Prima Primissima díj, 2014 - irodalom

Tizenkettedik alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten. Irodalom kategóriában Turczi István író, költő vehette át a díjat. A három jelölt között volt Bodor Ádám és Buda Ferenc is.

Nemzet Művésze díj, irodalom

2014. november 17-én első alkalommal adták át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban. A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke.

Irodalom kategóriában:

Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád és Vasadi Péter vehette át a kitüntetést.

Gérecz Attila-díj, 2014

A legjobb első verseskötetnek járó állami elismerést, a Gérecz Attila-díjat idén a Debrecenben élő fiatal költő, Áfra János kapta Glaukóma című kötetéért.

A türelem kóma

éjszakánként néha törzseket tapogat,                                       
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne

 Szerepcsere. Áfra János Glaukóma című kötetéről Borbély Szilárd beszélget a szerzővel.

a türelem kóma

éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf

a türelem kóma

éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf

a türelem kóma

éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf

a türelem kóma

éjszakánként néha törzseket tapogat,
álmok ingerlik így belülről a markát,
változás ez, de állandó benne az elfojtás,
arcra rántott takarók érdesednek így át,
mintha szabad ég alatt ázna, reszketnek
a redők a lepedőn, megfeszülnek rajta,
fulladozik a sötétben, mert egy fába szorult,
és ahogy lenéz belülről, nő zuhan lassan
alatta, próbál utána nyúlni, de elkezd
szakadni darabokra, szörnyűnek szörnyű,
hogy az érzékenység és a brutalitás édes-
testvérek, amit a fáradásban élek meg vele,
a nemlét kedvéért teszem, mert mindennek
tétje a részesedés, és közelebb vagyok
hozzá, mint bárki, bőrként feszülök fel
a lelkére, de a fehérség összeroppantja
a felismerhetőséget, ezért mintha
nem is lennék általa, csak benne

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1544/reszletek-afra-janos-glaukoma-cimu-verseskotetebol#sthash.pbdPe05K.dpuf

Déry Tibor-díj, 2014

A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményéért Ferencz Győző költő, műfordító, irodalomtörténész, Halasi Zoltán költő, író, műfordító, Havasréti József irodalomtörténész, író és Tompa Andrea író, kritikus vehette át idén a Déry Tibor Alapítvány díját 2014. október 17-én, az Artisjus-székházban.

A Déry Tibor-díj az első olyan irodalmi elismerés, amelyet magánvagyonból alapítottak, és 1984 óta évenként ítélik oda a magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. 

 

Irodalmi Nobel-díj, 2014

Az irodalmi Nobel-díjat az idén Patrick Modiano, francia író kapta. A Svéd Akadémia a következőképpen indokolta döntését: "Azért a művészi szintre emelt emlékezésért, amivel megidézte a felfoghatatlan emberi sorsokat, és feltárta a megszállás hétköznapjait."

Patrick Modiano 1945. július 30-án született Párizs külvárosában, Boulogne-Billancourt-ban. Belga flamand édesanyja és olasz zsidó édesapja Párizsban találkoztak a német megszállás idején.

Modiano a párizsi IV. Henrik Gimnáziumban tanult és érettségizett, geometriatanára Raymond Queneau francia író (Stílusgyakorlatok, Zazie a metrón) volt, aki meghatározó szerepet játszott abban, hogy irodalmi pályára lépett. Egyetemre nem járt, 1967-től kizárólag az írásnak élt. 

 1968-ban jelent meg első regénye, a La Place de l'Étoile. 1972-ben a Les Boulevards de ceinture című művéért elnyerte a Francia Akadémia nagydíját. Legnagyobb sikerét az 1978-ban megjelent Rue des boutiques obscures (magyarul Sötét boltok utcája. Magvető, 1980.) című munkájával aratta, amiért Goncourt-díjat kapott.

2002-ben a La Petite Bijou (magyarul A Kis Bizsu, 2014.) című regényéért neki ítélték a Prix Jean-Monnet de Littérature européenne-t, 2010-ben életművéért megkapta a rangos Prix Mondial Cino Del Duca nemzetközi irodalmi díjat, legutóbb, 2012-ben pedig az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját vehette át.



Gyerekkönyveket és filmforgatókönyveket is ír, Louis Malle rendezővel közösen játékfilmet készített Franciaország náci megszállásáról Lacombe Lucien címmel.

