"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2020. február 1., szombat

30 éve hunyt el Sziveri János



30 éve, 1990. február 1-jén hunyt el Sziveri János író, költő, a délvidéki irodalom enfant terrible-je, az Új Symposion legendás főszerkesztője, "a vándordiák, a száműzött írástudó, a nagybeteg bujdosó".
A vajdasági költő teljes életművét átfogó kötet jelent meg 2011-ben. Az új kiadásban a szerző versein kívül megtalálhatók drámái, képzőművészeti írásai, s két életinterjúval is bővült az összkiadás.

Sziveri-bio

"Tiberis, Pó helyett higgadtan
lúgozza Muzslát a Bega.
Én születtem ott - nem
Dante, Poe, Lope de Vega."


Sziveri János 1954. március 25-én született a bánáti Muzslán. Iskoláit Mostarban és Nagybecskereken végezte, majd az újvidéki egyetem magyar szakán tanult. 1980 és 83 között az Új Symposion folyóirat főszerkesztője, ahonnan politikai okokból leváltották, a szerkesztőséget feloszlatták. 1988-ban Szájbarágás című kötetéért neki ítélték oda a Vajdasági Írószövetség évi díját. 1989-ben családjával áttelepült Magyarországra, hogy egyre súlyosbodó betegségét gyógykezeltesse. Bábel című kötete megjelenését már nem élhette meg. 1990. február 1-jén hunyt el Budapesten.

Sziveri János: A rövid élet titka


Sziveri-pálya

"nem Páris, sem Bakony:
vér és takony.
Hol a léptek, s a lépték is
csak olcsó recsegés--
Feledés jár át.
De őrzi a cserép cserepek
szubsztanciáját..."

Lábadi Zsombor: A lebegés iróniája.  
Sziveri János életműve az Új Symposion kontextusában

Sziveri-számok

"És fejünkre dől a katedrális
sejtjeink rendje ha szervezetlen
a troli zötyög a zöld övezetben
s átverünk hárman mindenkit hiszen
 legfőbb művemet fű alá viszem"

Puskin Utca, 2007.



Sziveri-film


Kécza András portréfilmje, 1998.
Sziveri-díj


1991-ben barátai, közeli pályatársai díjat alapítottak a költő emlékére, szellemi hagyatékának ápolására. A díjat minden évben  egy olyan fiatal, pályakezdő szerzőnek ítélik oda, aki kötettel  már bizonyított, de szélesebb körben még nem ismert, illetve valamilyen módon Sziveri János szellemi örökségének elkötelezett ápolója.
A Sziveri összes ikerköteteként jelent meg a díjazott írók antológiája, Partitúra ne légy soha! címmel. A kötet a szerzők legfrissebb írásaiból válogat, s így egyfajta keresztmetszetet kaphatunk napjaink kortárs irodalmáról.

 Sziveri-körút

"Elfelejtett vagy feledésre ítélt remeklések. Úgy látszik, mintha valami nosztalgiavonat masinisztája volnék. Két napja jöttem vissza Szegedről, a fiatal írók Sziveri-konferenciájáról, előtte Géczivel, Ladányi Pistával megjártuk Újvidéket, még elébb Pozsonyt, Nyitrát, Debrecent… Visszük körbe Sziveri Jánost, a századvég páratlan költőjét, az Új Symposion megtiport főszerkesztőjét, mint valami kegytárgyat – holott épp azt szeretnénk látni, hogy él, nagyon is élhet. Valaki, akit majdnem maga alá temetett a közelmúltjával elszámolni képtelen vajdasági kultúrharc és a magyarországi közöny meg csőlátás. De Szeged már az első nagy visszajelzése volt annak, hogy újabb nemzedékek birtokba vették (szétcincálták, magukévá sajátították) ezt az életművet. Le lehet szállni a vonatról."
(Reményi József Tamás) Litera. Netnapló. Vonaton.


Petőfi Irodalmi Múzeum. 2012. február 6.

Szabadka 2012. március 1.

Veszprém. Sziveri-díj. 2012. március 24.

Kolozsvár. 2012. március 31.

