"Bejártam, mondhatnám az egész világot, a Sarkvidékektől az Egyenlítő környékének félelmetes őserdein keresztül Kína, Japán, majd Amerika tájképi nagyszerűségei közé. Lenyűgöző nagyságú a norvég fjord, hangos kacagáshoz hasonlítanám a Garda-tó tájképi pompáit, jártam az Alpok gleccserein, meg a Spitzbergák tundráin, láttam a sivatagot, meg az indiai barlangtemplomokat, ott voltam a mongol pusztákon meg a mandzsu őserdőkben, de akárhol másztam fel valami hegytetőre, sehol sem voltam megelégedve a kilátással, mert nem volt benne a Balaton." (Cholnoky Jenő)

2012. április 5., csütörtök

Elhunyt Hazai Attila író, műfordító


2012. április 5-én 45 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Hazai Attila író, műfordító.
1966-ban született Budapesten, 1995-ben végzett az ELTE angol szakán. 1995-től a Link Budapest című internetes folyóirat szerkesztője volt.
Megjelent kötetei: Feri: Cukor kékség (1992), Szilvia szüzessége (1995), Budapesti skizo (1997), Szex a nappaliban (2000), A világ legjobb regénye (2000).
Fordításai: Raymond Carver: Nem ők a te férjed (1997), Walter Kirn: Ujjszopó (2000), James Frey: Millió apró darabban (2004)
Írásaiból készült a Cukorkékség (1999) és a Rám csaj még nem volt ilyen hatással (1993) című film.



Budapesti skizo (részlet)

Vita a Budapesti skizóról: A Hazai-ügy

Szabó Szilárd: Egy régi és egy új kritika




2012. március 29., csütörtök

Elhunyt Fodor Sándor erdélyi író, műfordító

"Elérhető boldogság az, ha az embernek sikerül egyensúlyba kerülnie önmagával. Az önmagunkkal való egyensúlyt azonban nagyon nehéz saját erőből megteremteni. Minden ember segédeszközhöz folyamodik. Boldogsága attól függ, megtalálja-e azt a fogódzót, amelynél fogva sikerül békét teremtenie maga körül és önmagában." (Fodor Sándor)


2012. március 29-én elhunyt Fodor Sándor, József Attila-díjas író, műfordító, a erdélyi irodalom kimagasló alakja.

1927. december 7-én született Csíksomlyón. Csíkszeredán érettségizett 1946-ban, majd a kolozsvári egyetemen szerzett diplomát német-román szakon. 1951-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa volt. Az 50-es évek elején novellistaként indult, első kisregénye, az Önarckép 1964-ben jelent meg, ezt követte a Krónika című regény 1966-ban. Művei közül kiemelkedik a Büdösgödör (kisregény, 1970), az Egy nap – egy élet, (önéletrajzi regény, 1976), de a legnagyobb népszerűséget a Csipike című meseregény-sorozata hozta meg számára. A kis törpe kalandjait filozófiai mélysége miatt a kritikusok a világirodalom legnagyobb ifjúsági regényei közé sorolták. Válogatott novelláit tartalmazó, A feltámadás elmarad című kötetét 84. születésnapja alkalmából, 2011. december 3-án mutatták be a kolozsvári Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjában.

Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka - interjú Fodor Sándorral

2012. március 24., szombat

Sziveri-díj, 2012

A Sziveri-díjat 2012-ben a vajdasági Virág Gábor (Aaron Blumm) kapta írói, szerkesztői, irodalomszervezői munkásságáért. A március 24-i átadó ünnepség helyszíne Veszprém volt, ahol ezen a napon kezdte meg működését a  Sziveri János Közép- és Kelet-Európai Irodalmi Kutatóközpont.
Aaron Blumm legutóbbi kötete a 2011-ben megjelent Biciklizéseink Török Zolival.

Tekervényes tekerés az egykerekű tandemen. Kollár Árpád kritikája



"Ma egész nap az ajtaját kapirgáltam, hogy beengedjen, de ő még csak nem is válaszolt. Az ablakok sötétek voltak, de tudtam, ha van bent valaki, akkor az hallja a hangom. Egy pillanatra azt hittem, az egészből semmi nem volt igaz, és mindent csak képzeltem, de ezt nem hittem, mert nem hihettem."
(tizenkettedik biciklizés)


2012. március 20., kedd

AEGON Művészeti Díj, 2012

A 2012-es AEGON Művészeti Díjat, amelyet élő magyar író kaphat meg az előző évben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért, szakmai zsűri döntése alapján idén Grecsó Krisztián nyerte el Mellettem elférsz című regényéért.


 
interjú a szerzővel
  Kultúrkontroll, 2011. 02. 27.

