Meghalt Vathy Zsuzsa

„Ars poéticám? A formáért küzdök mindennap, mondhatnám erőmön felül. „A forma isteni fölénye az anyag fölött”, valahogy így kellene lennie, de ez az isteni fölény olyankor isteni közönnyel várat magára. Sokszor ma is úgy érzem magam, mint tizennyolc éves koromban Pápán, amikor a városi könyvtárban elolvastam Ionesco egyik darabját, talán a Székeket, talán Az orrszarvút. Egyszerre ijedtség és nevethetnék jött rám, kiszaladtam a könyvtárból, a Kossuth Lajos utcán, a pápai korzón föl-le jártam, és ilyeneket mormoltam magam elé: „ó, istenem, milyen furcsa, milyen különös! Csakugyan? Csakugyan. Milyen véletlen! Persze, minden lehetséges. Úgy, hát, talán… őszintén szólva!... Persze, persze.”

Vathy Zsuzsa: Életünk színtere. In: Curriculum vitae. 30 kortárs magyar író önéletrajza. Budapest, Kortárs Kiadó, 1995.

2017. január 7-én, életének 77. évében elhunyt Vathy Zsuzsa József Attila-díjas író, Lázár Ervin özvegye. Vathy Zsuzsa 1940. április 15-én született Pápán. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. Első novellája 1968-ban látott napvilágot. 1970-től újságíróként dolgozott, majd folyamatosan jelentek meg novellái, elbeszélései, kisregényei. Fontosabb művei: Az ősi háztető, (1980), Ki látott rétisast? (1984), Beszélő kert (1993), Itt a szépséget nézzük (1995), Búrkifli (1997) Angyalhíd (2003), Herend, az más (2006), Angolpark (2009), Kávérajzok (2013).

2016-ban adta ki a Helikon Kiadó válogatott novelláit Ki nevet a végén? címmel.

"Most megjelent, válogatott novelláit és kisregényeit tartalmazó kötete csupa életszagú darabból áll, amelyekben az időnként fölbukkanó álomleírások, illetve a hasonló tartalmú, a tudatalattiban és a gondolatok mögötti világban tett lírai kiruccanások a helyenként verssorokba illő hasonlatokkal együtt („A reggel, mint egy sárga hernyó, olyan volt”) leginkább a színeket erősítő árnyalatokként, az éles kontúrok egyfajta tompításaként, elsimításaként jelennek meg a valóságábrázolás Vathy-féle képein."

Benedek Szabolcs: Kölcsönvett életek. In: ÉS. 2016. szept. 2.

85 éve született Umberto Eco, olasz író

85 éve, 1932. január 5-én született Umberto Eco, olasz író, esztéta, irodalomtörténész, a modern olasz irodalom egyik nagy alakja.

Világhírét első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve alapozta meg. Hogy miért ír egy esztétika professzor regényt? A kérdésre Eco így válaszolt: "Ötvenévesen az ember vagy megszökik egy táncosnővel vagy ír egy bestsellert." A művet 47 nyelvre fordították le, csak az olasz nyelvű kiadásból 6 és félmillió példány kelt el. 2010-ben, 30 év után az író kijavította művét. "Nem írtam át az eredetit. Eltüntettem az ismétléseket, javítottam az elbeszélés ritmusán, pontosítottam a könyvtáros arcának leírását"-nyilatkozta.

 

A köny sikerét csak fokozta az 1986-ban bemutatott film Jean-Jacques Annaud 

rendezésében, Sean Connery főszereplésével.

A következő regény a Foucault-inga (1988) volt, ezt követte A tegnap szigete (1994), majd a Baudoloino 2000-ben. A regényírás mellett nem adta fel tudományos pályáját sem, ezt bizonyítják irodalomelméleti munkái, A nyitott mű, (1976), a Hat séta a fikció erdejében (1995) vagy a szellemes könnyedséggel megírt Hogyan írjunk szakdolgozatot? (1991).

2007-ben a Budapesti Könyvfesztivál díszvendégeként vehette át a Nagydíjat, erre az alkalomra jelent meg a Loana királynő titokzatos tüze című műve. A Prágai temető című regénye magyarul 2012-ben látott napvilágot. 

Hetedik regénye, a Mutatványszám, már csak posztumuszként, 2016. február 19.-i halála után jelent meg.

"Minden paranoiás engem üldöz." Interjú Umberto Eco-val. MANCS. 2015. 12.17.

Eco angol nyelvű honlapja 

irodalmi kalendárium, 2017

január 3. 125 éve született J. R. R. Tolkien, angol író

január 5. 85 éve született Umberto Eco, olasz író

január 7. Meghalt Vathy Zsuzsa

január 17. 60 éves Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő

január 19. Mészöly Miklós-díj, 2017.

január 24. 80 éves Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő, műfordító

február 3. 20 éve halt meg Bohumil Hrabal, cseh író 

február 15. 70 éves Nádasdy Ádám, költő, műfordító

február 25. 175 éve született Karl May, német író 

március 2. 200 éve született Arany János, író, költő

március 6. 90 éve született Gabriel García Márquez, Nobel-díjas, kolumbiai író

március 7. Artisjus Irodalmi Díj, 2017

március 11. 175 éve született Eötvös Károly, újságíró, szerkesztő 

március 25. 60 éve született Bächer Iván író, újságíró, publicista

március 30. Elhunyt Szepesi Attila, költő, író, publicista

március 26. 125 éve hunyt el Walt Whitman, amerikai költő

március 27. Békés Pál-díj, 2017

április 5. Aegon Művészeti Díj, 2017

április 11. Magyar Költészet Napja

április 17. 60 éves Nick Hornby, angol író

április 20-24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

április 24. 100 éve halt meg Tömörkény István, író

április 29. Hazai Attila-díj, 2017

május 15. Libri irodalmi díj, 2017

május 18. 80 éve született Lászlóffy Aladár, Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő

június 8-12. Ünnepi Könyvhét, 2017.

június 19. 70 éves Salman Rushdie, brit író

június 22. 70 éves Nógrádi Gábor, író, költő

június 26. 125 éve született Pearl S. Buck, Nobel-díjas amerikai írónő

június 28. 150 éve született Luigi Pirandello, Nobel-díjas olasz drámaíró

július 18. 85 éves Kertész Ákos, író

július 18. 200 éve halt meg Jane Austen, angol írónő

augusztus 4. 225 éve született Percy Bysshe Shelley, angol költő

augusztus 10. 75 éve született Hajnóczy Péter, író 

augusztus 14. 150 éve született John Galsworthy, Nobel-díjas angol író 

szeptember 8. 250 éve született August Wilhelm Schlegel, német költő, műfordító

szeptember 11. Csáth Géza-díj, 2017

szeptember 21. 70 éves Stephen King, amerikai író

október 5. 100 éve született Szabó Magda, Kossuth-díjas író

október 7. 95 éve született Polcz Alaine, író

október 9. 125 éve született Marina Ivanovna Cvetajeva, orosz költő, író 

október 10. 125 éve született Ivo Andrić, boszniai származású, Nobel-díjas író, költő

október 13. Déry-díj, 2017

október 14. 75 éves Nádas Péter, író, drámaíró

október 22. Margó-díj, 2017

november 19. 90 éves Lator László, József Attila-díjas költő, műfordító

november 24. 85 éve született Jókai Anna, Kossuth és József Attila-díjas író, költő

november 29. 80 éves Horgas Béla, költő, író

november 30. 350 éve született Jonathan Swift, ír-angol író 

december 1. 75 éves Pályi András, író, műfordító

december 5. Füst Milán-díj, 2017

december 10. Irodalmi Nobel-díj, 2017

december 12. Zelk Zoltán-díj, 2017

december 21. 100 éve született Heinrich Böll, Nobel-díjas német író 

Oravecz Imre: Téli napforduló után

Sötétedés előtt negyed órával az ablakom előtti fára száll egy feketerigó,
és öt-hat percig önfeledten csetteg egy ágon,
a fejemmel egy vonalban, hozzám közel,
nem zavarja,
hogy az üvegen át nézem,
aztán tovaröppen,
ezt mindennap megcselekszi,
mindennap minden azonos:
a jókedv, a kotta, az elhelyezkedés, a távozás iránya, a bizalom irántam,
csak az időpont változik,
mindennap később kezdi valamivel és később fejezi be,
ahogy hosszabbodnak a nappalok.

Füst Milán-díj, 2016

A Füst Milán-díjat Füst Milán özvegye, Helfer Erzsébet alapította 1975-ben azért, hogy „erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtson azoknak a költőknek és íróknak, akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben…” A díjat felváltva kapja évente két író, illetve költő.

A Füst Milán-díj kuratóriuma – Gergely Ágnes, Marno János és Térey János, a költészeti kuratórium tagjai 2016. december 14-én adták át a díjakat a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az idei díjazottak Lanczkor Gábor és Peer Krisztián

Lanczkor Gábor költő, író, műfordító. 1981-ben született Székesfehérváron. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 2007-2010 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Összehasonlító irodalomtudomány PhD képzésen vett részt.