 

„Regényei témája a holocaust utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban. A második világháború utáni fiatalság öröksége az a nehezen meghatározható, talán a tisztázás helyett a felejtésbe fojtott, meg nem értett számos probléma, amely jó néhányukat morális, olykor lelki vagy fizikai életképtelenségre ítélte. A felejtés ellenére a múlt fájó és gyakran enigmatikus eseményei alattomosan és kuszán ott élnek az emlékezetben. Modiano szövegei szerény szókincsből építkeznek, pontosan fogalmazza meg a lét lebegő-foszló megfoghatatlanságát, a bizonyosságok hiányát. Mint minden nagy író, az ő művei sem pusztán az adott kor napi aktualitásainak vagy történelmi kontextusának ismeretében értelmezhetők, sokkal inkább az én helyrehozhatatlan elbizonytalanodását, az én és a másik kapcsolatának kérdéseit taglalják árnyalt megvilágításban” -írja Röhrig Eszter, (Emlékek térképe. Patrick Modianóról) Modiano legavatottabb magyar fordítója a győri Műhely 2012. évi 2. számában.

A 28 kötetes szerző regényeit 36 nyelvre fordították le, négy olvasható magyarul is. Először a Sötét boltok utcája jelent meg 1980-ban a Magvetőnél, ezt követte 1996-ban az Augusztusi vasárnapok az Elek és Társa gondozásában. A Dora Brudert (kötelező olvasmány a francia középiskolákban) 2006-ban adta ki a Vince, legújabb könyve, A Kis Bizsu, 2014-ben látott napvilágot a Tarandus Kiadó gondozásában.

2014 decemberében a Tarandus Kiadónál megjelent Modiano Éjfű című regénye. 

folyóiratok a polcon - 2014. szeptember

A latin betűk szétnézett, mit kínálnak szeptemberben a hazai irodalmi folyóiratok az olvasóknak. Célunk nem volt más, mint ráirányítani a figyelmet a ma oly korszerű és gyors online tájékozódás mellett a periodikák hagyományos, papíralapú megjelenési formáira.

Az Alföld  Oravecz Imre és Bertók László legújabb verseiből merít, s Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső élete című sorozata a 8. fejezetéhez érkezett. A Jelenkorban Kukorelly Endre H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.-szétiratok ciklusának darabjai mellett Schein Gábor verseit olvashatjuk. Szilasi László duplán szerepel ebben a számban: a Palavas flamingói című novellájának közlése mellett legújabb regényét (A harmadik híd) Szatmári Márton értékeli, Tverdota György pedig Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond monográfiáját veszi górcső alá. A Bárkában nagy örömünkre Térey János versesregénye (A Legkisebb Jégkorszak) -részletére bukkantunk Szurikáta, szalakóta! címmel, de szívesen olvastuk Villányi László verseit, ahogy Petrőczi Éva méltatását is Gergely Ágnes Két szimpla a Kedvesben című regényéről. A Tiszatájban Szijj Ferenc versei keltették fel leginkább a figyelmünket, a lapszám amúgy egy szegedi Weöres Sándor-konferencia anyagát is közli: Szörényi László a görög-római hagyományok szemszögéből elemzi az életművet, Ócsai Éva pedig Harmath Artemisz Szüntelen jóvátétel. Újraolvasni Weörest című tanulmánykötetéről ír. A külső formájában megújult, képanyagában megerősödött Kortárs Grádéi hajnalok Zalán Tiborral címmel Onagy Zoltán életinterjú-részletét adja közre a szerző 60. születésnapja alkalmából, Pomogáts Béla pedig a közelmúltban elhunyt Dobos Lászlóra emlékezik. A kecskeméti Forrásban Lengyel András arcképvázlatát olvashatjuk a 80 éves Ilia Mihály tanár úrról.