2012. március 19., hétfő

Állami és művészeti díjak, 2012, irodalom

Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából állami és művészeti díjakat adtak át. Az alábbi összeállításban egy-egy interjú, honlap, könyvismertető, műrészlet mutatja be az irodalmi díjazottak munkásságát.
 

KOSSUTH NAGYDÍJ
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író

KOSSUTH-DÍJ
Vasadi Péter József Attila-díjas költő, író

SZÉCHENYI-DÍJ
Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész

MAGYARORSZÁG BABÉRKOSZORÚJA-DÍJ

Borbély Szilárd József Attila-díjas költő

Kárpáti Kamil József Attila-díjas költő, író, szerkesztő

Ladik Katalin József Attila-díjas író, költő

Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetés
Kodolányi Gyula József Attila-díjas költő, műfordító

Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetés
Dr. Géher István, az irodalomtudomány kandidátusa, József Attila-díjas irodalomtörténész
   
BALASSA PÉTER-DÍJ
Keresztesi József szerkesztő, kritikus

JÓZSEF ATTILA-DÍJ

Báger Gusztáv költő
Bálint Péter író
Böszörményi Zoltán író, költő
Iancu Laura költő
Kenéz Ferenc költő
Kabdebó Lóránt irodalomtörténész
Kiss Judit Ágnes költő
Krusovszky Dénes költő
Németh Zoltán költő, irodalomtörténész
Payer Imre költő
Széky János műfordító
Szilasi László irodalomtörténész, esszéista
Végh Attila költő, esszéíró

2012. március 12., hétfő

A hónap verse: Győrffy Ákos: Van egy ív


A folyó közepéig pontosan. Nem lenne meglepő,
ha kiderülne egyszer, hogy tényleg pontosan azon
a vonalon fordulnak vissza a hattyúk, miután széles,
úszóhártyás lábukkal egy ideig tapossák a vizet,
hogy felemelkedhessenek végre. Az egész csapat
elindul a túlpart felé. Egy egyenes vonalban repülő
hattyúcsapat közvetlenül a folyó felszíne fölött,
a télvégi délelőtt ritkuló páráiban.

A folyó közepe fölött aztán, egy hosszú, több száz
méteres ívben fordulnak vissza. Ismét hallani szárnyaik
suhogását. Alighogy elindultak és máris a landolás,
ugyanott. A megérkezés e látszólag céltalan repülésből.
Talán csak ennek a gyönyörű ívnek a bejárása miatt,
hogy láthatóvá tegyék ezt az ívet. Hogy van egy ív.
Lehet, hogy csak ezért.

2012. február 29., szerda

irodalmi szalonok, bárok, műhelyek

"Budapestnek az irodalomban három arculata vált hitelessé: a regényes, a lírai és a bölcselkedő Budapesté. Krúdy, Kosztolányi és Karinthy… Mindebből persze már a városokra nézve is következik valami. Mert vannak unalmas városok, vannak izgatott városok, vannak érdekesek és vannak szomorúak; és vannak értelmetlen és buta városok, akadnak muzeális városok is. És így tovább. Budapest regényes, lírai és bölcs város” -írja Mátrai László: Az író és a város című tanulmányában.

Nézzünk egy kicsit körül, milyen arcát mutatja most a város, vannak még kávéházak, írói törzshelyek, mit kínál Budapest ma az irodalomszerető nagyközönségnek?

Budán, a Déli pályaudvar szomszédságában található a Nyitott Műhely. Kezdetben bőrdíszműves műhelyként funkcionált, mígnem 2002-ben a tulajdonos, Finta László jóvoltából átalakult egyfajta kulturális centrummá. Az idén 10. születésnapját ünneplő hely egyre népszerűbb lett az évek során. A kínálat széles: irodalmi estek, könyvbemutatók, kiállítások, filmklubok, folyóiratok lapszám-bemutatói, koncertek, színházi előadások és műhelybeszélgetések. Irodalmi sorozatai közül kiemelkedik a Rózsaszín szemüveg, amelyben a beszélgetés résztvevői egy-egy nőíró életművét járják körül, terítéken volt már Nemes Nagy Ágnes, Galgóczi Erzsébet, de Polcz Alaine és Szabó Magda is. A Literával közös Előhívás már a VII. szériáját indította el az idén. Míg korábban az évtizedekkel ezelőtt megjelent, máig nagy hatású prózai művekből válogattak, ebben a szemeszterben a folyóiratok aktuális, néhány hónapra visszamenő esszémegjelenéseire fókuszálnak a beszélgetésben résztvevő kritikusok és irodalomtörténészek. Az Író mozija szintén Litera-koprodukció, egy-egy kortárs író kedvenc filmjének vetítését követően beszélgetést hallhatunk a filmet kiválasztó alkotóval, megtudhattuk, hogy Spiró György miért kedveli Wajda Menyegzőjét, Vathy Zsuzsa Truffaut Jules és Jim-jét, s kíváncsian várjuk, miért szereti Németh Gábor Tati Playtime című filmjét.
 
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2009-ben Az év múzeuma-díjat azért kapta, mert rendezvényeivel is nyitott a közönség felé. A könyvbemutatókon, felolvasóesteken, kamaraelőadásokon, konferenciákon és tárlatvezetéseken túl íme néhány rendszeresen jelentkező program. A Párbeszélgetés - X beszélget Y-nal sorozatban a meghívott írók, költők a maguk választotta irodalmárokkal, írókkal beszélgetnek saját, a közelmúltban megjelent alkotásukról, legközelebb Erdős Virág érkezik A Trabantfejű Nő című művével. Az Irodalom újraolvasva - Kortárs klasszikusok-klasszikus kortársak napjaink irodalmának egy-egy jelentős alkotására szeretné felhívni a figyelmet, Parti Nagy Lajos húsz év után újra kiadott  Szódalovaglás című kötetével nyitottak. A Színek és évek - Nők a művészetben a huszadik századelőn, a múlt század női szerepeinek változásait vizsgálja egy-egy művészeti alkotáson keresztül. Legutóbb a Nyugat nőíróit helyezték a középpontba.

A 2010-ben újra megnyitott Hadik Kávéház, Karinthyék hajdani törzshelye is irodalmi ínyencségekkel várja a közönséget. Itt tarja estjeit a Kortárs folyóirat, de alkalmanként helyet foglalhatunk a Könyvhét törzsasztalánál is. A legnépszerűbb sorozat, a Hadik Irodalmi Szalon, a havonta tematikus összeállítással jelentkező irodalmi-művészeti esten olyan alkotók kerültek már a reflektorfénybe, mint Latinovits Zoltán, Kass János vagy Petrovics Emil.
 
A Hadikkal egy épületben működő fiatalosabb, lendületesebb enteriőrjével jellemezhető Szatyor Bár is kínál irodalmi programokat a betérő vendégeknek. A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) Kritikustusa - Amit a metrón olvasol kerekasztal beszélgetéseiben egy-egy kortárs szerző újonnan megjelent kötete szerepel, legutóbb Tóth Krisztina nagy sikert aratott, Pixel című művét boncolgatták a fiatal kritikusok. A Literával közös az Itt van a város című beszélgetéssorozat, ahol Jánossy Lajos írókat, költőket, kultúrtörténészeket faggat a várossal való kapcsolatukról, kötődésükről, vendégei között volt már Garaczi László, Lábass Endre, Saly Noémi és Wilhelm Droste is.
 
Az Írók Boltja, a régi Japán kávéház helyén működik immár 20 éve, munkatársai kifogyhatatlan erővel és lelkesedéssel azon dolgoznak, hogy nemcsak az írók, az olvasók is otthonra leljenek a bolt falain belül, ezért hétről-hétre gazdag kínálattal várják a közönséget. A könyv- és lapszám bemutatókon túl érdemes néhány állandó programot is nyomon követni. Ilyen az És-Kvartett kritikai sorozat, hónapról-hónapra egy, a kánonba bekerülni látszó kortárs magyar művet vesz górcső alá a négyes fogat, a következő Papp Zsigmond Sándor: Semmi kis életek című regénye lesz. Az Írók Boltja Kerekasztal márciusban egy irodalmi összeállítással emlékezik a 100 éve született Örkény Istvánra. S ha elfáradtunk és szeretnénk egy kicsit megpihenni a rohanó város közepén, térjünk be a bolt falain belül működő Írók Szanatóriumába, ahol minden második héten egy-egy kortárs írónk rendel, s ahogy az alcím is sugallja: Nyugtatók helyett vegyen (be) szépirodalmat!