100 éve született Szabó Magda

„A patetikus hangnemet és a keserű kiábrándulás élményét az alkotásban felszabaduló elemi erejű derű felülírja: a játék szabadságának, a történelem dekonstrukciójának és a keserű történet megszüntetésének öröme.” Annak a hagyománynak a folytatója, amelyik az írólétet morális meghatározottságúnak tekinti: az általa megfigyelt, észlelt jelenségek erkölcsi kihívást jelentenek számára, felháborodását formálja történetekké. Még titokban írott regényeiben (Freskó, Az őz) a morális indulat válik esztétikai eredménnyé. Az értékkeresés átalakul a személyiség és a történelem folyamatos szembesítésévé (Ókút, Régimódi történet), majd belső önvizsgálattá (Az ajtó), illetőleg leszámolássá a kiszolgáltatottá tevő történelemmel (A pillanat). Végül a Für Elise ennek a hagyomány méltóságát szétverő huszadik századnak állított keserű, önmagát is kigúnyoló emlékművet. Arany János Vojtina ars poétikáját követte általuk: „Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak”

(Kabdebó Lóránt)

- életrajz, digitalizált művek, szakirodalom és bibliográfia a Digitális Irodalmi Akadémián

- Szabó Magda művei idegen nyelven a HUNLIT adatbázisban

„Szabó Magda jó emlékező, sőt, nagy, de hiányzik belőle mindenféle programosság, illetve nem hiányzik, nincs benne. Nyelve: természetesen pontos. Pontosan azt értem, hogy bonyolult helyzeteket, tárgyakat, ügyeket elképzelhetően ír le, természetesen meg azt, hogy nem figyelek föl arra, hogy ezt tudja. Könnyen mesél, de nem fecsegősen, nem akarnok, és nem is könnyelmű. Ismeri a nyelv birtoklásának nehézségeit, a buktatóit, nem naiv, de nehézség nélkül birtokolja a nyelvet (a birtoklás módjáról beszélek, nem a befektetett munkáról; munkás nő). Vele kapcsolatban le lehet írni, ami amúgy gyanús dicséret: jó tollú. (Ápoltan ír, akartam írni, arra célozva, hogy ápolja a nyelvet, de ez így meglehetősen kórházasosan hangzanék.) Szórakoztatóan tud írni, jó ritmusban, váltani hogyan, mikor: tudja nagyon. Valahová, ide beszúrni: szókincs. Sok szót ismer. Talán így: Szabó Magda közel van a nyelvhez, a magyar nyelv nagy használója. „

Esterházy Péter: Az Ókútról In: Élet és Irodalom, 1997. máj. 30.

- Szabó Magda művei a filmvásznon és a színpadon

Az ajtó. magyar-német filmdráma. 2012. 
rendezte: Szabó István

Szabó Magda 100

- Annyi titkom maradt... A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása

- Az Abigél című filmsorozat jelmezei, díszletei az MTVA Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyén

- Szabó Magda Emlékház nyílt a debreceni Dóczy Gimnáziumban

- MagdaFeszt a debreceni Csokonai Színházban

Szabó Magda interjú (1992. )

"Szabó Magda könyvei nem engednek nyugtot nekünk, s teszik ezt valahogy ugyanígy. Elindítanak, de nem akaratunk jön mozgásba, s amin máris rejtelemben fogva csüggünk, az maga a saját kis személyünket feledő képzeletvilág, az Egyetlen Valóság: a költészeté. Regényei metszett prózadarabok, rendszerek. Még is, ami átizzítja őket, élő lényegüket: a poézis. A meg nem alkuvó igazságú, a szépséget mindig könnyed ráadásként adó, az egyszerűtől sosem tágító költészet maradt meg Szabó Magdának (…).

Tandori Dezső. Megmaradt poétának. Ceruzasorok Szabó Magdáról. (Új Tükör. 1987. okt. 4.)

bibliográfia

Bakó Endre: Szabó Magda sírba vitt titkai avagy Kompenzációk és elhallgatások az életműben
In: Bakó Endre: Ágak és hajtások: tanulmányok, verselemzések. Miskolc:
Felsőmagyarország K., 2014.

Csik Veronika: "Tükör által homályosan":
az önéletírás referencialitása Szabó Magda műveiben
In: Pannon tükör 2017.1. sz.

Erdődy Edit: Realista hagyomány és belső monológ Szabó Magda műveiben
[in: Salve scriptor! Tanulmányok, esszék Szabó Magdáról. Griffes Grafikai Stúdió, 2002.]

Háy János: Emberi szükségszerűen emberi. Szabó Magdáról
In: Háy János: Egymáshoz tartozók. Budapest: Palatinus, 2009.

Károlyi Csaba: „Letesszük Isten térdére a kéziratot” Interjú Szabó Magdával.
In: Károlyi Csaba: Mindig más történik: 25 irodalmi beszélgetés. Pozsony: Kalligram: 2015.

Károlyi Csaba: Régi módi : Szabó Magda: Für Elise
In: Károlyi Csaba: Nincs harmadik híd : kritikák.
Budapest : Pesti Kalligram, Pozsony : Kalligram, 2014.

Kiss Noémi: Görbe tükör - csábító önéletrajz : kortárs "női" elbeszélők:
Szabó Magda, Polcz Alaine, Lángh Júlia és Hillary Clinton
In: Irodalomtörténet. 2004. 4. sz.

Kiss Noémi: „Nem tudom, mit kezdjek magammal”. 100 éve született Szabó Magda
Élet és irodalom. 2017. október 6.

"Kitalálja az életet" Szabó Magda emlékezése Bécs, 2000. október 24. és 27. között.
 Kabdebó Lóránt interjúja a soha el nem készült Für Elise második kötetének bécsi helyszíneiről. In: Forrás. 2012. 2. sz. 

Máté Orsolya: A test és a nem problematizálása Szabó Magda A pillanat című regényében
In: Test-konceptusok és test-reprezentációk az irodalomban és a kultúrában
/szerk. Boros Oszkár [et al.]. - Budapest: Gondolat, 2014.

Mészáros Márton: Szabó Magda: Az ajtó
In: Mészáros Márton: Mai magyar irodalmi olvasókönyv:
bevezetés a kortárs magyar irodalom olvasásába. Budapest: Hatágú Síp Alapítvány, 2010.

A nagyasszony, avagy a titokzatos kitárulkozó: Szabó Magda 

Szederkényi Olga interjúja Kiss Noémi íróval és Kabdebó Lóránt irodalomtörténésszel.
In: Hévíz. 2015. 2. sz.

Salve, scriptor! : tanulmányok, esszék Szabó Magdáról. szerk. Aczél Judit. Debrecen : Griffes Graf. Stúdió, 2002.

Sinka Annamária: Valóban régimódi a Régimódi?: archi-, inter- és intratextuális viszonyok Szabó Magda Régimódi történetében.

In: Tiszatáj.2013.5.sz.), A Tiszatáj diákmelléklete.

Szabó T. Anna: "Tanú vagy, nem mehetsz el": Szabó Magda emlékére
In: Holmi 2007. 12. sz.

Szabó Magda: (szerk. Vincze Ferenc), vál. Tasi Géza)
Budapest : Napkút K. : PIM, 2010. CD-melléklettel.
(Hang-kép-írás. Petőfi Irodalmi Múzeum, 4.)

Szabó Magda Törzsasztal. a kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Juhász Anna, Kiss Noémi, Térey János, Szirák Péter
In: Alföld. 2017. 9. sz.