A 2000-től már megszokhattuk, hogy erős irodalmi anyaggal áll elő, most részletet közöl Márton László újabb Faust fordításából, továbbá Dragomán György regényéből, a Máglyából. A Parnasszus centrumában általában egy szerző munkássága áll, most Dobai Péter költészetét járja körül. Az Ex Symposion tematikus összeállításait bátran oda tehetjük a könyvespolcunkra, garantáltan időtállóak, ahogy a legfrissebb Marno-szám is, élén egy Bartók Imrével folytatott levélbeszélgetéssel, s olyan szerzőkkel, mint Esterházy, Garaczi vagy Radics Viktória, Uri Asaf grafikáról nem is beszélve. S Veszprémben időzve, a Vár Ucca Műhely legújabb számában Géczi János regény-, és Lanczkor Gábor egy 2013-ból való naplórészletét olvashatjuk. Zalai tájakra evezve nem feledkezhetünk meg a 2012-ben megújult Hévíz című folyóiratról, amely „a nyomtatott fórumok hanyatló idejében olyan hajlékot hozott létre, amelynek üde otthonossága, ízléses, olvasóbarát szerkesztése példásnak legalábbis alapos okkal nevezhető” - írja Jánossy Lajos a Literán. A korábbi lapszámok (Rolling Stones 50., Hrabal, Szabó Lőrinc hévízi versei) után most Bródy Sándor került a középpontba, s mielőtt hosszan sorolnánk a további szerzőket, egy Hazai Attila írást emelünk ki a duplaszám szövegei közül.

A Kalligram indulása óta mércét jelent az irodalmi folyóiratok piacán, mind tartalmilag, mind külső megjelenésében. Legendás tematikus összeállításai (Joyce, Hrabal, Móricz) pótolhatatlanok, jelen számból legyen elég egy rövid szépírói névsor: Csobánka Zsuzsa, Györe Balázs, Grendel Lajos és Tőzsér Árpád. A 2007-ben induló, a fiatalabb nemzedék orgánumává vált Műút minden száma egy vizuális-verbális performansz. A skandináv rajongó blogger nagyon szerette a 43. számot, ahol a kortárs norvég írók mellett Kun Árpád készülő regényének egy részletét is elcsípte, a legújabból csak néhány név: Áfra János, Turi Tímea, Németh Zoltán versei, Orcsik Roland zenei írása, s az épp aktuális Bazsányi Sándor- és Lengyel Imre Zsolt-kritika.


A Holmi külsőre úgy fest, mintha egy kopott füzetet húztunk volna elő az iskolatáskánkból, de szeptemberben is igazi irodalmi különlegességeket kínál: újabb részleteket olvashatunk Nádas Péter visszaemlékezéseiből, továbbá Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni decemberben, Ferencz Győző szerkesztésében megjelenő naplójából, Radnóti Sándor pedig Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat című művét értelmezi.

S nézzünk szét egy kicsit Erdélyben, a kolozsvári Korunk legújabb számában a Város fogalmához kapcsolódó szövegekkel találkozhatunk többek között Markó Béla, Láng Zsolt, Bogdán László jóvoltából. A marosvásárhelyi Látó merész feladatra vállalkozott, új drámákból, illetve drámafordításokból közöl részleteket (Márton László: Tristan, a bábu, Christopher Marlowe: Nagy Tamerlán Jánosházy György fordításában), a csíkszeredai Székelyföld pedig Márton Áron püspök munkáit, irodalmi kapcsolatait tárgyalja több íráson keresztül.

Folyóirat mustránk végére érve azt gondoljuk, jó lenne látni, hogy a metrón az emberek irodalmi folyóiratokat böngésznek a mobiltelefonjuk helyett. Jónéhány lap online felületéről később írunk, addig is figyelmükbe ajánljuk a FSZEK-ben 1961 óta szerkesztett Irodalmi bibliográfiát, amely a folyóiratokban szereplő irodalmi tanulmányok és kritikák naprakész gyűjteménye, s 2007-től a könyvtár katalógusában közvetlenül elérhető.

A hónap verse: Kabai Lóránt: álom, döntés, terv stb.

a versek tökéletesen elkülönülnek az életemtől,
amennyiben az életem mindaz,
ami a verseken kívül az enyém.
többé már nem maradhatok mozdulatlan,
de mindez nem valamiféle másság,
ilyenkor nem változom meg,
csak másként leszek én
ezen a tökéletesen üres helyen,
másképp ugyanaz az emlékezésben.
(a lámpa ég, fénye halványul,
a telefon csörög, nem mozdulok.)

A vers Kabai Lóránt avasi keserű (Miskolc, Szoba Kiadó, 2013.) című kötetében jelent meg.

A szerző blogja (kklóóór).