radikálisan új irodalmi-művészeti gondolkodás képviseletének elismeréséig
sokféle minősítést kapott. Termékeny tanácstalanság vette körül, műveinek
utóélete és személyiségének utóhatása ma is eleven. Első kötete: Feri. Cukor
Kékség (kisregény, 1992), legismertebb könyve: Budapesti skizo (regény, 1997).
Kiss Tibor Noé (1976)
Pécsett élő prózaíró, a Jelenkor folyóirat műhelyében dolgozik. A legutóbbi évtized
felfedezettje, első regénye, az Inkognitó 2010-ben jelent meg, a második, az
Aludnod kellene 2014-ben, ez utóbbi nyomán Békés Pál-díjat kapott. Laudációjában Závada
Pál így jellemzi: „Kiss Tibor Noé nyelvének légkörében fölidéződik
Krasznahorkai Sátántangójának várakozó, Tar Sándor A mi utcánkjának pedig
vágyakozó hangulata, de meglegyinti az olvasót a Bodor Ádám Sinistra körzetéből
ismerős otthonosság is, ahol az emberi és állati lények egyaránt fölismerik
egymást a szagukról is.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése