A szerelmi tematika József Attila kései költészetében (1936-37)

„József Attila – a költészet maga. Tragikus sorsa révén éppen a sors iróniája, a Történelem tette azzá, úgyhogy ha egy ma emberének az utcán (történetesen!) a költészetet hozza valami az eszébe, elsőre alighanem az ö nevét fogja társítani hozzá (…) És minél szorosabban olvassuk a verseket, minél részletezőbben az ún. nyelvi alakzatokat, annál több és több életrajzi és pszichológiai megfelelésre bukkanunk, gyakran jóslatokra, amelyek, a szaknyelv szerint, önbeteljesítő jóslásoknak bizonyulnak. Teremtő, ha nem egyenesen provokált realizmusnak."

(Marno János. In: József Attila válogatott versei. Budapest, Palatinus, 2005. részlet az utószóból.)

élete

József Attila életrajza

József Attila (1905-1937) (Kulturális Enciklopédia)

József Jolán: József Attila élete. (hasonmás kiadás) (PIM)

József Attila. (a MANDA összeállítása)

pályakép

József Attila-bibliográfia

József Attila életrajz, pályakép, értelmezések. (ELTE Gépeskönyv)

József Attila élete és munkássága (SlidePlayer ppt)

József Attila. Tanári útmutató.  (Szövegértés-szövegalkotás)

összes művei

József Attila összes verse a Magyar Elektronikus Könyvtárban

József Attila összes tanulmánya és cikke (ELTE)

József Attila összes versei. Budapest, Osiris, 2006. (Osiris klasszikusok) (Szaktárs)

József Attila: Válogatott versek. Osiris diákkönyvtár, 2005. (Szaktárs)

érettségi tételek

József Attila költészete. MTVA. (Kiss Judit Ágnes)

József Attila kései versei - Zanza Tv.

József Attila élete és munkássága (Érettségi.com)

József Attila kései költészete. MTVA. (Kiss Judit Ágnes)

Kései költészete

Veres András: A kései korszak verstípusairól. Magyar Tudomány. 2005.11.sz.

Költőnk és kora - József Attiláról (Litera Tanoda)

- kései szerelmi költészete

-  Flóra-versek

József Attila - A Flóra-versek (Sulinet)

Lapis József: A szerelem és a halál alakzatai József Attila„Flóra-verseiben” Irodalomtörténet. 2011. 1.sz.

József Attila: Nagyon fáj

Tverdota György: Nagyon fáj. ITK. 1998. 5/6.sz.

József Attila: Gyermekké tettél

József Attila - a gyermekség és árvaság motívuma. Irodalomóra.

szakirodalom

Bókay Antal: Énszerkezet, önteremtés - József Attila üzenete (Mindentudás Egyeteme. Videotorium)

Bori Imre: József Attila költészete. Újvidék, Fórum, 2005.

Valachi Anna: Az ősök hatalma. József Attila én- és világképének rejtett aspektusai. Liget. 2015.1.sz.

Bereményi Géza-Cseh Tamás: József Attila

Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének lehetséges értelmezései; két-három olvasat bemutatása

"Nem mester, mert mester nincs, nem példa, mert Babits Mihály a példa, nem a legnagyobb, mert Móricz Zsigmond a legnagyobb, ha volna legnagyobb, de ő áll a legközelebb hozzánk." 

(Esterházy Péter Kosztolányi Dezsőről)

Kosztolányi összes művei

Kosztolányi művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Kosztolányi Dezső:  Édes Anna. Szegedy-Maszák Mihály et.al. (szerk.) Kosztolányi Dezső összes művei. Kritikai kiadás. Pozsony, Kalligram, 2010. (Szaktárs)

Kosztolányi Dezső: Édes Anna. Osiris Diákkönyvtár, Budapest, Osiris, 2005.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna. hálózati kritikai kiadás (szerzői kézirat, Nyugat-közlés, első kiadás)

életrajz

Kosztolányi Dezső (1885-1936). Kulturális Enciklopédia (Fazekas project)

Kosztolányi Dezső-honlap. MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport

Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis. MTA Könyvtár és Információs Központ

pályakép

Kosztolányi Dezső-pályakép. Sulinet

Mélyfúrás - Kosztolányi a lírikus és prózaíró. Szövegértés- szövegalkotás.Tanári útmutató. 

Kosztolányi életet és munkássága. Doksi.hu

Édes Anna

- érettségi tételek

Édes Anna - a regény értelmezése. Sulinet.

Kosztolányi regényei – Édes Anna. Zanza TV.

Kosztolányi Édes Anna. MTVA-érettségi- Kiss Judit Ágnes

Lélek- és társadalomrajz Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében. Sulinet.

- olvasatok

Bori Imre: Az Édes Anna egy lehetséges nézőpontjáról. Literatura. 1986. 1-2. sz.

Dobos István: A regény performativitása (Kosztolányi Dezső: Édes Anna) Alföld. 2011. 12. sz.

Hima Gabriella: A sorsregénytől a példázatig. (Kosztolányi Dezső Édes Anna) Irodalomtörténet. 1991. 22. sz.

Lengyel András: Miért gyilkolt Édes Anna? A pszichoanalízis mint regényszervező elv. Korunk. 1998. 9. sz.

szakirodalom

Arany Zsuzsanna:Kosztolányi Dezső élete. Budapest, Osiris, 2017. (Szaktárs)

Bónus Tibor: A másik titok. Kosztolányi Dezső Édes Anna. 

Budapest, Kortárs Kiadó, 2017.(Szaktárs)

Fábián László: Az Édes Anna keletkezésének körülményeiről. (Litera Tanoda)

Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezső. Pozsony, Kalligram, 2010. (Szaktárs)

 Édes Anna. magyar film, 1958. rendezte Fábri Zoltán

(Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum)

Esterházy Péter 70

Április 14-én hetven éves lenne Esterházy Péter, az ezredforduló magyar irodalmának egyik meghatározó alakja. Az ő révén megszámlálhatatlanul sok olvasó kezdett másként olvasni, mint korábban. Könyvhetek sorának „főhőse”. Most, a csupán lélekben megtartható Könyvünnepre is gondolva a 2010-es miskolci megnyitó beszédéből idézünk.

„Ha én Esti Kornél lennék, a kakasokkal kelnék — egész nap dalolnék — aranyat lelnék — peckesen járnék — peckesen járnék-kelnék — kérnék kávét — a nőket becsülném, és becsülés közben, ha-ha, vigyáznék — lenne pénzem, paripám, fegyverem — igazam lenne — nyakkendőm lenne, és magam kötném. Igen. Istenem. Ha én Esti volnék, kötényem is honnan volna. (…) 

Ha én Esti Kornél volnék, azonnal idézném ezredszer is azt, amit Márai az olvasásról mondott, hogy olvasni erővel kell, áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel, kérlelhetetlenül, szűkszavúan, nem fölülről lefelé, hanem elegánsan, nagylelkűen, életre, halálra. (…) Ha én Esti Kornél volnék, nosztalgia és szemrehányás nélkül mondanám, hogy a könyvek hatása egyfelől nevetségesen kicsiny, másfelől, Babits kifejezését használva, bennük van a Kor lelke, a könyvekben, nem másutt. A kortárs magyar irodalomban. Ez a mi nagy felelősségünk, ha akarjuk, ha nem, ha tisztában vagyunk evvel, ha nem. (…) 

Ha én Esti Kornél lennék, nem kellene attól tartanom, hogy idősödve, védekezésül, gőgössé válnék. Szóval könnyen tudnék emelkedett lenni, és arról beszélnék Önöknek, hogy az irodalom a megismerés, a világ megismerésének egy formája, mely forma egyedi, hasonlíthatatlan, örök, és hogy az irodalom nyelve nem az értelmes emberek párbeszédének a nyelve. E nyelv nem a megértésre, hanem az alkotásra törekszik. Az alkotás sötét, homályos dolog, semmiből valamit csinálni, az nem magától értődő. Bár remélhetjük, mélyen emberi. Az irodalom nyelve tehát alkotni akar, létre hozni, létre akar hozni egy épületet szavakból.”

In: Esterházy Péter: Az olvasó országa. Budapest, Magvető, 2018.

A Magvető Kiadó Esterházy Péter születésének 70. évfordulója alkalmából hetven videóval emlékezik az íróra. A kiadó szerzői és munkatársai olyan általuk választott szövegrészleteket olvasnak fel, melyek személyesen sokat jelentenek számukra.

A videók hetven napon át, egészen Esterházy Péter születésnapjáig kerültek fel esténként a kiadó Facebook-oldalára, másnap pedig a YouTube-csatornájára. 

Esterházy Péter digitalizált művei, életrajz, bibliográfia és szakirodalom a Digitális Irodalmi Akadémián.

A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában

„Miért szeretem Babits Mihályt? Természetesen: nem tudom. Nincs mód kipuhatolni, hogy voltaképpen miért szeretünk egy bizonyos költőt (vagy több bizonyosat), irodalmi vonzódásaink talapzata, akár annyi más alapkérdésünké, párás átmenetekkel vész el a sötétben, mint némely festőiskola képein a figurák lába. És nem is csak az úgynevezett tudattalan homálya, érzelmi sötétsége ez, még annál is sűrűbb, hathatósabb, rendszerint a fiatalságé, a kamaszkori irodalmi lázak fényködös evidenciája. Akkor, ott, kamaszkoromban kezdtem el szeretni Babits Mihályt, ahogy az lenni szokott; rögtönös szívdobbanással ismerve föl: ez kell nekem. Vagy: kell nekem ez. (Áldott magyar szórend, ügyetlen szavaink gyámola!) Nem állíthatom, hogy csak őt szerettem, rajongásaim listája hosszú, de azért ő irodalmi tudatom iniciáléja.) „

Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról. Budapest, Magvető, 1984.

Babits összes művei

Babits Mihály összes művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Babits Mihály összegyűjtött versei. Budapest, Osiris, 2007. (Szaktárs)

Babits Mihály bibliográfia (Stauder Mária-Varga Katalin szerk.) (Hungaricana)




életrajz

Babits Mihály élete és alkotói pályája (Sulinet)

Babits Mihály (1883-1941) (Kulturális Enciklopédia)

Czeizel Endre: Babits Mihály családfájának kreatológiai értékelése (Alföld, 1997. május)

pályakép

Babits Mihály (Érettségizz.org.)

Babits Mihály 1883-1941) (Doksi.hu)

Babits Mihály.  A magyar irodalom története (Spenót) (MEK)

Jónás könyve

Babits és a prófétaszerep (Zanza Tv)

A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában (Sulinet)

Kooperatív tanítási stratégiák az irodalomtanításban : Babits Mihály Jónás könyve című művének feldolgozása. (Oktatási segédanyag.)


szakirodalom

Babits Mihály: „Engem nem látott senki még”. Babits –olvasókönyv (MEK)

Szigeti Lajos Sándor: "Ki titkaidat tudtam" Babits Mihály Jónás könyve. Tiszatáj Diák-melléklete. 1997. november)

Vilcsek Béla: Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája (Parnasszus)

hangoskönyv

Babits Mihály Jónás könyve (Gáti József)

Költészet Napja 2020: Kántor Péter: A könyvespolc előtt

Verseiben kitűnő elégiaköltőnk, Kántor Péter újra és újra olyan bensőséges pillanatokra csodálkozik rá, amelyeket már untig ismerni véltünk. Négy fal, szoba, könyvespolc. Igaz, a Duna közel. És nála mindig közel a gyerekkor is (nem véletlenül Kántor a legszeretettebb gyerekversek szerzőinek egyike), amelyben a rendrakás már kényszerítő teendő. A könyvek számbavétele, selejtezése és kudarca hasonló ehhez, de – mint A könyvespolc előtt című vers tanúsítja – már élet és irodalom belátásának jámbor bölcsességével jár.

A könyvespolc előtt

Az ördög súgta nekem egy napon,

vagy egy túlbuzgó angyal inkább, igen,

egy olyan, aki folyton terveket sző

az emberek javára állítólag,

ne halogasd tovább, súgta az angyal,

mire vársz? egyszer meg kell tenni úgyis,

gyerünk, selejtezd ki a könyveid!

És nekiveselkedtem mint Toldi Miklós

annak a recsegő könyvespolcnak.

Megpróbáltam kiselejtezni a könyveimet,

muszáj, gondoltam, ha nehéz is,

de mégis, a jövő érdekében,

hogy legyen helye a jövőnek,

hogy tudjam hova tenni, ha jön.

De hiába erőlködtem, nem sikerült,

nem tudtam kiselejtezni egy darabot se.

Talán mind annyira tetszett, azért?

Á, nem! De ahogy beleolvastam

ebbe is, abba is, amabba is,

elkábultam és megszédültem,

rám tört a gyengeség, mellbe vágott,

akár a tavaszi fáradtság,

az a sok fohász, sok akarás

nyomot hagyni, valami nyomot hagyni.

De hát muszáj-e nekem választani

dadogás és dadogás között?

Ugyan, hagyd a csudába az egészet,

súgta a fülembe az ördög.

Nincsen jobb dolgod? Nincs fontosabb?

Ne törődj a selejtezéssel,

majd megteszi helyetted valaki más,

bízd a holnapra a holnapot,

nem muszáj folyton rendet tenni,

kergetni folyton az igazságot,

minek gyötörnéd magad ezzel?

Majd megpróbálod egyszer máskor.

Körülöttem könyvtéglahegyek.

Bontási terület? Építési?

Szeretnék beköltözni egy toronyházba?

Egy kertre nyíló nyári lakba?

Meghúzódni a hideg elől?

A meleg elől? Ajtót nyitni?

Mit szeretnék? Nagy, tágas teret?

Lerogyni, felpattanni a tükör előtt?

Ex tempore, ó mennyi blabla,

beleolvastam ebbe, abba,

arcok villantak fel előttem,

láttam kíváncsi tekintetet,

csillogó és zavaros szemet,

örök fiatalt, görnyedt hátat,

meztelen mellet, mezítlábat,

lázadót és szimpla hőbörgőt,

hajlékkereső hajléktalant,

láttam bohócot, didergő dívát,

és elkábultam és megszédültem,

és visszadugdostam mindet sorban

oda, ahol eddig is voltak,

egymást gyűrve, taszítva, szítva,

egymás hegyén-hátán szorongva

abban a poros öröklétben,

azon a recsegő könyvespolcon.

A vers a Köztünk maradjon: versek 2009-2012. (Budapest, Magvető, 2012.) című kötetben jelent meg.

Kántor Péter a Digitális Irodalmi Akadémián.

Költészet Napja 2020: Marno János: Nárcisz készül

Marno János éveken át teljesedő versciklusának kitüntetett darabjáról írja Radics Viktória: „A Nárcisz készül című vers Marno életművében kirobbanási (eksztatikus) pont volt, egyfajta poétikai »nagy bumm«, melynek hatása azóta is tart. (…) Hosszú évek munkájával kidolgozott, szigorú költői technika, ezerszeresen át- és újragondolt világszemlélet, költészetszemlélet, nagyon-nagyon megpróbáltató költői elhívásban összeforrva.”

Nárcisz készül

A nő mint a pongyola végzet,

míg Nárcisz a tények tükrében
vizsgálja magát. Méretkezik.
Megmerítkezik, úgymond, a tulajdon
arcában, mely arc éppenséggel
nem mond neki semmit. Pedig
ő értelmet adna mondatának,
ez kétségbe nem vonható, a kétség ott
merül fel, ahol Nárciszt a vonások
összekuszálják és elnyelik.

Marno János művei a Digitális Irodalmi Akadémián.

Digitális olvasmányok: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról

A könyvtárak bezártak, az olvasótermek elcsendesedtek. A latin betűk új sorozatában, a digitális olvasmányokban olyan szépirodalmi művekre hívom fel a figyelmet, amelyek szabadon hozzáférhetőek az interneten. Tudom hogy szépirodalmat nem igazán jó online olvasni, hiányzik a könyv fizikai teste, színe, illata, tapintása, de azt gondolom, hogy ezekben a zord időkben sokat jelenthet a digitális szöveg is. Ezúttal Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című művét mutatom be.

Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című műve a Magyar Elektronikus Könyvtárban

"nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van."

Herman Ottó termékeny és kalandos életútja Breznóbányáról indult 1835. június 26-án. A felvidéki szász családban született fiú a természet iránti érdeklődését orvos édesapjától örökölte, aki amatőr természetkutató volt. Bécsben mérnöki tanulmányokat folytatott, ám apja korai halála miatt abba kellett hagynia az egyetemet, géplakatosnak állt, s autodidakta módon képezte magát. Ez a szellemi szabadság egész életén át végigkísérte, amikor felajánlották neki a Műegyetem zoológiai tanszékét, a politikai okokon túl a tudományos függetlenségét féltve az ajánlatot elutasította. Pályájának elindulásában a kor két kiemelkedő tudósa segítette: Brassai Sámuel, „az utolsó erdélyi polihisztor” konzervátori állást kínált neki a kolozsvári Erdélyi Múzeumi Egyletnél, feladata a Mezőség állat- és növényvilágának összegyűjtése volt. De politikai és magánéleti csalódásai miatt (Jászai Mari visszautasította házassági ajánlatát) hamar elhagyta a várost, Budapestre ment, ahol Trefort Ágoston kinevezte a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába őrsegédnek.

Lázas kutatómunkába kezdett, majd megjelent első könyve, a Magyarország pókfaunája (1876-1879). Kiemelkedő arachnológiai eredményeit jelzi, hogy 328, közöttük 36 új pókfajt határozott meg. Az 1887-ben kiadott A magyar halászat könyve a halfajok leírásán túl a halászat néprajzi hagyományait is bemutatta. 1888-ban Norvégiában vett részt tanulmányúton, jelentős madártani anyagot gyűjtött, tapasztalatait Az északi madárhegyek tájáról című művében osztotta meg az olvasókkal. Fontosak még néprajzi kutatási, régészeti munkái, s ne feledkezzünk meg politikusi pályafutásáról sem, hosszú ideig országgyűlési képviselőként tevékenykedett.

A zoológiai művek publikálásán túl Herman Ottó tudományszervező tevékenysége is úttörő értékű. Munkásságának kiemelkedő területe az ornitológia volt.

Az első nemzetközi madarászkongresszust Rudolf trónörökös kezdeményezésére Bécsben tartották 1884-ben. A legfőbb cél az volt, hogy a madártannak önálló, tudományos tekintélyt szerezzenek. Herman Ottó 1890 tavaszán madárvonulási megfigyeléseket szervezett. A Fertő - Balaton - Drávafok háromszögben és a Velencei-tónál 16 ornitológus három hónapig reggeltől estig járta a határt, s pontos feljegyzéseket készítettek, melyik madár érkezett haza téli szállásáról. A megfigyelés eredményei Európa-szerte elismerést arattak, s a második madártani kongresszus szervezője nem lehetett más, mint Herman Ottó. Az 1891-ben Budapesten tartott konferencia központi témája a madármegfigyelő hálózat kiépítése volt. Már csak az intézményes keretek hiányoztak, s Herman – „aki tanszék nélkül is iskolát nevelt”, ahogyan Lambrecht Kálmán írja Herman Ottó élete című könyvében –  1893-ban azzal a 16 munkatárssal, (Chernel István, Csörgey Titusz, Schenk Jakab), akikkel a vonuló madarak érkezését rögzítette, megalapította a világon elsőként a Magyar Ornitológiai Központot (ma MME). 

Az önálló telephellyel rendelkező, az amatőrök munkájára építő központ fő feladata egy adatbázis (ma MME Monitoring Központ) kiépítése volt, ide érkeztek be a jelentések a madarak tavaszi érkezéséről, gyűjtötték a begytartalmakat, amelyből eldöntötték, melyik hasznos és melyik káros gazdaságilag, a terepmadarászok meghatározásra ide küldték be a ritkább madarakat. Vönöczky-Schenk Jakab vezetésével elindult a madárgyűrűzés, itt készültek a mesterséges odúk prototípusai, (Csörgey Titusz Útmutató a mesterséges fészekodúk alkalmazásához), s itt szerkesztették a madártani folyóiratot, az Aquilát. Elkészültek a magyar madárvilág első kézikönyvei: Chernel István Magyarország madarai 1898. névjegyzéke, és Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című könyve.

A madarak hasznáról és káráról ( A földmivelő , kertészkedő, halászó és pásztorkodó magyarság használatára) először 1901-ben jelent meg, Herman életében négy kiadást élt meg (1902., 1904., 1908., 1914.), németül (1903), angolul (1909). Népszerűségét mutatja, hogy a Biblia és Petőfi összes költeményei mellett ezt a könyvet olvasták a legtöbben akkoriban. A legutóbbi, 2012-es (Nemzeti Könyvtár 6.) kiadás ugyan üdvözlendő, de nagy formátuma miatt hátizsákba, kabát belső zsebébe nem tehető, erdős-mezős sétáink alkalmával magunkkal nem vihető.

A szöveget Csörgey Titusz rajzai illusztrálják, aki több évtizeden át Ábrahámhegyen élt. A házat később épp Schenk Jakab vette meg!

„Ennek a kis könyvnek legfőbb rendeltetése az, hogy a madarak hasznáról és káráról tiszta képet fessen, mert ezen fordul meg az, hogy a földmívelő, kertészkedő, szóval a gazdálkodó magyarság mindenképpen helyesen bánjék az ég madaraival”– írja Herman a Darányi Ignácz, földművelésügyi miniszter megbízásából, állami megrendelésre készült mű előszavában.

A könyv első részében többféle tudományág, az antropológia, néprajz, nyelvészet, biológia, etológia és az ökológia szemszögéből vizsgálja a madarak életét. Ír az emberekkel való kapcsolatuk alakulásáról, sorra veszi a madárral kapcsolatos szólásokat és közmondásokat, népi elnevezésüket (megtudhatjuk például, hogy a vetési varjú a pápista, a dolmányos pedig a kálomista), összegyűjti a madárdalokat kifejező hangutánzó szavainkat, tárgyalja testfelépítésüket, életmódjukat, kiemeli védelmük fontosságát, különös tekintettel a téli etetésre.

A könyv címében megfogalmazódott dilemmára is megadja a választ: „a kérdés eldönthetetlen, több hasznot vagy több kárt okoz-e akár a dolmányos, akár a vetési varjú, a csóka, szarka, vagy az erdő, mező, a kert, és a levegőég, a vizek, a puszták, a szikek, rétségek és kaszálók bármely madara? (…) nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van."

2020-ban csak megerősíteni tudjuk Herman Ottó szavait, védelemre szorul az egész populáció, hisz az utóbbi 30 év alatt 421 millióval csökkent Európában a vadmadarak száma, s az egyik legnagyobb vesztes, a veréb. S mindig örülünk a madarak védelmét szolgáló hírnek: New York állam azzal segíti a költöző madarak tájékozódását a vándorlási időszakban, hogy lekapcsolja az állami épületek megvilágítását. 

A könyv második felében a Magyarországon akkor ismert 375 madárfajból 108 leírását adja, s a Chernel-féle határozóra épít. Vizsgálódásainak kiindulási alapja a megfigyelés és a személyes élmény. S nemcsak arról ír, hogy a gazdának mindennapi tevékenységében milyen szerepe van a madaraknak (a haszon és a kár), de arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyönyörködésen túl, mit tanulhatunk mi, emberek tőlük.

A kék cinege, aki velünk együtt gyakorló városlakóvá vált, „fejebúbja eleven kék, homloka, pofája fehér; szemén át a tarkófelé húzódva sötétes vonás; a fehér pofa hátúl és alúl feketésen szegélyezve; hasa és farcsíkja kénsárga, inkább czitromos; farka és szárnya, mint a szilva hamva kék; a szárnyon egy rovott, fehéres pásztácska. Csőre olyan, mint egy szorult búzaszem, lába kékes. Fészke szűk nyílású faodvakba van rakva, finom anyagból és nagypuhán. Fészekalja pedig héttől-tizig váltakozik. Tojása a szénczinegééhez hasonlít, de sokkal kisebb.

Legékesebb és leghasznosabb madaraink közül való, mely, mint czinegetársai is, fáradhatatlan munkása az erdőnek, a kertnek, gyümölcsösnek s a rovarok pusztításával kiszámíthatatlan hasznot okoz. Milliókra rúg az egy-két czinegecsalád által elpusztított káros bogárság száma és meg van számlálva, hogy egy párocska 17 óra alatt négyszázhetvenötször tért vissza fiaihoz eledellel.

Igazi kincs, melyet meg kell becsülni. Nem ritka.”

A madarak hasznáról és káráról megjelenése óta eltelt száz év alatt a technika szédületes fejlődése az ornitológia tudományát is átírta. Madárgyűrűzésről már Herman is beszámol, (fióka korában alumíniumgyűrűt teszünk a lábára), ma jeladó berendezésekkel tudjuk követni a madarak útját, hogy csak egy példát említsünk. Ha korszerűbb és bővebb ismeretekre vágyunk, akkor ,mondjuk, a Collins-féle határozót visszük magunkkal madarászásaink során. Lélegzetelállító felvételeket láthatunk, ha megnézzük David Attenborough A madarak élete című sorozatát vagy a Vándormadarak című filmet.

Akkor miért Herman Ottó? Azért, mert ötvözi a tudományos stílust a közvetlenséggel, s az élményszerűség irodalmi szöveget és nyelvezetet teremt. Mi meg csak arra biztatjuk az olvasót, hogy fogjon egy kötetet, menjen ki a szabadba, heveredjen el a fűben: kedély és derű s a madarak iránti el nem múló szeretet árad a könyvből.

Nagyvárosi madarak

dokumentumfilm (2011.)

(írta és rendezte: Berta Enikő)