"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2012. május 21., hétfő

Elhunyt Carlos Fuentes, mexikói író

 „A történetet ismertem. Az igazságot nem tudtam. Valahogy még a puszta jelenlétem sem volt valóságos.” 
(Laura Díaz évről évre)

Carlos Fuentes 1928. november 11-én született Panamavárosban, világszemléletét meghatározták gyermekkori élményei, apja diplomata volt, így sok időt töltött az USA-ban és Dél-Amerika különböző országaiban. Jogi tanulmányait Mexikóvárosban végezte, később Európában tanult, előbb újságíróként dolgozott, majd diplomataként működött a világ számos országában.
1954-ben egy elbeszéléskötettel hívta fel magára a figyelmet, az első komolyabb sikert azonban 1958-ban az Áttetsző tartomány (magyarul 1980) című regény hozta meg számára, s ezzel a könyvvel írta be magát  a dél-amerikai írók (Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa) "boom"  nemzedékének tagjai sorába.

Legismertebb munkája az 1962-ben megjelent Artemio Cruz halála (magyarul 1966), témája a mexikói forradalom, főhőse, a milliárdos Artemio Cruz halálos ágyán mondja élete történetét. Fuentes olyan prózatechnikai újításokat alkalmazott, mint a megfordított időszemlélet, a párhuzamos szerkesztés, filmes vágás stb., s a mű kapcsán méltán emlegették a Nobel-díj várományosai között.

Műveinek magyar kiadásai közül kiemelkedik a függetlenségi háborúk világában játszódó A hadjárat (1995), a 2003-ban megjelent Laura Díaz évről évre és a Diana, a magányos vadász (2005).



Tevékenysége rendkívül sokoldalú és szerteágazó: kiváló előadó, jelentős publicista, fordító és irodalomkritikus volt. Munkásságát a spanyol nyelvű irodalmi világ rangos kitüntetéseivel jutalmazták, többek között a Cervantes- és az Asztúria Hercege-díjjal.

Dömötör Andrea: Carlos Fuentes évről évre

2012. május 5., szombat

Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

„A nevem Christopher John Francis Boone. Tudom, hogy hívják a föld országait és a fővárosukat, tudom a prímszámokat 7507-ig."

Különös fiú ez a Christopher, utálja a tömeget, visít, ha hozzáérnek, idegen emberekkel bizalmatlan, irtózik a sárga és barna színektől, nem szereti, ha összeérnek tányérján az ételek. Kiemelkedő matematikai képességekkel rendelkezik, állandóan tudományos könyveket olvas, kedvence a csillagászat. A számok világa biztonságot nyújt számára, ezzel szemben a mindennapi élet komoly gondokat okoz neki. Saját szabályrendszerében él, ahol a rend és a tervezhetőség a mérce, ha valami kizökkenti felépített világából, zavar keletkezik.

Egy reggel Christopher egy vasvillával keresztülszúrt kutyát talál az utcán, és elhatározza, hogy kideríti, ki a tettes. Egy szokványos krimi kezdődhetne így, de a detektívregényekben emberi hullák vannak, nem pedig állatok, „mert az embereknek fontosabbak az emberek, mint a kutyák, ezért ha egy embert ölnek meg, az olvasók folytatni akarják az olvasást”. A kutya  jelkép, egyrészt megtestesíti a fiú viszonyát az őt körülvevő valósághoz - hisz az állatokkal sokkal könnyebben boldogul, mint az emberekkel -, másrészt a családi háttérben lappangó rejtélyre utal.
A fiúnak már nemcsak azt kell megfejtenie, ki ölte meg a kutyát, hanem azt is, mi történt az anyjával. Egyfajta beavatás számára a nyomozás a felnőtt világ titkaiba és hazugságaiba, és az eligazodásban már nem nyújtanak fogódzót a prímszámok. Ahogy egyre mélyebbre merül a számára bonyolultnak tűnő emberi közegben, úgy kerülünk közelebb világlátásához. Az író az egyes szám első személy szuggesztív nézőpontját választja, s így a fiú sajátos gondolkodásán keresztül közvetlenül szemlélhetjük az eseményeket. Mi ez a sajátos gondolkodás? E különös világ az autizmust jelenti. De ne az autizmusra jellemző motívumokat keressük, soroljuk, hanem egy másfajta teljességet lássunk meg Christopher gondolkodásában, és onnan tekintsünk rá normáink vezérelte életünkre, hisz az író célja nem más, mint a látószög megváltoztatása.
Oly sokat beszélünk ma az élőlények, a vallások és az etnikumok sokféleségéről, fogadjuk el az elme és a gondolkodás sokszínűségét is, teljesebb lesz a világunk.
A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon első felnőtteknek szóló könyve 2004-ben jelent meg először Magyarországon, ezt követte a Valami baj van című regény 2008-ban, a Bumm!, avagy 70000 fényév című gyermekregény 2010-ben látott napvilágot.

2012. május 1., kedd

A hónap verse: Háy János: Gyerekvers

Nem volt isten,
hogy elpusztítson.
Magamtól meg:
nem ment.
Úgy éltem tovább
betegen, akár
a szentek.

Ki vagyok én
és ki vagy más?
A szívemhez
szorítom a testem.
Egyedül vagyok
a kezeim között.
Olyan kár, hogy
nincsen isten.

Háy Jánosról

2012. április 19., csütörtök

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2012

Április 19. és 22. között rendezik meg a Millenárison a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek idei díszvendége Claudio Magris olasz író és az északi országok lesznek. A rendezvénysorozatra 300 új kötettel jelentkeznek a hazai kiadók, a 350 kísérőprogram között pódiumbeszélgetések, könyvbemutatók, koncertek és kiállítások is szerepelnek. A fesztiválon mintegy félezer anyaországi és határon túli magyar, és több mint 60 külföldi szerzővel találkozhat a közönség.

Caludio Magris 1939-ben született Triesztben, a torinói egyetem német szakán szerzett diplomát, 1978-tól a trieszti egyetem tanára. 1963-ban jelent meg első munkája A Habsburg-mítosz az osztrák irodalomban címmel, a Magyarországon 1988-ban rövidített változatban kiadott művet a júniusi Könyvhéten immár teljes terjedelmében is kézbe vehetik az olvasók. Regényei közül kiemelkedik az Egy másik tenger (1993), a Kisvilágok (2002) és a Vaktában (2007), de az elismertséget és világhírt a Duna (1992) című esszéregénye hozta meg számára. A Libri Kiadó a Könyvfesztiválra jelenteti meg a Hangok című kisregényét. A számtalan irodalmi díjjal rendelkező íróval (neve a Nobel-díj várományosai között évről-évre felmerül) több alkalommal is találkozhatunk a Budapesti Könyvfesztiválon.




Részlet a műből.

Folyók, emberek, városok. Konrád György írása a regényről

Az Európai Utas Duna-száma. 2011.1-2.

2012. április 12., csütörtök

Artisjus Irodalmi Díj, 2012

2012. április 12-én átadták az idei Artisjus Irodalmi Díjakat.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíját 2012-ben Spiró György író  kapta.
Kémjelentés - Magvető, 2011

Artisjus Irodalmi Díjat kapott:

Zalán Tibor író, költő
Göncölszekér - Palatinus, 2010

Papp Sándor Zsigmond író
Semmi kis életek - Libri, 2011

Varga Mátyás, költő
parsifal, parsifal - Magvető, 2011

2012. április 11., szerda

Költészet Napja, 2012


1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a Magyar Költészet Napját. A latin betűk Géczi János versével köszönti ezt a napot.

A szavak…

A szavak – feloldódva – a tintatartóban
készek arra, hogy szétszivárogjanak
és az írótoll nyomán alakot öltsenek
a papíroson. Akár a lélek,
amely a földi létét elhagyta
s a paradicsomba bejutott. A sokszor átírt
magas ég, a kékké vált mappa
megtelt a mondatoktól.
Nincs több hely, amelyen fölfénylene
a végtelenbe tartó gyöngybetűk zarándoksora,
se a napfehér sóvárgás,
mely képes a mondat végén
egyetlen pontként, mint kő, megülni.

Géczi Jánosról



2012. április 5., csütörtök

Örkény 100




 "1912. április 5-én születtem Budapesten, egy Damjanich utcai bérházban, ha jól emlékszem, a 28. szám alatt.
Nagyon szép csecsemő voltam. A bába, mihelyt megfürdetett, letépett édesanyám kebeléről, és kirohant a folyosóra. Kiabálni kezdett: Ilyen gyönyörű gyereket! Ezt a gyönyörű kisfiút! Erre aztán sorra nyíltak az ajtók a gangon, és mindenki nézett engem és örvendezett. Néha azt hiszem, ez volt egyetlen felhőtlen sikerem. Innen kezdve életem merő dekadencia és romlás."


Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt. Húsz éve van a vállalatnál. Hideget ebédel. Egyedül lakik.

Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné, Wolfné, Wolfné.

  
tanulmányok, kritikák


Irodalmi tanulmányok, cikkek bibliográfiája - FSZEK





Isten hozta, őrnagy úr!
színes, magyar játékfilm, 96 perc, 1969
rendezte: Fábri Zoltán 


Örkény 100



A Palatinus Kiadó 2008-ban indította el Örkény új életműsorozatát, melyben eddig az Egyperces novellák, a Kisregények, a Novellák gyűjteményes kötetei jelentek meg, valamint a Lágerek népe, az író szociografikus emlékezése világháborús hadifogságáról. A centenáriumra jelenik meg az Egyperces levelek új, bővített kiadása, továbbá egy fiatalkori mű, az 1934-ben íródott, mindeddig kiadatlan regény, az Április.