irodalmi kalendárium, 2014

január 5. 60 éves Krasznahorkai László író

január 21. Mészöly Miklós-díj, 2014 

február 15. Elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Mikós özvegye

február 19. Meghalt Borbély Szilárd, író, költő

március 8. 200 éve született Szigligeti Ede, drámaíró

március 15. Állami és művészeti díjak, 2014 - irodalom

március 25. 60 éve született Sziveri János, költő

március 28. 100 éve született Bohumil Hrabal, cseh író

március 28. Békés Pál-díj, 2014 

március 31.  Sziveri János-díj, 2014

március 31. 100 éve született Octavio Paz, Nobel-díjas mexikói író

április 1. 85 éves Milan Kundera, cseh-francia író

április 11. Költészet Napja, 2014 

április 17.  Elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író

április 23. Artisjus Irodalmi Díj, 2014

április 23. 450 éve született William Shakespeare angol drámaíró

április 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2014

május 4. 60 éves Géczi János író, költő

május 7. Aegon-díj, 2014

május 9. 150 éve halt meg Nathaniel Hawthorne amerikai író

május 10. 85 éves Kányádi Sándor, romániai magyar költő

június 12. Ünnepi Könyvhét, 2014

június 12. 200 éve született Kemény Zsigmond író

július 9. 100 éve halt meg Pósa Lajos, gyermekíró

július 14. 100 éve született Karig Sára szerkesztő, műfordító

július 18. 125 éve született Nyírő József író

augusztus 27. 60 éves Zalán Tibor író, költő

szeptember 20. 50 éves Vörös István költő, író

október 5. 150 éve halt meg Madách Imre, drámaíró

október 9. Irodalmi Nobel-díj, 2014

október 15. 200 éve született Mihail Jurjevics Lermontov, orosz költő

október 17. Déry-díj, 2014

október 22. Gérecz Attila-díj, 2014

november 9. 70 éve halt meg Radnóti Miklós

november 9. 85 éves Kertész Imre, Nobel-díjas magyar író

november 13. 100 éve született Határ Győző, Kossuth-díjas író

november 17. Nemzet Művésze díj, 2014

november 18. 75 éves Margaret Atwood, kanadai író, költő

november 18. 300 éve halt meg Zrínyi Miklós költő, hadvezér

december 2. 200 éve halt meg de Sade márki, író, filozófus

december 8. Prima Primissima-díj, 2014

december 17. 60 éves Závada Pál író, szociológus

december 17. 100 éve született Karinthy Gábor költő

december 22. 250 éve halt meg Amade László költő

december 27. 100 éve halt meg Herman Ottó, természettudós

Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön - Quimby

Költészet és zene sorozatunkban ezúttal Tamkó Sirató Károly Bőrönd Ödön című versét mutatjuk be a Quimby zenekar előadásában. A felvétel érdekessége, hogy a Kaláka együttes 40. születésnapján, 2009. december 27-én, a Meglepetéskoncerten hangzott el, ahol a zenész pályatársak egy-egy Kaláka szám előadásával köszöntötték az együttes tagjait.

Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön 

Bőrönd Ödön

a Köröndön

ül a kövön,

fekete színű bőröndön.

Arra száll egy helikopter,

lerádióz egy riporter:

Bőrönd Ödön!

Bőrönd Ödön!

Miért is ülsz itt

a Köröndön

fekete szín

bőröndödön?

Visszafelel Bőrönd Ödön

csepp zsebrádió-adóján:

Azért ülök a Köröndön

fekete szín bőröndömön,

várom, hogy a tearózsa,

várom, hogy a tearózsa

kinyíljon az aszfaltkövön,

s a 4-es busz begörögjön!

"Tamkó Sirató Károly kiemelkedő költeményeiben a nyelvi lelemény és a mesei-szürreális hangütés a technika motívumaival s a kozmikus látás elemeivel gyarapodik - természetes szintézist alkotva a hagyományos gyermekversek és egy frissebb természettudományos világkép komponenseiből, (...) így lesz Bőrönd Ödön a technikai civilizáció és a hétköznapok kozmikus figurája", írja Aczél Géza a monográfiájában (Aczél Géza: Tamkó Sirató Károly, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.) Tamkó Sirató gyerekkötetei (Tengerecki Pál, Pinty és ponty, Majomkönyv, Tengerecki hazaszáll, Szélkiáltó, Jövőbúvárok) olvashatók a Terebess Ázsia E-Tárban.

Az 1991-ben Dunaújvárosban alakult Quimby, élén Kiss Tibor énekessel az egyik legismertebb magyar alternatív rockzenekar. Legnagyobb sikerük a  Kilégzés (2005) című lemezükön megjelent Most múlik pontosan daluk volt. Legújabb CD-jük Kaktuszliget címen jelent meg 2013. december 13-án.

könyvek a karácsonyfa alá

Közeleg a Karácsony, a latin betűk könyveket ajánl a karácsonyfa alá, ezúttal a kortárs magyar irodalom idei terméséből merítve, azzal a reménnyel, hogy az év végi ünnepek alatt mindenkinek lesz lehetősége egy jó könyvvel bevackolva olvasni. A bevezető utáni könyvcímek linkek, egy-egy honlapra, kritikára, szövegrészletre, interjúra utalnak, ezzel is segítve a tájékozódást.

Csányi Vilmos, az etológia professzora nem csak átrándult az irodalom térfelére, személyében az első szépprózakötetei (A lény és az őrző, 2003), (Malion és Thea, 2005), megjelenése után vérbeli írót köszönthettünk. Legújabb műve, A tökéletesség illata a XVI. században élt Avilai Szent Teréz karizmatikus alakját idézi meg. 

A napokban jelent meg a reneszánsz műveltségű, sokrétű szerző, Géczi János rendhagyó, válogatott verseskötete, a Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz, amelyben nem időrendben követik egymást egy negyedszázad lírai darabjai, hanem az életmű legjellemzőbb, legizgalmasabb témái, motívumai mentén.

Nem éppen karácsonyi olvasmányként ajánlható Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című könyve. 1975-ben az írónak a Valóság című folyóiratban publikált szociográfiája egy nyugat-magyarországi elmeszociális otthon botrányos viszonyait tárja fel. A folyamatosan bővülő anyagot 1981-ben beadta a Magvető Kiadóhoz, a kézirat azonban csak most, több mint harminc év múltán, Nagy Tamás, a Hajnóczy-műhely kutatója szerkesztésében jelent meg.

Czapáry Veronika, a kortárs magyar irodalom „Sofi Oksanenje” 2012-ben, a Jelenkor Kiadónál debütált Anya kacag című regényével. Az idén megjelent Megszámolt babák az olvasót az emberi részvétlenséggel és szenvedésekkel egy traumák közt felcseperedő lány történetében szembesíti.

Borbély Szilárd Halotti pompa (2004) kötete az elmúlt évtized legnagyobb lírai teljesítménye volt. Az idei Könyvhéten megjelent Nincstelenek című regénye a gyerekkor kilátástalannak tűnő világába vezet vissza, a szociografikus elemek mellett a legmegrázóbb a könyv szikár és könyörtelen nyelvezete.

Talán kevesebben ismerik a homeopátia mestere, Bóna László szépírói tevékenységét. A Kalligram Kiadónál 2008-ban jelent meg a Nemszeret – szeret című kitűnő esszégyűjteménye. A Mit képzelsz?. Szövegek a képzeletről című új kötetében a szerző a parabolisztikus történetek középpontjába az apa és fiú kapcsolatot állítja.

Az idén többször is felhívtuk a figyelmet a Békés Pál-díjas Tompa Andrea Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben című regényére, mert az év egyik kiemelkedő írói teljesítményének gondoljuk. A korábban színházi írásairól ismert kolozsvári születésű szerző (első regénye A hóhér háza, 2010) könyve a múlt század eleji Kolozsvárra vezet vissza, a mű két orvos, egy magányos férfi és egy magányos nő párhuzamos életrajza, akik felváltva beszélnek hozzánk.

Nagysikerű könyveihez hasonlóan (Budapest, nőváros, 2004), (Milyen egy női mell?: hazánk szíve, 2006), Kőrösi Zoltán női sorsok köré építi új regényét. A Magyarka egy család történetét mondja el három nemzedéken keresztül, a hagyományokat őrző nagymamától a tanárnő anyán át a szexuális rabszolgamunkára kényszerülő lányig.