Verseskötetek:

A tiszta ész (JAK/L’Harmattan, 2005)

Fehér Daloskönyv (L’Harmattan, 2007)

Vissza Londonba (Kalligram, 2008)

Hétsarkúkönyv (Kalligram, 2011)

Regények:

A mindennapit ma (Kalligram, 2010)

Egy magyar regény (Libri, 2011, Barna Dávid álnéven)

Folyamisten (Libri, 2014)

Apás szülés (Jelenkor, 2016)

Gyerekkönyvek:

Gúfó és a gombák (Csimota, 2016)

Gúfó a fák ünnepén (Csimota, 2016)

Tanulmánykötet: 

Nem élhetsz odabent (2016, Fisz)

Peer Krisztián költő, forgatókönyvíró, dramaturg 1974-ben született Dorogon. A budapesti Trefort Ágoston Gimnáziumban érettségizett. 1992–1997 között az ELTE BTK magyar-filozófia-esztétika szakos hallgatója volt.

Kötetei:

Belső Robinson (1994),

Szőranya (1997),

Név (1998),

Hoztam valakit magammal (2002),

Fallosz monológok (2002),

Keresők (Molnár Péterrel, 2007).

100 éve született Csorba Győző költő, műfordító

Faültető

Az örök folyamatba, az élni akaró

élet folyamatába iktatódva,
mint eleven csatornán a célba áradó
víz, ömlik rajta át a lét, hogy folytatódva
őrizze ismerős világunk legnagyobb
kincsét, míg ő magát fenékig üresíti,
s vállalva dísztelen cseléd-szolgálatot
a győztes ívet a jövő felé feszíti.

Egyébhez nincs köze. Az élet megy tovább.
Nélküle vagy vele? Ugyan ki bánja!
A mű marad s hordozza majd nyomát,
virágzóbban, mint emlékét hiánya.

Csorba Győző a Digitális Irodalmi Akadémián.

Shakespeare nyomán

A londoni Random House kiadói csoport, amelynek legendás elődjét, a Hogarth Presst még Wirginia Woolf és férje, Leonard Woolf alapította 1917-ben, Hogarth/Shakespeare logóval jelentős kortárs szerzőknek kínált föl megbízást: válasszanak maguknak egy-egy Shakespeare-drámát, s ezek témájára írják meg új regényüket.

Angliában elsőként Jeanette Winterson könyve jelent meg, aki a Téli regét választotta, majd Howard Jacobson következett A velencei kalmárral. Idén adták ki Anne Tyler „versenyművét” (a Makrancos hölgy nyomán) és Margaret Atwoodét (Vihar). Jövőre jelenik meg Londonban Jo Nesbo Macbethje és Tracy Chevalier Othelloja.

A sorozat nálunk a Kossuth Kiadó gondozásában fut, néhány hete jelent meg Winterson kötete, amelynek címét (Gap of Time) a kitűnő műfordító, Lukács Laura a Téli rege Mészöly Dezső-féle átültetése nyomán Az időszakadékra keresztelte. Szerencsés címválasztás, hiszen a történet hősei Shakespeare-nél is, Wintersonnál is titokzatos múltjuk labirintusában bolyonganak, nem tudhatják, honnan jöttek, hová tartanak. Winterson nálunk is nagy sikert aratott regényeinek fő témái mind visszatérnek itt: a Szenvedély érzelmi zűrzavara, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? lelenc-sorsa és leszbikus attitűdje, vagy az Atlasz világa, amely szintén mítosz-feldolgozás. Az 1959-ben született Wintersont csecsemő korában örökbe fogadták, bigott szülei még olvasni sem engedték, súlyos életválságát a nyíltan fölvállalt homoszexualitás oldozta föl. Ha csupán arra emlékeztetünk, hogy a Téli regében egy király megvádolja a feleségét, hogy megcsalja őt egy másik uralkodóval, aki egyébként a barátja, s nem ismeri el, árvaságba száműzi születendő lányát – máris Winterson világában vagyunk.

„A Téli regét 1611-ben mutatták be. Háromszáz évbe telt, mire a pszichoanalízis megszületett, és kezdtük megérteni, hogy a jövő a múlt adósságainak terhét hordozza, az adósság azonban kiváltható. S hogy múlt lesben állva, esetleg álruhás koldusként vár ránk. Shakespeare szerette az álruhákat, szerette, ha az egyik a másik álarcában jelenik meg – ha egy lány valójában olyan fiú, aki lány. Királylány, aki pásztorlány, aki istennő. Szobor, mely életre kel. A dráma rettenete és nagyszerűsége éppen az, hogy a dolgok nem azok, aminek látszanak” – írja könyve epilógusában a szerző. Természetesen a mai uralkodópár egy nagyvállalkozó és a popvilág csillaga…