Elhunyt Göncz Árpád író, műfordító, a Magyar Köztársaság első elnöke

Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. 1944-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. A börtönévek után a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítójaként dolgozott, de közben szépirodalmat is fordított, első műfordítása Aldous Huxley: Szombat délután című novellája volt, ezt követte Golding: Torony című műve 1964-ben. 1965-től már szabadfoglalkozású műfordító. 1973-ban jelent meg első műve, a Sarusok, ettől kezdve folyamatosan publikált.  Első drámáját, a Magyar Médeiát 1976-ban mutatták be.

Műfordításai közül a legismertebb és legolvasottabb munkája Tolkien: A gyűrűk ura (Réz Ádám fordította a első 11 fejezetet), nevéhez fűződik az angolszász irodalom  klasszikussá vált gyöngyszemeinek hosszú sora: Forster: Út Indiába, Doctorow: Ragtime, Világkiállítás, Faulkner: A hang és a téboly, Fiam, Absolon, Hemingway: A folyón át a fák közé, Vándorünnep, Sillitoe: A hosszútávfutó magányossága, Updike: Nyúlháj, A kentaur, Styron: Nat Turner vallomásai, Golding: Beavatás, de fordított még Poe, Salinger, Sontag, Maugham, Thackeray, Eliot, Vonnegut, Agatha Christie és Asimov műveiből is.
Szépírói munkásságából kiemelkedik elbeszéléskötete, a Hazaérkezés, drámakötete, a Mérleg, és az 1991-ben megjelent Gyaluforgácsok, melyben esszéi és publicisztikai írásai jelentek meg. 1983-ban irodalmi munkássága elismeréséül József Attila-díjat kapott, 1989-től köztársasági elnökké választásáig (1990) a Magyar Írószövetség elnöki tisztségét töltötte be.

Göncz Árpád, a műfordító - interjú az ekultúrán

Göncz Árpád művei és fordításkötetei a FSZEK-ben

GÖNCZ MŰVEK - kiállítás 2012-ben, Göncz Árpád 90. születésnapja alkalmából a Központi Könyvtárban