Úgy gondoljuk, hogy a gyermekirodalom egyenértékű társa az ún. felnőttirodalomnak, nemcsak a gyerekeknek, hanem az idősebbeknek is beható élményt jelenthet egy színvonalas mese vagy gyermekvers olvasása. Nehéz volt a választás az idei bőséges könyvtermésből. A költőként ismert  Sopotnik Zoltán (Saját perzsa, 2012) első gyermekeknek szánt munkáját tartjuk a kezünkben, a Fahéjas kertet. „A Fahéjas kert valójában egy erdő. Nem is erdő, földrész, óriáskontinens, bolygó. Ha jobban belegondolok: csillagrendszer. És ha még hunyorgok is, úgy erőltetem az agyam, valójában a világmindenség.” A szürrealisztikus, filozofikus mese két főhőse Nagyapa és Lassú Báró, és olyan csodás lények népesítik be, mint a Lépeklények, a Hecc macskák vagy a Viszlát halak.

Az utóbbi hetek irodalmi szenzációja volt, hogy kiderült, ki bújik meg a Spiegelmann Laura álnév mögött. Az Édeskevés 2008-as megjelenése óta titok övezte a szerző kilétét, egy fülszöveg bibliográfiai adataként tárult fel, hogy Kabai Lóránt írta az először blog formájában publikált szöveget. A Műút szerkesztőjeként is ismert költő (előző kötete Klór, 2010) után most az Avasi keserű című új verseskötetére szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

S a blogírónak is vannak kedvencei, az idei év felfedezése és meglepetése számára Kun Árpád Boldog Észak című kötete a Magvetőnél. A mű az afrikai Aimé Billion Norvégiába kerülését és életét meséli el, de nem csak erről van szó, a történet elemi sodrása mellett a regény szövege tiszta és áttetsző, akár egy hópehely.

„Ha akkoriban elégedettnek éreztem magam, az mégsem abból fakadt, hogy új BMW-m lett, hanem attól volt, amit mindenfajta részletfizetés nélkül, teljesen ingyen adott az északi természet: a hótól. Az az áradó boldogság, ami életem legelső hópelyhei láttán feltört belőlem, azóta sem apadt el. Szivárgott, majd visszafagyott, mint a jégátfolyások az úttesten a szurdokban. Ha néha kedvetlen lettem, elég volt rácsodálkoznom a hóra, megállapítanom, hogy mindenhol körbevesz, és visszatért az első hóesés boldogsága.”

 Kun Árpád: Boldog Észak (részlet)

Bóna László: Mit képzelsz? : szövegek a képzeletről
Pozsony: Kalligram, 2012. 

Borbély Szilárd: Nincstelenek: Már elment a Mesijás?
Pozsony, Kalligram, 2013. 

Csányi Vilmos: A tökéletesség illata
Budapest: Libri, 2013. 

Czapáry Veronika: Megszámolt babák

Budapest: Scolar, 2013. 

Géczi János: Kiegészítések egy Vörösmarty-sorhoz 
Budapest: Gondolat, 2013. 

Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből 
Budapest: Magvető, 2013. 

Kabai Lóránt: Avasi keserű 
Miskolc: Szoba Kiadó, 2013. 

Kőrösi Zoltán: Magyarka: Család, regény 
Pozsony: Kalligram, 2013. 

Kun Árpád: Boldog Észak: Aimé Billion mesél 
Budapest: Magvető, 2013. 

Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert: Nagyapa és Lassú báró 
Budapest: Kolibri, 2013.  

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól: Kettő orvos Erdélyben 

Pozsony, Kalligram, 2013.  

A hónap verse: Tandori Dezső: Sugallatodban csuklóizület. Kis körtánc

Sugallatodban csuklóizület
szórja szűnhetetlen villámait.
És hiába fogod be a füled,
hallod akármid omló támjait,

támfalait, oszlopait. A fák csak,
persze, ők hintik leveleiket,
mint szemedbe a port. Feladatának
tesz eleget még ín, képzet, ideg:

de veled már valaki más van itt;
s miért ne, a járdán akárki járhat;
jó, most még elhajítod álmait,
mit árthat – hanem vigyázni sem árthat. 

Tandori Dezső a DIA-n

Ezzel a verssel köszöntjük a 75 éves Tandori Dezsőt!