A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2019. április 25-től 28-ig rendezik meg a Millenárison. A díszvendég az idén Karl Ove Knausgård norvég író, aki Szalay-Bobrovniczky Alexandrától,
Budapest főpolgármester-helyettesétől és Gál Katalintól, a MKKE (Könyvkiadók és
Könyvterjesztők Egyesülése) elnökétől veszi át a Budapest Nagydíjat, a rendezvény nyitónapján, április 25-én,
csütörtökön, 17 órakor. Laudációt
mond Tóth Krisztina. A szerzővel két
pódiumbeszélgetésen is részt vehetünk: a díjátadás előtt, 16 órától Bősze Ádám,
27-én, szombaton, 15 órakor, a Magvető szerkesztője, Szegő János beszélget az
íróval. A rajongók személyesen is találkozhatnak a
szerzővel, Knausgård szombaton, 13 órától dedikálja köteteit a B 1 stand mellett.
A fesztiválon évről évre
díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország kultúrája, irodalma, az idén Norvégia a díszvendég.
Tizenkilencedik alkalommal
rendezik meg az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit
bemutató, nagy sikerű Európai
Elsőkönyvesek Fesztiválját. Magyarországot Mécs Anna képviseli, kinek Gyerekzár
című kötete 2017-ben jelent meg a Scolar Kiadónál.
25 ország közel 100 alkotója, 400
hazai és határon túli magyar író, tudós, művész részvételével a fesztivál kulturális
programok sokaságát kínálja: író-olvasótalálkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi
estek, könyvpremierek várják az érdeklődőket.
A Könyvfesztivál a nagyközönség
számára nyitott vásár, ahol csaknem 50 000 kötet és több száz újdonság várja az
olvasókat. A gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom színes programokkal várja az oda látogatókat a
Millenáris felújított színház épületében, a Nemzeti Táncszínházban.
Karl
Ove Knausgård 1968-ban született Oslóban,
a bergeni egyetemen tanult irodalmat és művészettörténetet, tanára volt Jon
Fosse, az egyik legjelentősebb kortárs norvég író (Trilógia, Melankólia). Első
regénye, az Ute av verden (Ki a
világból) 1998-ban jelent meg, és elnyerte a Norvég Kritikusok Irodalmi Díját.
Második regénye, az En tid for alt (Mindennek
rendelt ideje) pedig 2004-ben látott napvilágot.
A sikert
a 2009 és 2011 között megjelent Halál: Harcom című regényfolyama
hozta meg számára. A 6 kötetből álló, 3500 oldalas mű az 5 millió lakosú
Norvégiában félmillió példányban kelt el, s a világon eddig 22 nyelvre
fordították le.
A regény címe provokatív, Hitler
Mein Kampfjára emlékeztet (norvégul Min Kamp). Míg a norvég kiadás csak a
főcímet követte, a köteteket számokkal megjelölve, addig a német vagy az angol
fordítások, ahogy a magyar is, önálló címeket adtak a köteteknek. Az első rész,
a Halál
2016-ban, a második, a Szerelem 2017-ben jelent meg
Petrikovics Edit fordításában. A harmadik kötetet Patat Bence fordította,
tavaly látott napvilágot Játék címmel, a negyedik rész, az Élet
pedig a Könyvfesztiválra érkezik Knausgård magyarországi kiadója, a Magvető
gondozásában. Az 5. kötet Álmok címmel 2020-ban készül el, a
sorozat a Harcokkal zárul majd 2021-ben.
A
norvég Proustnak is titulált író regényfolyama az ún. autofikció műfajába
sorolható. A Harcom főszereplője, Knausgård saját személyes szférájának a
történéseit rekonstruálja (olyannyira, hogy mindenkit a saját nevén
szerepeltet, emiatt több magánjogi pert is kilátásba helyeztek ellene), ami
spontán erővel hat az olvasóra, a szövegen belül alkalmazott önreflexív narrációval
pedig olyan belső dinamikát sikerül teremtenie, hogy a személyes hatáson túl az
emberi létezés metafizikai kérdései is megfogalmazódnak. Az olvasó a knausgårdi
örvénybe kerül, ahonnan nem is akar szabadulni.
Az első
kötet, Halál középpontjában az író kamaszkora és apjának halála áll. A
regény szerkezetileg két részre osztható (a szerző mind a két esetben a jelen
történéseiből indul el): míg az első részben a kamaszkor belső viharait írja
le, a másodikban az apa halálát követő takarítási jelenetek hosszú sorának
monotonitása a katarzis felszabadító erejével hat, s így válik a naplószerű
önvallomás izzó irodalmi szöveggé.
A
második kötet, a Szerelem Knausgård Stockholmba költözésével
indul, ahol megismeri későbbi feleségét, gyermekei anyját, a szintén író Linda
Boströmöt. A knausgårdi szövegfolyam újra magába ránt bennünket, s izgatottan
figyeljük, vajon a gyereknevelés, a családi élet, a rokoni és baráti
kapcsolatok összetett és bonyolult szövedékében sikerül-e az írónak
visszatalálnia önmaga centrumába, ami számára egyet jelent a dolgozószobájában
a végeérhetetlen órákon át eltöltött írással és olvasással.
A harmadik kötet, a Játék
Knausgård gyermek éveinek krónikája Tromøya szigetén a család megérkezésétől
Kristiansandba való költözésükig. A kisfiú Karl Ove eszmélése a világra: fiú barátságok,
bimbózó szerelmek, s a legnagyobb trauma, az autoriter apa árnyékában eltöltött
mindennapok szorongásai.
A Harcom sorozatának
negyedik kötete az Élet. A tizennyolc éves Knausgård az érettségi után egy
észak-norvégiai halászfaluban kezd önálló életet. Tanítóként helyezkedik el a falu
iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám
két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők.
„És annyira boldog vagyok, hogy
már nem vagyok író többé” – hangzik a Harcom utolsó kötetének zárómondata,
ám 2011 óta Knausgård több könyvet is publikált, s a rocksztár külsejű
figurából jólfésült középkorú úr lett. A Harcom, amelynek folytatását
egyelőre nem tervezi, meghozta számára a világsikert. Ám, ha mégis megíródna a
hetedik kötet, kíváncsiak lennénk, megvan-e még az a tromoyai kisfiú.
„Végtelenül sok ilyen pillanat,
mind egyformán telezsúfolva: ezekből áll a gyermekkor. Némelyik szédítő
magasságokba tudott repíteni, mint például az az este, amikor összejöttem
Tonéval, és félig futva, félig csúszva bukdácsoltam le a lejtőn, amelyről a
csillogó felületéből ítélve frissen kotorhatták el a havat, és amikor kiértem a
két út közötti sötét mezőre a házunk előtt, hanyatt feküdtem a hóba, és
felbámultam a sűrű, nedves és fénytelen sötétségbe, és tökéletesen boldog
voltam.”
(Knausgård Harcom 3. Játék.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése