"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2012. május 5., szombat

Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

„A nevem Christopher John Francis Boone. Tudom, hogy hívják a föld országait és a fővárosukat, tudom a prímszámokat 7507-ig."

Különös fiú ez a Christopher, utálja a tömeget, visít, ha hozzáérnek, idegen emberekkel bizalmatlan, irtózik a sárga és barna színektől, nem szereti, ha összeérnek tányérján az ételek. Kiemelkedő matematikai képességekkel rendelkezik, állandóan tudományos könyveket olvas, kedvence a csillagászat. A számok világa biztonságot nyújt számára, ezzel szemben a mindennapi élet komoly gondokat okoz neki. Saját szabályrendszerében él, ahol a rend és a tervezhetőség a mérce, ha valami kizökkenti felépített világából, zavar keletkezik.

Egy reggel Christopher egy vasvillával keresztülszúrt kutyát talál az utcán, és elhatározza, hogy kideríti, ki a tettes. Egy szokványos krimi kezdődhetne így, de a detektívregényekben emberi hullák vannak, nem pedig állatok, „mert az embereknek fontosabbak az emberek, mint a kutyák, ezért ha egy embert ölnek meg, az olvasók folytatni akarják az olvasást”. A kutya  jelkép, egyrészt megtestesíti a fiú viszonyát az őt körülvevő valósághoz - hisz az állatokkal sokkal könnyebben boldogul, mint az emberekkel -, másrészt a családi háttérben lappangó rejtélyre utal.
A fiúnak már nemcsak azt kell megfejtenie, ki ölte meg a kutyát, hanem azt is, mi történt az anyjával. Egyfajta beavatás számára a nyomozás a felnőtt világ titkaiba és hazugságaiba, és az eligazodásban már nem nyújtanak fogódzót a prímszámok. Ahogy egyre mélyebbre merül a számára bonyolultnak tűnő emberi közegben, úgy kerülünk közelebb világlátásához. Az író az egyes szám első személy szuggesztív nézőpontját választja, s így a fiú sajátos gondolkodásán keresztül közvetlenül szemlélhetjük az eseményeket. Mi ez a sajátos gondolkodás? E különös világ az autizmust jelenti. De ne az autizmusra jellemző motívumokat keressük, soroljuk, hanem egy másfajta teljességet lássunk meg Christopher gondolkodásában, és onnan tekintsünk rá normáink vezérelte életünkre, hisz az író célja nem más, mint a látószög megváltoztatása.
Oly sokat beszélünk ma az élőlények, a vallások és az etnikumok sokféleségéről, fogadjuk el az elme és a gondolkodás sokszínűségét is, teljesebb lesz a világunk.
A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon első felnőtteknek szóló könyve 2004-ben jelent meg először Magyarországon, ezt követte a Valami baj van című regény 2008-ban, a Bumm!, avagy 70000 fényév című gyermekregény 2010-ben látott napvilágot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése