Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2015

„A mulattatás még mindig fontos része az írásnak. Örömet akarok szerezni mindennel, amit írok. Intellektuális, emocionális, nyelvi és esztétikai örömet szerezni. Ötszáz olyan regény példáját tudnám felhozni, amely nekem örömet szerzett, és olyan munkákat próbálok írni, amelyek visszaadnak valamit abból, amit ez az ötszáz könyv adott nekem.”

Jonathan Franzen (részlet egy interjúból)

2015. április 23-26. között rendezik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Az idén rendhagyó módon nem lesz díszvendég ország, helyette a 220 éves szervezett magyar könyvkultúra áll a középpontban. Az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítás keretében mutatja be a magyar könyvkiadás fejlődéstörténetét a 18. század végétől a rendszerváltásig. Az idén több mint négyszáz program közül választhatnak a Millenárisra látogatók, félszáz külföldi s mintegy ötszáz hazai és határon túli magyar íróval találkozhatnak az olvasók, a Gyermek(b)irodalom pedig változatos programokkal várja a legifjabbakat.

 

A fesztivál nyitónapján, április 23-án kerül sor a Budapest Nagydíj átadására, amit az idén Jonathan Franzen vehet át. Ám sokkal izgalmasabbnak ígérkezik szombaton Franzen új könyvének, a Diszkomfortzónának (The Discomfort Zone, 2006) a bemutatója, amelyen az amerikai íróval és magyar fordítójával, Bart Istvánnal találkozhatunk, kedvenc Franzen-könyvünkkel pedig  beállhatunk a dedikálásra várakozók sorába.

Ha nem olvastunk volna még egy sort sem a szerzőtől, máris megnyert volna bennünket azzal, hogy visszahúzódó természetű, szenvedélyes madármegfigyelő és szereti a német irodalmat. Ettől persze még nem lesz jó író valaki, de az 1959-ben született Franzent az új amerikai regény megújítójaként tartják számon. Első regénye, a Twenty-Seventh City (A huszonhetedik város) 1988-ban jelent meg, ezt követte az 1992-es Erős rengés (Strong motion, magyarul, 2013), a könyv egy Massachusetts-beli család története, amelynek érzelmi életét és egzisztenciáját tönkreteszi egy váratlan földrengéssorozat Boston térségében. Az irodalmi elismertségen túl a 2001-ben megjelent Javítások (The Corrections, magyarul 2012) című regénye az olvasók széles körében is meghozta számára a népszerűséget, a könyv elnyerte a National Book Awardot. A mű egy középosztálybeli, többgenerációs család ízekre szedett története, melynek tagjai különféle életstratégiákkal próbálják meg sorsukat jobbra fordítani. A Szabadságot (Freedom, 2010, magyarul 2012) nevezték már az „évszázad regényének”, és az elmúlt évtizedben Franzen volt az első író, akinek arcképe megjelent a Time címlapján. A regény középpontjában egy középkorú házaspár családja és barátai állnak, a szerző elsősorban arra keresi a választ, hogy művének főszereplői mit is tudnak kezdeni azzal a híres amerikai szabadságeszménnyel.

25-én szombaton lesz a bemutatója a Barna Imre által Rozsban a fogó címmel újra fordított Salinger regénynek, a Zabhegyezőnek. A napokban a blogger, miután elolvasta az első reakciókat, otthon elővette Gyepes Judit fordítását, itt-ott beleszagolt a szövegbe, majd megragasztotta az elvékonyodott, bebarnult borítót.

Michel Houellebecq, aki a 2013-as fesztivál díszvendége volt, új regényét, a Behódolást nagy viták kísérték itthon és külföldön. A Charlie Hebdo szatirikus lap elleni merénylet napján megjelent könyvet és a magyar kiadás borítóját sokan iszlámellenesnek bélyegezték. A disztópikus jövőről íródott könyvet fordítója, Tótfalusi Ágnes inkább nevezte szatirikusnak.

Szombaton délután író-olvasó találkozón vehetünk részt a kortárs német irodalom egyik kiemelkedő alkotójával, Daniel Kehlmann-nal, aki a legnagyobb sikerét A világ fölmérése című regényével aratta. A két tudós, Humboldt és Gauss életéről szóló művet 2006-ban olvashattuk magyarul Fodor Zsuzsa fordításában. Legutóbbi könyve, az F tavaly jelent meg a Magvetőnél.

A pályájuk elején lévő írók az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja keretében két pódiumbeszélgetésen mutatkoznak be, Gács Anna és Forgách András vezetésével. S ahogy már megszokhattuk, az Élet és Irodalom az idén is 16 oldalas mellékletben közöl szemelvényeket a fiatal írók munkáiból. Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, Boldogtalanság az Auróra-telepen című novelláskötete 2014-ben jelent meg a JAK-Prae.hu közös kiadásában. 

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ugyan a kortárs világirodalmat helyezi a középpontba, ám az utóbbi években jelentős hazai megjelenéseket is jegyeznek a kiadók. Kíváncsian várjuk a friss Artisjus-díjas Háy János Hozott lélek című novelláskötetét az Európánál, a napokban ünnepelte 65. születésnapját Esterházy Péter, ebből az alkalomból a Magvető Az évek iszkolása. Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni címmel Marianna D. Birnbaum beszélgetőkönyvét jelentette meg.

Ha Géczi János, akkor a Vadnarancsok, legtöbben még mindig ezt a művét említik először, ám most jó helyen járunk, mert a szerző ismét az irodalmi szociográfia vizén evezve, Bunkerrajzoló címmel Likó Marcell, a Vad Fruttik énekesének élettörténetét tárja elénk. Felkavaró képek egy fiatalember kilátástalanságba jutott életéről a rendszerváltás utáni Magyarországon.

S ha van még időnk, benézhetünk még néhány eseményre. A Tarandus Kiadó és a Francia Intézet rendezésében a tavalyi irodalmi Nobel-díjas Patrick Modiano világát idézik meg. Soproni András Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének újra fordításáról beszél, s ne feledkezzünk meg a skandináv irodalomról, az Északi Tanács tavalyi Irodalmi Díjával kitüntetett finn Kjell Westö, Délibáb és Ahol valaha jártunk regényeinek bemutatójára is beülhetünk. De ha a zsúfolt és levegőtlen Millenáris épületében áramló tömeg végképp elsodort bennünket, hallgassunk Vad Fruttikat!