Szigliget. JAK-tábor. 2012. szeptember 1. (a beszélgetés

Pozsony és Nyitra. 2012. október 9-10.) (fotók)

Debrecen. 2012. november 27. 

Szeged. Múlt, Alakít, Ás. Sziveri-konferencia. 2013. március 6-7. 

Újvidék. 2013. február 26. 

Veszprém. Sziveri-díj. 2013. április 8.

Muzsla. 2013. szeptember 21.

Veszprém. Sziveri 60. 2014. 03. 31.
   
Zágráb. 2014. április 12.

Kertész Imre Intézet


A 2017-ben megalakult Kertész Imre Intézet fő célkitűzése az író emlékének ápolása, kiadatlan műveinek, s a róla szóló irodalmi anyagoknak az összegyűjtése, feldolgozása és sajtó alá rendezése. Az Intézet a Kertész-életmű gondozása és népszerűsítése mellett Petri György, Arthur Koestler és Sziveri János hagyatékénak gondozását is végzi. Sziveri életművének feldolgozása: a szerző szövegeinek digitalizálása, hagyatékának rendszerezése, művei, s a róla szóló szakirodalom bibliográfiájának szerkesztése jelenleg is folyik. 




Sziveri Színpad

A Czirok Attila vezetésével Muzslán működő Sziveri János Művészeti Színpad tevékenysége széleskörű: könyvkiadás, irodalmi, képző-, és színművészeti, zenés és vizuális-filmes estek szervezése, fiatal alkotók tevékenységének támogatása. 2004 óta a Sziveri Színpad gondozásában jelent meg a Sikoly című irodalmi és művészeti folyóirat. Az évente négyszer megjelenő periodika első száma, a 2004. Tél, Sziveri blokkal jelentkezett.


Az ember komédiája. In memoriam Sziveri János

2013. április 27-én volt a bemutatója a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban Az ember komédiája című előadásnak. A Sziveri János élete és művei alapján készült darab koreográfusa és rendezője Táborosi Margaréta. Zeneszerző: Bakos Árpád, szereplők: Béres Márta, Crnkovity Gabriella, Kiss Anikó, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek és Pletl Zoltán.

(részlet az előadásból)


Szőcs Géza (Carbonaro): Ha polip szuszog Kolozsvárott I. II.

"Sziveri soha nem járt Erdélyben. Remélte, hogy egyszer elviszem oda. Amikor már nagyon beteg volt, addigra már nyilván leszámolt magában ezzel az álommal. Annál erősebben kapaszkodott a kis erdélyi történetekbe, amelyeket valósággal kizsarolt belőlem."

Szőcs Géza  könyvének első része azokat az erdélyi és kolozsvári szürrealisztikus, képzeletbeli történetek tartalmazza, amelyeket a szerző Sziverinek mesélt betegágyánál, a második részben pedig a Sziveriről szóló nekrológok, tőle származó kéziratrészletek, félbemaradt versek kaptak helyet.

  

Pasztorál. Verseskötet CD-lemezzel. 


"Ez a vékonyka könyv ugyanis remekbe szabott. Ladányi István, az irodalmi szerkesztő, Bakos Árpád, a zenei szerkesztő és Benes József grafikus közös munkája összművészeti alkotás, melynek magmáját, lényegét Sziveri János kései versei alkotják (amennyiben nála lehet szó „kései” versekről)."

Radics Viktória: A fehér amulett




Kecskemét - Bábel

1989 novemberében barátai, költőtársai nyilvános fellépést, közös estet szerveztek az akkor már nagybeteg Sziveri Jánosnak. Kecskeméten a Forrás folyóirat szerkesztősége - élén Füzi Lászlóval - négy olyan nemzedéktárssal - Géczi Jánossal, Mányoki Endrével, Szőcs Gézával, Zalán Tiborral -  együtt látta vendégül, akik nemcsak az irodalmi, hanem viszontagságos magánéletében is segítették, támogatták Sziveri Jánost és családját. Az estnek elsöprő sikere volt, az alábbi filmfelvétel őrzi, ahogyan Sziveri láthatóan utolsó erőit mozgósítva, felolvasta nagy versét, a Bábelt. Ez a kecskeméti fellépés volt a költő utolsó szereplése.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése