„Valahogy teljesen hihetetlennek tetszett, hogy ez megtörténhet ővele, akinek saját, kényelmesen berendezett lakása van New York Cityben, aki a legjobb éttermekbe járt, akinek öt remek tweedöltönye lóg otthon a szekrényében, aki saját lehajtható tetejű kocsiján hajtott végig a Fifth Avenue-n, s a nap az arcára sütött… És amikor megtörtént mégis, az volt hihetetlen, hogy túlélte, hogy az a feje fölött pörgő szörnyű acélkoszorú életben hagyta, és harminc centiméterrel elment a feje fölött, hogy az az ember, aki ezt a pokolbeli élményt megélte, még megélheti azt is, hogy bifszteken és vörösboron és a Fifth Avenue-n jártassa az eszét. Az a páncélos, amely személytelenül az életére tört, miközben ő a gödörben lapult, amelyet a baráti erőszak ásatott vele biztonságosan mélyre, mintha lerombolta volna a polgári létbe visszavezető hidat. Mély és fekete szakadék tátongott mögötte, amelyet már csak emlékfoszlányok íveltek át.”
Részlet az Oroszlánkölykök-ből
Irwin Shaw 1913. február 27-én Irwin Shamforoff néven látott napvilágot New Yorkban, és 1984. május 16-án hunyt el a svájci Davosban.
1934-ben a Brooklyn-i Egyetem bölcsészkarán diplomázott. A második világháborúban önkéntesként harcolt.
Pályája kezdetén rádiójátékok és filmszövegkönyvek írásával próbálkozott. Első sikere egy háborúellenes, expresszionista dráma volt, a Temessétek el a holtakat.
Nevét 1948-ban, az
Oroszlánkölykök című háborús regénye megjelenésekor ismerte meg a világ (Magyarországon 1959-ben adták ki Vajda Miklós fordításában). A mű három katona – egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó – párhuzamos életsorsának a története.
Második regénye, a McCarthy korszakról szóló Amerikai história 1951-ben jelent meg. Miután kommunistának bélyegezték - egyike volt azoknak, akik aláírták a legfelsőbb bíróságnak küldött petíciót, John Howard Lawson és Dalton Trumbo Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottsági meghallgatásának felülvizsgálatát kérve - Shaw feketelistára került Hollywoodban. 1951-ben elhagyta az Egyesült Államokat és Európában telepedett le.
Shaw Európában írt művei is sikerkönyvekké váltak. Az 1960-ban megjelent
Egy amerikai Rómában a főhős Jack Andrus, a hajdanán James Royal néven játszó színész római élményeit írja le, magyar kiadására politikai okokból 1993-ig kellett várni. A
Gazdag ember, szegény ember 1970-ben látott napvilágot. A regény egy német bevándorló család beilleszkedésének történetét dolgozza fel, a könyv alapján 1976-ban készült sorozatot Magyarországon is nagy sikerrel vetítették. Folytatása, a
Pap, katona, kondás cselekménye 1968 és 1972 között játszódik, s a család fiatal nemzedékének történetét meséli el. Művei közül a
New York-i éjszakákban novellaírói tehetségét is megmutatta, tizenegy rövid írásának a főszereplői maguk a város lakói.
Irwin Shaw
további kötetei -
Pénz, szerelem, szépasszonyok,
Francia éjszakák,
Ha meghal a szeretet - nagy népszerűségre tettek szert az olvasók széles rétegeiben, műveiből számos
filmadaptáció is készült.
Az életmű különleges kötete az
Izraeli riportok. Irwin Shaw, az újságíró és az idén szintén 100 éve született Robert Capa, magyar származású fotográfus együtt utazták be 1949-ben az új állammá alakult Izraelt. Nem a hagyományos tudósító-fotós felállásban, hanem egymástól független dolgoztak, mégis egységes mű született. A riportsorozat eredetileg a
The New Yorker és a
Holiday magazin számára készült, önálló kötetben pedig
Report On Israel címmel 1950-ben adták ki. A magyar kiadás 2009-ben jelent meg.
