"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2015. október 10., szombat

25 éve halt meg Ottlik Géza


"Okosan teszi az író,  még ha a világ elfogadja is végül írónak, és beírhatja az útlevele, igazolványa rovataiba foglalkozásnak, okosan teszi, ha ezt azért nem veszi készpénznek: ha kettesben maradna önmagával mindig számon tartja, hogy a foglalkozása változatlanul annyiból áll, hogy ő csak egy ember, egy ürge, akinek a mibenlétét 30 vagy 60 éves korában sem lehet szorosabban meghatározni, mint 7 éves vagy 5 éves korában."
(Próza)




- Ottlik a Digitális Irodalmi Akadémián

Ottlik életrajza, digitalizált művei, bibliográfia és szakirodalom a Digitális Irodalmi Akadémián.


- Ottlik művek a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Hajnali háztetők. Kisregények. Bp. 1957. Magvető, 319 p.

Iskola a határon. Regény. Bp. 1959. Magvető, 473 p.  

Minden megvan. Elbeszélések. Bp. 1969. Magvető, 345 p.

Próza. Esszék, tanulmányok, interjúk. Bp. 1980. Magvető, 296 p.

A Valencia-rejtély. Hajónapló. Pályákon. Rádiójáték és elbeszélések. Bp. 1989. Magvető, 211 p.

Buda. Regény. Bp. 1993. Európa, 365 p.


- Iskola a határon

"...Azt gondolom, hogy egy csomó dolog jobban végiggondolható Ottlikkal, mint Ottlik nélkül. Itt van például a könyv modernsége. Az Iskola a határon egyrészt botrányosan modern, másrészt pedig teljesen épeszű könyv. Tehát van eleje, van vége, persze közepe is. A mondatok is teljesen normálisak, nagy betűvel kezdődnek, írásjel van a végükön. Nem egy mondatból áll az egész regény, mint mondjuk, másutt. Ez arra talán figyelmeztet, hogy modernségen ezeknél a dolgoknál sokkal fontosabbat kell érteni. Mondjuk egy gondolkodásmódnak vagy még inkább egy létezésnek a radikalizmusát. Tehát erre a radikalizmusra hív fel az Ottlik-könyv a sajátjával. Azt is mondja ez a regény, vagy nem is a regény, hanem egyáltalán Ottlik létezése, hogy ez egy olyan mesterség, amelyet nem elég tudni, szeretni, ismerni meg csinálni: nem elég radikálisnak lenni, hanem még tisztességesnek is kell lenni.
 (Esterházy Péter)

  
- Esterházy-Ottlik: Az Iskola-átirat 


"Ottlik Géza hetvenedik születésnapjára, ezerkilencszáznyolcvanegy december tizedikétől nyolcvankettő március tizenötödikéig, kb. 250 óra alatt, egy 57x77-es rajzlapra lemásoltam az Iskola a határon-t. Így keletkezett ez a kép." E.P.

- Az Ottlik-átirat

Ottlik Géza halálának 25. évfordulójára hét kortárs író, Cserna-Szabó András, Garaczi László, Kemény István, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Péntek Orsolya és Péterfy Gergely hét ismert Ottlik-szöveget vagy szövegrészt választott, Esterházyhoz hasonlóan egy rajzlapra lemásolt. A művelet alatt naplót írtak, a jegyzeteikből pedig újabb, Ottlik inspirálta szövegek születtek - az Ottlik-szövegek margójára. Munkáikat 2015. október 9-én mutatták be a Budapesti Bábszínházban, az őszi Margó Irodalmi Fesztivál keretében. A Margó Az Ottlik-átirat című eseményt Esterházy Péternek ajánlotta.
   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése