"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2019. április 23., kedd

A Könyvfesztivál díszvendége, Karl Ove Knausgård


A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2019. április 25-től 28-ig rendezik meg a Millenárison. A díszvendég az idén Karl Ove Knausgård norvég író, aki Szalay-Bobrovniczky Alexandrától, Budapest főpolgármester-helyettesétől és Gál Katalintól, a MKKE (Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) elnökétől veszi át a Budapest Nagydíjat, a rendezvény nyitónapján, április 25-én, csütörtökön, 17 órakor. Laudációt mond Tóth Krisztina. A szerzővel két pódiumbeszélgetésen is részt vehetünk: a díjátadás előtt, 16 órától Bősze Ádám, 27-én, szombaton, 15 órakor, a Magvető szerkesztője, Szegő János beszélget az íróval. A rajongók személyesen is találkozhatnak a szerzővel, Knausgård szombaton, 13 órától dedikálja köteteit a B 1 stand mellett.
A fesztiválon évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország kultúrája, irodalma, az idén Norvégia a díszvendég.


Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató, nagy sikerű Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. Magyarországot Mécs Anna képviseli, kinek Gyerekzár című kötete 2017-ben jelent meg a Scolar Kiadónál.
25 ország közel 100 alkotója, 400 hazai és határon túli magyar író, tudós, művész részvételével a fesztivál kulturális programok sokaságát kínálja: író-olvasótalálkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek várják az érdeklődőket.
A Könyvfesztivál a nagyközönség számára nyitott vásár, ahol csaknem 50 000 kötet és több száz újdonság várja az olvasókat. A gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom színes programokkal várja az oda látogatókat a Millenáris felújított színház épületében, a Nemzeti Táncszínházban.


Karl Ove Knausgård 1968-ban született Oslóban, a bergeni egyetemen tanult irodalmat és művészettörténetet, tanára volt Jon Fosse, az egyik legjelentősebb kortárs norvég író (Trilógia, Melankólia). Első regénye, az Ute av verden (Ki a világból) 1998-ban jelent meg, és elnyerte a Norvég Kritikusok Irodalmi Díját. Második regénye, az En tid for alt (Mindennek rendelt ideje) pedig 2004-ben látott napvilágot.

A sikert a 2009 és 2011 között megjelent Halál: Harcom című regényfolyama hozta meg számára. A 6 kötetből álló, 3500 oldalas mű az 5 millió lakosú Norvégiában félmillió példányban kelt el, s a világon eddig 22 nyelvre fordították le.
A regény címe provokatív, Hitler Mein Kampfjára emlékeztet (norvégul Min Kamp). Míg a norvég kiadás csak a főcímet követte, a köteteket számokkal megjelölve, addig a német vagy az angol fordítások, ahogy a magyar is, önálló címeket adtak a köteteknek. Az első rész, a Halál 2016-ban, a második, a Szerelem 2017-ben jelent meg Petrikovics Edit fordításában. A harmadik kötetet Patat Bence fordította, tavaly látott napvilágot Játék címmel, a negyedik rész, az Élet pedig a Könyvfesztiválra érkezik Knausgård magyarországi kiadója, a Magvető gondozásában. Az 5. kötet Álmok címmel 2020-ban készül el, a sorozat a Harcokkal zárul majd 2021-ben.

A norvég Proustnak is titulált író regényfolyama az ún. autofikció műfajába sorolható. A Harcom főszereplője, Knausgård saját személyes szférájának a történéseit rekonstruálja (olyannyira, hogy mindenkit a saját nevén szerepeltet, emiatt több magánjogi pert is kilátásba helyeztek ellene), ami spontán erővel hat az olvasóra, a szövegen belül alkalmazott önreflexív narrációval pedig olyan belső dinamikát sikerül teremtenie, hogy a személyes hatáson túl az emberi létezés metafizikai kérdései is megfogalmazódnak. Az olvasó a knausgårdi örvénybe kerül, ahonnan nem is akar szabadulni.

Az első kötet, Halál középpontjában az író kamaszkora és apjának halála áll. A regény szerkezetileg két részre osztható (a szerző mind a két esetben a jelen történéseiből indul el): míg az első részben a kamaszkor belső viharait írja le, a másodikban az apa halálát követő takarítási jelenetek hosszú sorának monotonitása a katarzis felszabadító erejével hat, s így válik a naplószerű önvallomás izzó irodalmi szöveggé. 
A második kötet, a Szerelem Knausgård Stockholmba költözésével indul, ahol megismeri későbbi feleségét, gyermekei anyját, a szintén író Linda Boströmöt. A knausgårdi szövegfolyam újra magába ránt bennünket, s izgatottan figyeljük, vajon a gyereknevelés, a családi élet, a rokoni és baráti kapcsolatok összetett és bonyolult szövedékében sikerül-e az írónak visszatalálnia önmaga centrumába, ami számára egyet jelent a dolgozószobájában a végeérhetetlen órákon át eltöltött írással és olvasással.
A harmadik kötet, a Játék Knausgård gyermek éveinek krónikája Tromøya szigetén a család megérkezésétől Kristiansandba való költözésükig. A kisfiú Karl Ove eszmélése a világra: fiú barátságok, bimbózó szerelmek, s a legnagyobb trauma, az autoriter apa árnyékában eltöltött mindennapok szorongásai.
A Harcom sorozatának negyedik kötete az Élet. A tizennyolc éves Knausgård az érettségi után egy észak-norvégiai halászfaluban kezd önálló életet. Tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők.

„És annyira boldog vagyok, hogy már nem vagyok író többé” – hangzik a Harcom utolsó kötetének zárómondata, ám 2011 óta Knausgård több könyvet is publikált, s a rocksztár külsejű figurából jólfésült középkorú úr lett. A Harcom, amelynek folytatását egyelőre nem tervezi, meghozta számára a világsikert. Ám, ha mégis megíródna a hetedik kötet, kíváncsiak lennénk, megvan-e még az a tromoyai kisfiú.

„Végtelenül sok ilyen pillanat, mind egyformán telezsúfolva: ezekből áll a gyermekkor. Némelyik szédítő magasságokba tudott repíteni, mint például az az este, amikor összejöttem Tonéval, és félig futva, félig csúszva bukdácsoltam le a lejtőn, amelyről a csillogó felületéből ítélve frissen kotorhatták el a havat, és amikor kiértem a két út közötti sötét mezőre a házunk előtt, hanyatt feküdtem a hóba, és felbámultam a sűrű, nedves és fénytelen sötétségbe, és tökéletesen boldog voltam.”

(Knausgård Harcom 3. Játék.)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése